A következő címkéjű bejegyzések mutatása: színházi nevelés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: színházi nevelés. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. május 30., szombat

A csapatunk - ma negyedszer - színházi nevelés május 30

Negyedik alkalommal dolgoztunk együtt velük. Nagyon nagy élményvolt. rengeteget kaptunk és tanultunk tőlük. Jó nekünk, hogy ismerjük őket!
A program kidolgozója és vezetője: Romankovics Eda
És akik részt vettek: Feuer Yvette, Száger Zsuzsanna, Urbanovits Krisztina

                                                                      Eda magyaráz


Eda csapata, a mesében mindenki elaludt

Kriszta csapata - a bál


                                                    Zsuzsa csapata - a sűrű erdő

pihenőidő


Yvette

Csapatunk versenyben

A gonosz mostoha bűnhődik

Üzenet a borítékban






2014. március 27., csütörtök

Március 27 Színházi Világnap - feldolgozó foglakozásokkal a Semmelweis gyakorló Gimnáziumban

Újra a Semmelweisben. Most is 2 osztálynak tartottunk 2 foglalkozást, akik március 19-én látták a 12 hetet.A foglakozások fókuszában a téma férfi és női megközelítése állt. Hogyan viszonyulnak a kamaszfiúk a lányok szexualitásához? Szabad egy lánynak ugyanannyit, mint egy fiúnak? És a szülők? Az apa büszke a fiára, ha már volt lánnyal? És az anya?






2013. november 20., szerda

Insite Könyvbemutató

Színházi nevelési programok kézikönyve
Könyvbemutató
2013. november 11. hétfő, 14:00-18:00
Nemzeti Táncszínház, 1014 Budapest, Színház u. 1-3.
Jegyvásárlás: www.tancszinhaz.hu
A jegyár tartalmaz egy tiszteletpéldányt a kézikönyvből, ami a könyvbemutató után csak kereskedelmi forgalomban lesz kapható.
Magyarországon ma szinte minden színházban van valamilyen színházi nevelési tevékenység. Példa nélküli ebben az egyetértés: a színházaknak meg kell szólítaniuk, be kell vonniuk a színház életébe a gyermek- és ifjúsági közönséget.
Az elmúlt színházi évad második felében az InSite Drama egy kutatás keretében egységes szempontsor mentén felmérte, milyen főbb színházi nevelési gyakorlatok léteznek ma Magyarországon. Az első magyarországi Színházi nevelési programok kézikönyve ennek a kutatásnak az eredményeit mutatja be. A könyvben 118 szervezet 171 programjának leírása szerepel, továbbá átfogó elemzések a mai magyarországi helyzetről.
A könyvbemutató első felében a kutatás eredményeit prezentáljuk, a második felében három kérdés kapcsán rendezünk kerekasztal beszélgetéseket, ahol meghívott szakmai vendégeink nyiltakoznak saját megközelítéseikről, módszereikről, terveikről. A szakmai beszélgetésekhez a nézőknek is lehetőségük lesz hozzászólni.
Részletes program
 14:00-14:20 Köszöntő: Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatója
 14:20-15:20 A kutatásmódszertan és a kutatási eredmények részletes prezentációja (Cziboly Ádám és Bethlenfalvy Ádám, a kutatás vezetői)
A színházi nevelés kutatása a neveléstudomány és a társadalomtudományok kutatási eszközeinek segítségével (Németh Szilvia, szociológus, oktatáskutató, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. ügyvezetője)
 15:20-15:40 A kézikönyv és a hozzá kapcsolódó honlap bemutatása (Cziboly Ádám és Bethlenfalvy Ádám, a kutatás vezetői)
Mire és hogyan használhatják a kézikönyvet a pedagógusok? (Németh Mónika, a Mándy Iván Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola tanára)
 15:40-16:00 Kávészünet
 16:00-17:50 Három kerekasztal beszélgetés - mindegyiket rövid plenáris diszkusszió követi (moderátor: Bethlenfalvy Ádám és Cziboly Ádám)
1. Mi a szerepe a színháznak a nevelésben?
Kutatásuk során különböző pedagógiai célokat kitűző előadásokkal, programokkal találkoztunk. Az emberi/társadalmi problémákat felvető, vagy a színház rejtelmeibe beavató programok mellett találkoztunk prevenciós célokat megvalósító, ismeretátadó és készségfejlesztő programokkal is. A kerekasztal résztvevőitől azt kérdezzük, hogy szerintük mi a legfontosabb feladata a színházi nevelési programoknak.
Meghívott felszólalók:
Barda Beáta (művészeti vezető, Trafó Kortárs Művészetek Háza)
Hajós Zsuzsa (programvezető, Kerekasztal Színházi Nevelési Központ)
Kulcsár Edit (dramaturg, Nemzeti Színház)
Láposi Terka (a Játszószínház művészeti vezetője, Vojtina Bábszínház)
Réczei Tamás (művészeti vezető, kecskeméti Katona József Színház)
2. Mennyire szólhat bele a néző/résztvevő a színházba?
Megfigyeléseink szerint a különböző programok más-más módon vonják be a közönséget. Van, ahol a nézőkkel beszélgetnek, máshol játékokat kínálnak nekik, megint más helyen szerepbe léptetik őket is, illetve van, ahol alkotótársként vannak jelen a fiatalok. Mibe és hogyan lehet/kell bevonni a nézőket? Ezzel kapcsolatos véleményükről kérdezzük a kerekasztal résztvevőit.
Meghívott felszólalók:
Madák Zsuzsanna (a Tantermi deszka program vezetője, Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház)
Takács Gábor (szakmai vezető, Káva Kulturális Műhely)
Tárnok Marica (bábművész, programvezető, Közép-Európa Táncszínház, Bethlen Téri Színház, Gergye Krisztián Társulat)
Végh Ildikó (programvezető, ifjúsági program, budapesti Katona József Színház)
Vidovszky György (rendező, színházpedagógus, Szabad Kurzus Alapítvány, Bárka Színház, Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, Karinthy Színház, Magyar Színház)
3. Merre tovább színházi nevelés?
A magyarországi színházi nevelés egy rendkívül színes, termékeny korszakában van. De vajon milyen irányba kellene tovább mennie, és milyen módon kapcsolódhat az oktatáshoz, mit várhat a közigazgatástól? Erről beszélgetünk a kerekasztal résztvevőivel.
Meghívott felszólalók:
Kaposi József (főigazgató, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet)
Kulcsár Viktória (elnök, Független Előadó-művészeti Szövetség; elnök, FÜGE Produkció)
Novák János (elnök, ASSITEJ Magyar Központja; igazgató, Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház)
Schilling Árpád (művészeti vezető, Krétakör)
Vasvári Csaba (alelnök, Magyar Teátrumi Társaság)
Egy további meghívott egyeztetés alatt.
 17:50-18:00 A raportőr összefoglalja az elhangzottakat. Raportőr: Ugrai István, Kultúrbrigád, a 7óra7.hu felelős szerkesztője

2013. március 11., hétfő

Témanap a Zöld Kakasban

2013 február 26-án egy délelőttöt töltöttünk el a Zöld Kakasban. A 12 hét c. új ifjúsági bemutató előkészítő foglakozását tartottuk.
Téma: kamaszkori terhesség.
Meghívott előadó,      Diána tartott kortárs szexuális felvilágosítást a diákoknak.



Aztán beszélgettünk és interjúkat készítettünk.




2013. február 14., csütörtök

2013 februári program

2013 februárja a mobilitás jegyében zajlik. Dacolva a járhatatlan utakkal, a hóval Zánkára visszük előadásainkat. Színházi nevelési programunk keretében 5-ször látható a Gardénia, illetve a Fellebbezés.


De Budapest sem nélkülöz minket, találkozunk a Fogasházban a Bagoly előadásán.

A K. V. Társulat előadásai februárban:

február 4 Gardénia Zánkai Egry József Középiskola
február 4 Gardénia Zánkai Egry József Középsikola
február 4 Gardénia Zánkai Egry József Középsikola
február 12 Fellebbezés Zánkai Egry József Középsikola
február 12 Fellebbezés Zánkai Egry József Középsikola
február 20 Bagoly Fogasház 19h
február 21 Bagoly Fogasház 19h

2012. június 4., hétfő

TÁMOP záró sajtótájákoztató - 2012 június 6-án a Kossuth Klubban

Egy éves színházi nevelési munkát zártunk le, aminek a tanulságait és eredményeit osztottuk meg az érdeklődőkkel június 6-án a Kossuth Klubban.


A 2011/12-es tanévben a TÁMOP-3.2.11/10-1/KMR-2010-0047 –es Kompetencia-, kreativitás- és személyiségfejlesztő programok óvodásoknak és iskolásoknak - pályázat keretén belül 3 témanapot tartottunk félévenként és intézményenként a Nagyalásonyi Kinizsi Pál Általános Iskolában, a Nagyalásonyi Közös Fenntartású Napköziotthonos Óvodában, a budapesti Zöld Kakas Líceumban, illetve Vörösmarty Gimnáziumban. A program egy része óvodásoknak és alsó tagozatos általános iskolásoknak a másik része pedig középiskolásoknak szólt.


A Kitin Klán és a hozzá kapcsolódó drámafoglalkozások
A nagyalásonyi általános iskolásoknak 2 alkalommal adtuk elő a Kitin Klán c. meseelőadásunkat, ami a környezetvédelem és a környezettudatos magatartás fontosságára hívja fel a figyelmet játékos formában. A Kitin Klán-t megtekintő pedagógusok visszajelzése szerint az előadás, kiemelten fontos problémát (környezetvédelem) fogalmazott meg a diákok számára, kiegészítette és gazdagította az iskolai pedagógiai programot, a mesedarab ragyogó színekkel, nagyszerű látványvilággal jelenítette meg a kertet és lakóit, és az ötletes jelmezek, jól ábrázolt jellemek mély nyomot hagytak a gyermekekben. Kiemelték azt is, hogy darab nyelvezetének eredetisége, szófordulatainak, kifejezéseinek leleményessége nagyban hozzájárult tanulók szókincs és anyanyelvi kompetencia fejlesztéséhez. A történet helyszínéül szolgáló kert élő és bogárvilágának a bemutatása is rengeteg fontos és hasznos ismeretet juttatott el a gyerekekhez.

Nagyalásony hátrányos helyzetű térség, és az iskola tanulói között is rengeteg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. Rendkívüli elragadtatással, lelkesedéssel fogadták ezt a „házhoz jövő” színházi előadást, ritkán van részük ilyen jellegű élményekben. Az interaktív előadásunk több ponton bevonta a gyerekeket (tájékozódás, gyógyító fűszernövények szaglása, felismerése), amit rendkívül élveztek, aktívak és kreatívak voltak ezeknél a részeknél. A mese végén pedig az összes gyerek csapatot alkotva együtt tisztította meg a vegyszerektől és szeméttől a kertet.
A tanévben a diákokkal eltöltött foglalkozások alatt észrevehetően nőtt a gyerekek önbizalma, kifejezőképessége, és ahogy a bennük rejlő kreativitás a színházi nevelés eszköztárának segítségével egyre jobban felszínre jött, azzal arányosan nőtt az önbizalmuk. Ugyanakkor azok a csoportos, közös játékok, amelyek az egymásra figyelésre (a másikra való kíváncsiság, türelem,) alapulnak, a kapcsolatteremtést, problémamegoldást és konfliktuskezelést segítve a közös alkotás, csapatmunkára való képességüket növelte.

Témanapok óvodásoknak
A Nagyalásonyi Közös Fenntartású Óvodában a témanapokon belül zenefoglalkozásokat tartottunk az óvodásoknak.Ezek a foglalkozások mindig élőhangszeres kísérettel (zongora, hegedű) zajlottak. Nagy zeneszerzők kisgyermekek számára komponált műveit használtuk. Ily módon közel hoztuk a gyerekekhez a klasszikus zenét, játékos formában segítve a zene értését és élvezetét. A karakterdarabok (pl. Bartók: Medvetánc) meghallgatása után a gyerekek elmesélték, eljátszották, hogyan képzelik el a megjelenített figurát, előadták milyen cselekvéseket, történéseket képzelnek el a zene alapján. Az élő zene lehetővé tette, hogy a tempó és az előadásmód változtatásával különféle állapotokat, hangulatokat jelenítsünk meg (anélkül, hogy a „kotta megváltozna”.) amiket gyerekek nagyon érzékenyen és kifejezően követtek le érzelmileg, mimikával és mozgással.

A színház eszközeivel és zene segítségével sikerült olyan hangulatot teremteni, amiben a különböző korú ovis kisgyermekek mind felszabadultan és kreatívan tudtak létezni, mint egyénileg, mint a csoportos munkában. Nagyon örültek az új közös játékoknak, amiket tanultak, és együtt játszottunk. Egyre jobban megnyíltak egymás előtt, egyre bátrabban fejezték ki magukat mind verbálisan, mind mozgásban, táncban, énekben. A sikerélmények hatására egyre több oldalát mutatták meg egyéniségüknek, és egyre nagyobb önbizalommal.
A Fellebbezés c. ifjúsági előadás és a hozzá kapcsolódó drámafoglalkozások

A K. V. Társulat színházi nevelési programjába két középiskolát; a Zöld Kakas Mentálhigénés Líceumot és a Vörösmarty Gimnáziumot vontuk be, ahol témanapok keretében mutattuk be a Fellebbezés c. ifjúsági előadást és tartottunk drámaórákat.

Két teljesen különböző profilú középiskoláról van szó, a Vörösmarty Gimnázium drámatagozatot működtet, az iskola programját, tanmenetét meghatározza a színházi nevelés; a színház az iskolai mindennapok szerves része. A Zöld Kakas sajátos nevelési igényű, halmozott (tanulási, magatartási, mentális stb.) problémákkal küzdő diákokkal foglakozik. ez az iskola merőben más kihívások elé állította a K. V. Társulatot, mint a Vörösmarty Gimnázium. Programunkat az intézmények eltérő igényeihez és elvárásaihoz igazítottuk.
A „Fellebbezés” mindkét iskola növendékei számára felkavaró élményt jelentett. Az előadás által boncolt problémák - szülők és lázadó kamaszgyerekeik viszonya, az elszakadás, csonka család – illetve a darab sajátos nézőpontja, amely a történetet a szülők szemszögéből mutatja be, nagyon inspirálóan hatottak a fiatalokra. Az előadáshoz kapcsolódó foglalkozásokon rengeteg személyes élmény került felszínre, a darabban bemutatott szülő és család modellek nagyon „ismerősnek”, átélhetőnek tűntek.

A Vörösmarty diákjaival olyan helyzetgyakorlatokat, improvizációs feladatokat végeztünk, amelyek megfelelő kihívást jelentettek az ő színházi érdeklődésüknek, és teret engedtek alkotói képzeletüknek és kreativitásuknak.

A Zöld Kakasban tartott drámafoglalkozások a tanulók szociális kompetenciáit és kommunikációs készségeit célozták, ugyanakkor megpróbáltuk „keretet adni” az iskola fiataljainak lenyűgöző fantáziájához. A drámaórák fontos feladata volt a kooperativitás fejlesztése. Tapasztalatunk szerint a színház, amely az együttműködés művészete, nagyon fontos eszközöket adhat ezeknek a fiataloknak a kezébe.



TÁMOP - az utolsó témanap

Lezárult a 2011/2012-es tanév TÁMOP programja. Két budapesti középiskola, egy nagylásonyi óvoda és általános iskola, rengeteg témanap. Az utolsó témanapot a Zöld Kakasban tartottuk.

Májusban folytatódik a tantermi előadások sora - Fellebbezés Győrben, Gardénia az Ady Endre Gimnáziumban

A Fellebbezés Győrben, a Gardénia az Adyban
Tapsrend a győri Krúdy gyula Gimnáziumban


Előadás utáni beszélgetés az Adyban
Gardénia az AdybanMég májusban is gőzerővel dolgoztunk. Május 15-én kétszer játszottuk el a Fellebbezést a győri Krúdy Gyula Középiskolában. Az előadások után tartott feldolgozó foglalkozás alig akart véget érni. Az előadás szemmel láthatóan megmozgatta a diákokat, a tanárok pedig javasolták, hogy tartsunk egy előadást a szülöknek is. Megfontoljuk...
A képeket Hajnóczky Mónika a Krúdy tanára készítette.




Május 25-én a már jól ismert Ady Endre Gimnáziumot látogattuk meg újra, hogy a Fellebbezés után a Gardéniát is megnézhessék a diákok. Az előadás utáni beszélgetést 2 csoportban tartottuk. Elképesztő érettséggel reagáltak a fiatalok a történetre. Mindíg megerősítenek minket ezek a beszélgetések, hogy előadásaink olyan témákat dolgoznak fel, amelyek igazán és mélyen érintik akamaszközönséget.A képeket Sallai Zoltán, az Ady Endre Gimnázium tanára készítette.

2012. május 2., szerda

Újra Nagyalásonyban a K. V. Társulat - május 2, 3, 4.

Májusban 3 napon keresztül leszünk Nagyalásonyban, ahol az Általános Iskola alsósaival, és az alásonyi és a dabronyi óvoda kicsinyeivel dolgozunk. Koncentráció, fantázia, kreativitás és játék minden mennyiségben.

2012. április 25., szerda

Színházi nevelési programok áprilisban - Vakok iskolája, Vörösmarty Gimnázium, Zöld Kakas Líceum

Áprilisban nagy erőkkel folytattuk a színházi nevelési programot. Drámaórák a Vörösmartyban, a Zöld Kakasban és foglakozások a Vakok Iskolájában. 12 hét címmel új ifjúsági bemutatóra készülünk, ami a következő évadban kerül színre. De az előkészítő munkálatok már most megkezdődtek. Az új darab témája a kamaszkori teherbeesés, ezt járjuk körül az iskolai foglakozásokon. Helyzetgyakorlatokat és különböző feladatokat csinálunk, amelyekben a diákok hol a kamasszereplőket, hol a felnőtteket(szülők, tanárok, orvosok) képviselik.
Drámaórák a Vörösmartyban:

2012. március 27., kedd

Március 24-én katasztrófanap a Bajzában



Március 24-én katasztrófavédelmi napot tartottak a Bajzában. Mi a katasztrófák elhárításával, környezetvédelemmel, környezettudatos magatartással kapcsolatos foglakozásokat tartottunk.

A Gardénia A Vakok iskolájában - március 20.


Az előkészítő foglakozások után már nagyon várták a Gardéniát a szakiskolások. Mi magunk is meglepődtünk milyen hatéssal volt rájuk az előaáds. Rengeteg fiatalt személyesen érintettek adarab problémái. Emellett pedig talán ők voltak, aki leginkább vették a darab és az előadás humorát.