Kovács Bálint az ORIGON 2015 legfontosabb színházi eseményi között említi a Kiállok érted c. előadást

".... A Stúdió „K” Színházban Kiállok érted címmel mutattak be valós dokumentumok és történetek alapján írt darabot arról, milyen kilátástalan helyzet vezet ahhoz, hogy a nevelőintézetben felnövő lányokat végül külföldön adják el prostituáltaknak...."

http://www.origo.hu/…/20151222-2015-legfontosabb-esemenyei-…

Élet-halál harc folyik a színházban

KOVÁCS BÁLINT

2015.12.28. 14:1329

Idén is tovább nőtt a színházi szakma megosztottsága: a politikának már nem is kell belenyúlnia a színházigazgatók kinevezésébe, a szakma talán enélkül is felfalja önmagát. Társulatok, színházak szűntek meg, de közben legalább születtek bátor előadások. Szubjektív listánkon az év legfontosabb színházi eseményeit soroljuk fel.

Február: feloszlott Bodó Viktor társulata, a Szputnyik

A Szputnyik az elmúlt két évben nem kapott produkciós támogatást az NKA-tól, így költségeik kétharmadát külföldi együttműködésekből tudták csak előteremteni, a maradékot, a működési pályázati támogatást a legjobb esetben is csak az adott év júliusában kapták meg.

Jelenet a Szputnyik Hajózási Társaság akezdetvége című előadásából

Forrás: deephoto.hu/Daniel Dömölky/szputnyik.com

Az állandó forráshiány és az, hogy a társulat szinte állandóan kettészakadva, részben Németországban, részben itthon kényszerült dolgozni, felőrölte a Szputnyikot, így Bodó Viktorfebruár elején bejelentette: a társulat életében „az a legemberségesebb megoldás”, hafeloszlatják a szakma által a leginnovatívabbnak tartott független csapatot.

Az év fontos eseményeihez tartozik ugyanakkor az is, hogy bár a megszűnő színházak, társulatok színészei jellemzően munka nélkül maradnak, az évad végén Eszenyi Enikő bejelentette: a Vígszínház szerződteti a Szputnyik több fiatal színészét és rendezőjét.

Március: menesztették a Miskolci Nemzeti Színház igazgatóját

Kriza Ákos miskolci polgármester március 18-án délelőtt behívatta Kiss Csabát, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatóját, és közölte: a képviselő-testület aznap délutáni ülése dönt a felmentéséről.

Kiss Csaba nem reagálhatott, az ülésre nem kapott meghívást, így néhány órával később nélküle döntöttek arról, nem töltheti ki 2017-ig szóló igazgatói megbízatását.

A polgármester mindössze annyit mondott: bizonytalanság van a társulatban – korábban feloszlott a színházat informálisan vezető igazgatói tanács, több színész és rendező elszerződött a társulatból –, ezért a menesztésre a következő évad biztonsága miatt van szükség.

A döntés megítélése kettős: sokak szerint riasztó precedens, hogy egy politikus objektíven vizsgálható okok nélkül – mint amilyenek például a gazdasági visszaélések lehettek volna –, felülről drasztikusan belenyúl egy színház belső ügyeibe. Mások szerint – például a Magyar Színházi Társaság új elnöke szerint – jó, ha egy felelős városvezető törődik a színházból kihallatszó panaszokkal.

Áprilistól júniusig: botrányoktól hangos a POSZT

Idén minden eddiginél nyilvánvalóbbá vált:tarthatatlan a színházi szakma mindent átitató, politikai alapú megosztottsága.A Színházi Kritikusok Céhe a Magyar Színházi Társaság (MSZT) tagszervezeteként Csáki Juditot jelölte a POSZT zsűrijébe, de a fesztivál tulajdonosai indoklás nélkül visszautasították a jelöltet.

Később kiderült: az MSZT és Vidnyánszky Attila szervezete, a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) közösen kerestek mindkét fél számára elfogadható neveket a listára, és az MTT nem fogadta el Csákit a zsűritagok közé. A döntést az MSZT elfogadta, de nem tájékoztatta róla a Kritikusok Céhét.

Az eset révén reflektorfénybe kerültek a POSZT működését övező, eddig átláthatatlan háttéralkuk. A Kritikusok Céhének több tagja a színházi találkozó bojkottjára buzdított, amihez rengetegen csatlakoztak.

A Színházi Kritikusok Céhe és az Örkény Színház kilépett az MSZT-ből, négy, a POSZT versenyprogramjába beválogatott előadás alkotói pedig közölték: részt vesznek a fesztiválon, denem kívánnak részt venni a versenyben. Jordán Tamás, az országos színházi találkozó szellemi atyja az Origónak azt mondta: „Ilyen POSZT-ra nincs szükség”.

Június: Vidnyánszky Attila totális győzelmet arat a POSZT-on

A POSZT zsűrije a botrány után végül úgy állt össze, hogy mind az MSZT, mind az MTT egymástól függetlenül 4-4 tagot delegált. A fesztivál versenyprogramját végignézve a zsűri Vidnyánszky Attila rendezésének, az Isten ostorá-nak ítélte a POSZT négy díját, köztük a két legfontosabbat, a legjobb előadásnak és a legjobb rendezésnek járót is.

Hogy mi ezzel a probléma? Vidnyánszky Attila 2008-ban, kimondottan politikai okból megalapította a Magyar Teátrumi Társaságot. Az MTT később tulajdonrészt szerzett a POSZT-ot működtető kft.-ben. Azóta a két társaság együtt egyezik meg a versenyprogramot kiválogató és azt zsűriző személyekről is.

2015-ben az MTT olyan személyt jelölt a POSZT versenyprogramját kiválogatók közé, aki 2008 és 2011 között a Vidnyánszky Attila vezette Csokonai Színház irodalmi titkára volt. Balogh Tibor nem tudta meggyőzni válogatótársát, hogy Vidnyánszky Attila rendezése, az Isten ostora méltó a POSZT versenyprogramjába,így az előadás a korábbi években nem tapasztalható módon a „Balogh Tibor javaslata” címkével kerül a versenyelőadások közé. Végül ez lesz az előadás, amelyet a felerészben Vidnyánszky szervezete által kinevezett zsűri az abszolút győztesnek nevez ki.

Mindez azért az év egyik legfontosabb színházi eseménye, mert minden botrány ellenére Vidnyánszky elsöprő győzelmét a szakma szó nélkül lenyelte, és a döntés már nem kavart semmiféle vihart.

Szeptember: elmaradtak az igazgatócserék

Korábban felzúdulást keltett, hogy a Fővárosi Közgyűlés nagyon komolyan elgondolkodott Balázs Péter kinevezésén a Vígszínház élére. Még korábban az Újszínház botrányos igazgatóváltása sorána városvezetés a szakmaiságnak már a látszatára sem ügyelt,és vidéken is minden eddiginél egyértelműbb, nem is titkolt gyakorlattá vált, hogy legelsősorban politikai hovatartozás alapján neveznek ki színházigazgatókat.

Ez a folyamat idén szeptemberben megtorpant: a Fővárosi Közgyűlés döntése nyomán a Katona József Színház, a Centrál Színház és a József Attila Színház élén a jelenlegi igazgatók folytathatják munkájukat, a Radnóti Miklós Színház vezetői posztját pedig a 22 éve a társulatban dolgozó Kováts Adél, Bálint András informálisan megnevezett utódja nyerte el.

Október: menesztették a Szentendrei Kulturális Központ igazgatóját

Csató Kata, a Szentendrei Kulturális Központ igazgatója szakmai okokból, az önkormányzattal történt egyeztetés után kiléptette az intézményt Vidnyánszky Attila Magyar Teátrumi Társaságából, ezért a városvezetésnek „megrendült benne a bizalma”. Előbb kötelezni akarták, hogy „állítsa helyre a tagsági viszonyt”, majd a szentendrei önkormányzat megszavazta az igazgató felmentését

Az ülésen semmilyen más indoklás nem hangzott el, a jobboldali többségű városvezetés csak az MTT-ből való kilépésre hivatkozott, mondván: a Magyar Teátrumi Társaság tagságagarantálja azt a biztonságot”,ami egy hasonló intézmény működéséhez kell.

Csató Kata utódja ideiglenesen a Polgármesteri Kabinet kommunikációs vezetője lett, a közeljövőben kiírandó, új igazgatói pályázatban nem fog feltételként szerepelni az előadó-művészeti végzettség.

Október: végleg megszűnt a Bárka Színház

A józsefvárosi önkormányzat már korábban kihátrált a Bárka Színház finanszírozásából, az állam pedig az erről szóló ígéretek ellenére sem vette át az intézményt. Így a színház már korábban, egy próbafolyamat kellős közepén megszüntette működését, mivel teljesen források nélkül maradtak.

Az év elején még arról szóltak a hírek, hogy megmenekülhet a Bárka, hiszen a józsefvárosi önkormányzat képviselő-testülete egy februári ülésén egyhangúlag döntött a színház tőkerendezéséről. De aztán nem történt semmi. Végül a kormány átnyúlt a józsefvárosi testület feje felett, és határozatban rendelkezett: az ingatlan, amelyben a színház működött, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez kerül, és ezzel véget ér a Bárka Színház története.

Mivel mindez egy évnél is tovább húzódott, folyamatos bizonytalansággal a politika érte el, hogya szakma csendben beletörődjön egy újabb műhely elvesztésébe.

Októbertől decemberig: vannak még bátor előadások

A Katona József Színház bemutatta az olaszliszkai lincselés nyomán született Borbély Szilárd-drámát, Az olaszliszkait, és még a meggyilkolt Szögi Lajos családja is elállt attól, hogy beperelje miatta a színházat.

Az Orlai Produkciós Iroda és a Jurányi Inkubátorház bemutatta a magyar kórházakban uralkodó állapotokról, a szülészeti osztályon szerzett kismamatraumákról, a családon belüli erőszakról, az orvosi felelősségről szóló Egyasszony című előadást.

A Stúdió „K” Színházban Kiállok érted címmel mutattak be valós dokumentumok és történetek alapján írt darabot arról, milyen kilátástalan helyzet vezet ahhoz, hogy a nevelőintézetben felnövő lányokat végül külföldön adják el prostituáltaknak.

Schilling Árpád a Trafóban mutatta be a Krétakör új előadását, A harag napjá-t, amelyet a kórházi állapotok ellen fekete ruhában tiltakozó ápoló, Sándor Mária története ihletett.

A magyar színház néha még hajlandó a bennünket itt és most körülvevő, égető problémákkal foglalkozni akkor is, ha az rizikós vállalkozás.

November: Törőcsik Mari 80 éves

Minden megosztottság, politika és értékvesztés ellenére is van még olyan esemény a magyar színházban, amivitán felül áll, és minden oldalt ugyanúgy megérint.A nyolcvanéves Törőcsik Marit együtt köszöntötte az egész szakma: Vidnyánszky Attila és Alföldi Róbert, Stohl András és Román Sándor, és semmilyen, az ünnepen magán túlmutató kommentárnak nem volt helye sehol sem. Talán Törőcsik Mari az utolsó a magyar színházban, aki szent és sérthetetlen.

November: Blaskó Balázs tovább vezetheti az egri színházat

Blaskó Balázst 2011. február 1-jével nevezte ki az egri színház élére az a fideszes többségű városvezetés, amelynek alpolgármestere Saárossy Kinga színésznő, Blaskó felesége volt. Blaskó a kinevezése után elküldte a tánctagozat addigi vezetőjét, és az önkormányzat az évad közepén menesztette az elméletileg júniusig tartó mandátuma ellenére a korábbi igazgatót, Csizmadia Tibort. Blaskó Balázs igazgatói pályázatában és nyilatkozataiban szerepeltek az azóta híressé vált mondatoka remény színházának”szükségességéről és arról, hogy az egri színházban „180 fokos fordulatra” van szükség.

Blaskó Balázs elhozta Egerbe a remény színházát      Forrás: MTI

Blaskó egyik első intézkedése volt a színházat beléptetni Vidnyánszky Attila Teátrumi Társaságába. A társulat színészei közül sokan felmondtak, a szakma jó része hangosan tiltakozott.A sokszor Kaposvár fénykorához hasonlított szakmai műhely elvérzett.

Blaskó volt az egyike azoknak, akik megmutatták, a szakmaiság már végérvényesen és határok nélkül alulmarad a politikai szimpátiával szemben a színházigazgatói kinevezésekkor.

Eltelt öt év, és Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata ellenszavazat nélkül választotta meg újabb öt évre Blaskó Balázst a Gárdonyi Géza Színház igazgatójaként. Öt éve országos botrány kerekedett a kinevezésből. Idén a hír már fel sem tűnt senkinek.

+1: Véget ért egy korszak a színikritikában

Július 18-án, életének 73. évében elhunyt Koltai Tamásszínikritikus, színházesztéta, újságíró. A kiváló, talán felülmúlhatatlan színikritikus elvesztése mintha pontot tenne egy korszak végére. 

Koltai Tamással egy korszak is sírba szállt    Forrás: ATV

Egy olyan korszakéra, amikor még igazi öröm, hivatás lehetett kritikusnak lenni. Amikor a színháznak, a színházban zajló életnek volt jelentősége, volt méltósága, amikor a lapokat és az olvasókat még foglalkoztatták az értékek, és amikor a színház még értéknek számított a köztudatban. Amikor a színházak műsora, a szakma tagjainak beletörődése, politikai dörgölőzése, szolidaritáshiánya, némasága vagy éhhalála nem volt napi szintű élmény. Amikor a színikritikusi pálya még nem vezetett feltétlenül