2013. november 28., csütörtök
2013. november 20., szerda
Dermedési pont - Revizoronline
http://www.revizoronline.com/hu/cikk/4807/beszelgetes-szager-zsuzsannaval-es-urbanovits-krisztinaval/
NEM KIOLTJUK, MEGERŐSÍTJÜK EGYMÁST
Beszélgetés Száger Zsuzsannával és Urbanovits Krisztinával
2013.11.25.
A K. V. Társulat és a Füge Produkció a Thália színházban mutatja be Rába Roland és Zöldi Gergely Dermedési pont című előadását. A próbán beszélgettünk az előadás két szereplőjével, a társulat alapítóival, Száger Zsuzsannával és Urbanovits Krisztinával női dolgokról és a függetlenek lehetőségeiről. MARTON ÉVA INTERJÚJA.
Revizor: Új bemutatótoknak, a Dermedési pont című előadásnak a témája – három nő és egy konyha története - nem szokatlan tőletek. Mindig nagyon érzékeny, nagyon aktuális kérdéseket dolgoztok fel, mely sokszor kapcsolódik a nőséghez. Női sorsokat, történeteket visztek színre. Miért lett fontos számotokra?
Urbanovits Krisztina: A K. V. női társulat, Zsuzsával hoztuk létre, célkitűzésünk, hogy jelenjen meg a munkáinkban nőként hogyan látjuk a világot, hogyan gondolkodunk róla. Ez nem jelenti azt, hogy csak női szereplőkkel dolgozunk, de fontosnak tartjuk, hogy látásmódként jelenjen meg az előadásainkban. Ha ez kézjegyként ott van az előadásainkban, az fontos számunkra.
R: Az elmúlt években több társulat játszott női kérdéseket, problémákat felvető előadásokat. Az első ilyen témát feldolgozó előadás még évtizeddel ezelőtt A vagina monológok volt. Még mindig hiány a magyar színpadokon a téma?
Száger Zsuzsanna: Kezdetben nem volt tudatos, hogy női témákat dolgozzunk fel, hogy rólunk, nőkről szóljanak az előadásaink. De egyre inkább fontos lett, hogy nők életéről, gondjairól beszéljenek a bemutatóink. Arról, hogy milyen problémáink vannak, mi az izgalma a női létnek. Mitől más, ahogyan mi csinálunk belőle színházat, miben különbözik a mi rálátásunk erre. Mitől más női szemmel, érzékenységgel, női humorral és iróniával kibontani, feldolgozni ezeket a témákat.
UK: Az valóban nagyon fontos számunkra, hogy behúzzuk ezeket a női témákat. Nem mi vagyunk az elsők, akik hozzányúlunk a témához, de úgy gondolom, ezekről beszélni kell.
R: Számtalan módon születik meg nálatok egy előadás. Van, hogy felkértek valakit a szöveg megírására, van, hogy ti választotok kortárs szövegeket és dolgozzátok fel fiatal rendezők rendezésében. Mit adnak hozzá a gondolkodásotokhoz?
UK: Ezeket a témákat szerencsés olyan nyelvezetben és olyan módon feldolgozni, ahogy ezt a kortárs darabok teszik. Jó az is, hogy itt próbafolyamatokon keresztül születik meg az előadás. Az is izgalmas, amikor valaki klasszikusokat vesz elő, és napjainkból tesz fel kérdéseket, de most az érdekelt bennünket, hogy azokról a dolgokról, amelyek ebben a pillanatban történnek, ebben a pillanatban tudjunk szövegeket létrehozni. Előző bemutatónk, a Gardénia megírt kortárs darab volt (Elżbieta Chowaniec), amely szintén bennünket izgató problémákat dolgoz fel.
R: Hogyan indul el a közös munka? Hogyan született meg a Dermedési pont Rába Rolanddal?
SzZs: Az ötlet, hogy csináljunk egy előadást három barátnőről, akik egy bérházban laknak, már korábban megszületett. Egyiküknek nincs munkája, ezért kitalálják, csináljanak közös főzőtanfolyamot. Úgy éreztem, Rolanddal kell létrehoznunk. Kriszta régről ismerte őt, de sose dolgoztunk még együtt. Rolandnak nagyon tetszett az alapötlet, de más irányban kezdett el gondolkozni. Rengeteg közös beszélgetést, improvizációt vett fel magnóra, ezekből írták meg Zöldi Gergellyel közösen a Dermedési pontot.
R: Belenyúltok, beleszóltok, ötleteltek ti is?
 Urbanovits Krisztina, Száger Zsuzsanna |
UK: Persze, sőt rengeteg vita van. Nagyon személyesek a szövegek, nagy részük a mi improvizációinkból született. Ez meg is nehezítette a darab megszületését, ugyanakkor nagyon jó és termékeny vitáink voltak. Az írói rész a fiúké, de folyamatosan hozzászóltunk, beletettük a mi gondolatainkat. És van, hogy felkérünk írókat. Ilyenkor az alapötletet mi hozzuk, és ahhoz keresünk szerzőt. De olyankor is közösen születik meg a mű. Ilyen volt a Juhász Kristóffal közös munka, ő írta aFellebbezést és a Kitin Klán a Kertbe megyelőadásaink szövegét. A Bagoly című darabot Tamási Zoltán írta nekünk. Elmondtuk az ötletünket, két nap múlva kész volt egy egészen más szöveg, de tetszett nekünk. Mindig kockázat, hogy mi születik az ötleteinkből. De a tehetséges emberek makacsok és öntörvényűek.
R: Mindketten a kaposvári Csiky Gergely Színház színészei voltatok. Amikor eljöttetek, létrehoztátok a társulatotokat. Kaposvár utolsó évei, a széthullás azt erősítették meg, hogy mást és máshogyan kell létrehozni? Vagy éppen ott kaptátok meg azokat a megerősítéseket, hogy azt a még nagyon jól működő színházat, aminek az utolsó éveiben ti is dolgoztatok, folytatni kell? Hiszen mindkét korszakát megélhettétek a színháznak.
SzZs: Egy öltözőben öltöztünk Krisztivel. Ez a női öltöző csodálatos világ. Senki nem lát bele. Alapélményem lett. Úgy éreztem, valami ehhez hasonlót kell létrehoznunk, megmutatnunk. Ez inspirálta az első darabunkat, a Fürdőszobát. Az is fontos volt, hogy ne csak ránk kiosztott szerepeket játszhassunk el, hanem együtt hozzuk létre az alkotást. Hogy olyanokkal gondolkodhassunk és dolgozhassunk együtt, akiket mi választunk. Lassan, fokozatosan váltunk le a kaposvári színházról.
UK: Amikor 1994-95-ben odakerültünk, már arról beszéltek a régiek, hogy a színház leszálló ágban van. De mi még szerencsére nagyon nagy előadásokban, fontos rendezők mellett játszhattunk. Én Kaposváron kaptam azt az inspirációt, hogy dolgozni kell! Ha van mondanivalód, azt meg kell valósítani és ebben senki nem gátolhat meg. Már Kaposváron rengeteg előadást készítettünk a stúdiószínpadon. Éjszakánként próbáltunk. Babarczy László mindig megnézte ezeket a próbákat és engedélyezte az előadásainkat. Kaposváron tanultam meg, hogy a semmiből is létre lehet hozni nagyszerű dolgokat, ha hisz benne az ember és nagyon akarja. Ez adta az inspirációt ahhoz, hogy Zsuzsával létrehozzuk a K.V. Társulatot, céget alapítsunk, együtt dolgozzunk. Lehet, hogy a létrehozás is női dolog.
R: Ez a lét sokkal kiszolgáltatottabb, mint egy állandó társulat tagjainak lenni. Mennyiben határozza meg ez a létezéseteket?
UK: Annál kiszolgáltatottabb létezés, mint „kőszínházi színészként” próbatábláról szembesülni azzal, hogy milyen előadásokban fog játszani, nem létezik számomra. A függetlenség nekem a szabadságot jelenti. Egzisztenciális problémák a kőszínházban is megvannak. Természetesen vannak nehézségek, hogy egy-egy előadás létrejöhessen, hogy a társulat fennmaradhasson. Folyamatosan pályázunk, küzdünk a létezésünkért.
R: Párban gondolkoztok, nagyon erős, ahogy együtt dolgoztok. A társulat neve, a „Külön Vélemény” mégis nagyon határozottan kettőtök saját szabadságát fogalmazza meg.
SzZs: Mind a ketten nagyon erős egyéniségek vagyunk, tele vagyunk állandóan ötletekkel. Sokszor külön utakat járunk be a munka során. Ez az a nagyon külön vélemény, ami a munka végére mindig egy közös állítást hoz létre. És ez nagyon fontos! Nem kioltjuk, hanem megerősítjük egymást. Azt is szeretem, ahogy mint tigrisek tudunk együtt harcolni, küzdeni.
R: Hány év munkája kellett ahhoz, hogy elismert társulat legyetek?
UK: Elismertek vagyunk?
R: Ismernek titeket, fesztiválokra jártok, van állandó közönségetek. Az első évekhez képest történt elmozdulás?
UK: Hat éve létezünk. Én, sajnos, nem érzem magunk elismerteknek. A rengeteg előadás a szívós munkáknak köszönhetően jön létre. Rengeteg az akarat bennünk, de minden új munkánál a nulláról kell kezdenünk.
SzZs: A legelső darabunk, a Fürdőszoba eufórikus volt. Mi írtuk és rendeztük, mi szedtük össze a díszletet és jelmezeket. Az volt az első olyan állítás, hogy létezünk. Mind a szakma, mind pedig a barátok megerősítettek bennünket abban, hogy jó és fontos, amit csinálunk. Hatalmas erőt adott. De hogy mit jelent, hogy ismert, elismert, nem tudom… nem ebben gondolkodom.
UK: Én erősen depresszív alkat vagyok, sötéten látom a helyzetet. De teszek rá. Sokkal jobban motivál, hogy dolgozzam, mintsem, hogy mit gondolnak rólunk. Annál sokkal jobban szeretek dolgozni. Nem vagyok elégedett, de senki nem tud megakadályozni abban, hogy csináljam. Az előadások után a beszélgetéseken sokan ottmaradnak, kérdeznek, hozzászólnak. Úgy gondolom, ezzel célba ért, amiért csináljuk.
 Urbanovits Krisztina a Gardénia című előadásban. Fotó: szinhaz.hu |
R: Több, fiataloknak szóló előadásotok van. Ezzel jártok iskolákba. Ez is egy nyitási felület? Miért fontos számotokra az ő korosztályuk?
UK: Most készül a harmadik ifjúsági előadásunk, aTizenkét hét. Egy korábbi workshop munkából Novák Eszterrel együtt hoztuk létre. A darab a kamaszkori terhességről szól, ami iszonyatosan fontos téma. Évek óta járunk iskolákba színházi nevelési programunkkal. Egészen újfajta útja a színházcsinálásnak. Jó frissítést ad a különben sokszor elnehezült színházi formának.
R: Nekik játszani tükör is számotokra?
UK: Persze. Sokkal nyersebben és élesebben reagálnak előadás közben is. Rengeteg frissítést ad nekünk. A Fellebbezés előadásunkat játszottuk iskolákban is. Megerősödött, erősebbé vált az előadás abban a közegben. Nem véletlen, hogy éppen a függetlenek mennek el ebbe a nevelési irányba. Olyan vérfrissítést ad, ami nagyon inspiráló és visszahat a színházra. És közvetlen, azonnali a hatása. A független létben éppen az a gyönyörű, hogy lehetőség és szabadság van a kőszínházi léttől való elszakadásra minden tekintetben.
R: Mi változott Kaposvárhoz képest? Mi a ti szabadságotok?
UK: A most bemutatásra kerülő Dermedési pontban, ha úgy érezzük, akár teljes felvonást, mint ahogy meg is történt, megváltoztathatunk. A végét még most találjuk ki, mert az eddigi utak nem működtek. Nem csak a szabadság, a belső igény is nagyon erős. Nemcsak, hogy végigjárhatjuk, de végig kell járnunk! A működésünk ugyanolyan, mint bármelyik kőszínházé, de más a hozzáállásunk. Tudnunk kell, mi az a terület és téma, aminek a kockázatát megengedhetjük magunknak. Tudnunk kell, hogy nem ezer embernek játszunk, de ez nem rossz kompromisszum, hanem olyan szellemi kihívás, hogy annak a száz embernek szóljanak az előadásaink. Erre törekszünk.
Szerző: Marton Éva
Készül a Dermedési Pont
Dermedési pont három színésznővel
2013. november 18. 07:32
Dermedési pont címmel tartanak bemutatót a Független Thália Projekt keretébennovember 26-án a Thália Színházban. A produkciót Rába Roland rendezésében a K.V. Társulat három színésznőjével láthatja a közönség.
A Pedro Almodóvar nőalakjai által inspirált kamaradarab úgy meséli el három nő hétköznapjainak banális, mégis abszurd, egyszerre nyomasztó és vicces történetét, hogy közben számos „komoly" kérdést vet fel. Így előkerül a párkapcsolat, barátság, féltékenység, szexualitás, gyerekvállalás témája női szemmel, illetve az, hogy miért akarunk külföldre menni, vagy ha maradunk, akkor itt leszünk-e hagyva.
„A K. V. egy női társulat, és ha már független csapat, akkor arra gondoltam, hogy ne egy megírt darabot dolgozzunk fel, hanem foglalkozzunk olyasmivel, ami körülöttünk van. Induljunk ki magunkból" - idézi a Füge Produkció közleményben Rába Roland szavait. A rendező elmondta: a Dermedési pont három nőről szól - Bartsch Kata, Száger Zsuzsanna és Urbanovits Krisztina megformálásában -, akik Pesten élnek és azon gondolkodnak, hogy elmenjenek vagy maradjanak.
„Elsősorban Pedro Almodóvar nőalakjai inspirálnak, mert nagyon szélsőségesek, egyszerre tragikusak és megigézőek, fájdalmasak és kiszolgáltatottak. Jó lenne egy ilyen történetet színházi formában, magyar nőkkel megvalósítani. Olyat, hogy röhögés közben a gyomra is összeszoruljon az embernek" - idézik a rendezőt.
Az előadás szövege a színészek improvizációin alapul. A munkafolyamat első szakaszában a rendező workshopra hívta a szereplőket, amelyen a legkülönbözőbb témákban születtek rögtönzések - részben saját élményekből kiindulva, részben pedig kitalált helyzetekre építve.
A munkafolyamat második szakasza volt a jelenetek kiválogatása és annak eldöntése, hogy hol van még szükség kiegészítésekre. Ekkor alakult ki a három karakter és a hozzájuk tartozó élet- és eseménysor. A szövegkönyvet Rába Roland és Zöldi Gergely írta. Az előadás díszlete és a jelmez Daróczi Sándor munkája.
A K.V. Társulat 2007-ban jött létre, a női látásmód - a nőket érintő problémák színrevitele, női tabutémák feltárása - témaválasztásaikban, előadásaikban kulcsszerepet kap. Ugyancsak fontos számukra, hogy kortárs problémákról beszéljenek kortárs szövegeken keresztül. A Dermedési pont lesz a társulat 8. bemutatója.
A Független Thália Projekt (FTP) novemberig három bemutatóval frissítette a független társulatok produkcióiból összeválogatott programját. A már három éve sikerrel futó egyszemélyes vígjáték, a Telefondoktor, a humoros a Szeret...lek-revü vagy az Ulickaja-művet színpadra adaptáló Rövid mellett a Vidor-fesztiválon a legjobb díszlet díját elnyerőSzentivánéj, továbbá a középiskolákban, fesztiválokon is folyamatosan szereplő A gyávaés az Ady/Petőfi is megtekinthető a Thália Színházban. Utóbbi közönségtalálkozóira olyan kortárs költőket, dalszövegírókat hívtunk meg, mint Erdős Virág vagy Lovasi András, ezzel is bővítve az alternatív színház és más művészeti ágak együttműkődésének lehetőségeit.
A Független Thália Projekt a független, alternatív színházi produkciók, társulatok népszerűsítését igyekszik segíteni azzal, hogy a közönség egy helyen, „normál" kőszínházi közegben találkozhat velük. A projektben számos további bemutató terve szerepel 2014-ben is; ifjú tehetségként Radnai Márk és Vékes Csaba a Thália Színház tehetségkutatójának legjobbjai, és Bodzsár Márk, a FÜGE tavaszi TITÁNium pályázatának kiválasztottja, a nemrég mozikba kerül Isteni műszak rendezője is bemutatkoznak majd.
A három nő: Urbanovits Krisztina, Száger Zsuzsanna, Bartsch Kata
„A K. V. egy női társulat, és ha már független csapat, akkor arra gondoltam, hogy ne egy megírt darabot dolgozzunk fel, hanem foglalkozzunk olyasmivel, ami körülöttünk van. Induljunk ki magunkból" - idézi a Füge Produkció közleményben Rába Roland szavait. A rendező elmondta: a Dermedési pont három nőről szól - Bartsch Kata, Száger Zsuzsanna és Urbanovits Krisztina megformálásában -, akik Pesten élnek és azon gondolkodnak, hogy elmenjenek vagy maradjanak.
„Elsősorban Pedro Almodóvar nőalakjai inspirálnak, mert nagyon szélsőségesek, egyszerre tragikusak és megigézőek, fájdalmasak és kiszolgáltatottak. Jó lenne egy ilyen történetet színházi formában, magyar nőkkel megvalósítani. Olyat, hogy röhögés közben a gyomra is összeszoruljon az embernek" - idézik a rendezőt.
Rába Roland (Fotó: Orlai produkció - Tiszeker Dániel)
Az előadás szövege a színészek improvizációin alapul. A munkafolyamat első szakaszában a rendező workshopra hívta a szereplőket, amelyen a legkülönbözőbb témákban születtek rögtönzések - részben saját élményekből kiindulva, részben pedig kitalált helyzetekre építve.
A munkafolyamat második szakasza volt a jelenetek kiválogatása és annak eldöntése, hogy hol van még szükség kiegészítésekre. Ekkor alakult ki a három karakter és a hozzájuk tartozó élet- és eseménysor. A szövegkönyvet Rába Roland és Zöldi Gergely írta. Az előadás díszlete és a jelmez Daróczi Sándor munkája.
A K.V. Társulat 2007-ban jött létre, a női látásmód - a nőket érintő problémák színrevitele, női tabutémák feltárása - témaválasztásaikban, előadásaikban kulcsszerepet kap. Ugyancsak fontos számukra, hogy kortárs problémákról beszéljenek kortárs szövegeken keresztül. A Dermedési pont lesz a társulat 8. bemutatója.
A Független Thália Projekt (FTP) novemberig három bemutatóval frissítette a független társulatok produkcióiból összeválogatott programját. A már három éve sikerrel futó egyszemélyes vígjáték, a Telefondoktor, a humoros a Szeret...lek-revü vagy az Ulickaja-művet színpadra adaptáló Rövid mellett a Vidor-fesztiválon a legjobb díszlet díját elnyerőSzentivánéj, továbbá a középiskolákban, fesztiválokon is folyamatosan szereplő A gyávaés az Ady/Petőfi is megtekinthető a Thália Színházban. Utóbbi közönségtalálkozóira olyan kortárs költőket, dalszövegírókat hívtunk meg, mint Erdős Virág vagy Lovasi András, ezzel is bővítve az alternatív színház és más művészeti ágak együttműkődésének lehetőségeit.
A Független Thália Projekt a független, alternatív színházi produkciók, társulatok népszerűsítését igyekszik segíteni azzal, hogy a közönség egy helyen, „normál" kőszínházi közegben találkozhat velük. A projektben számos további bemutató terve szerepel 2014-ben is; ifjú tehetségként Radnai Márk és Vékes Csaba a Thália Színház tehetségkutatójának legjobbjai, és Bodzsár Márk, a FÜGE tavaszi TITÁNium pályázatának kiválasztottja, a nemrég mozikba kerül Isteni műszak rendezője is bemutatkoznak majd.
Insite Könyvbemutató
Színházi nevelési programok kézikönyve
Könyvbemutató
2013. november 11. hétfő, 14:00-18:00
Nemzeti Táncszínház, 1014 Budapest, Színház u. 1-3.
Jegyvásárlás: www.tancszinhaz.hu
A jegyár tartalmaz egy tiszteletpéldányt a kézikönyvből, ami a könyvbemutató után csak kereskedelmi forgalomban lesz kapható.
Magyarországon ma szinte minden színházban van valamilyen színházi nevelési tevékenység. Példa nélküli ebben az egyetértés: a színházaknak meg kell szólítaniuk, be kell vonniuk a színház életébe a gyermek- és ifjúsági közönséget.
Az elmúlt színházi évad második felében az InSite Drama egy kutatás keretében egységes szempontsor mentén felmérte, milyen főbb színházi nevelési gyakorlatok léteznek ma Magyarországon. Az első magyarországi Színházi nevelési programok kézikönyve ennek a kutatásnak az eredményeit mutatja be. A könyvben 118 szervezet 171 programjának leírása szerepel, továbbá átfogó elemzések a mai magyarországi helyzetről.
A könyvbemutató első felében a kutatás eredményeit prezentáljuk, a második felében három kérdés kapcsán rendezünk kerekasztal beszélgetéseket, ahol meghívott szakmai vendégeink nyiltakoznak saját megközelítéseikről, módszereikről, terveikről. A szakmai beszélgetésekhez a nézőknek is lehetőségük lesz hozzászólni.
Részletes program
14:00-14:20 Köszöntő: Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatója
14:20-15:20 A kutatásmódszertan és a kutatási eredmények részletes prezentációja (Cziboly Ádám és Bethlenfalvy Ádám, a kutatás vezetői)
A színházi nevelés kutatása a neveléstudomány és a társadalomtudományok kutatási eszközeinek segítségével (Németh Szilvia, szociológus, oktatáskutató, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. ügyvezetője)
15:20-15:40 A kézikönyv és a hozzá kapcsolódó honlap bemutatása (Cziboly Ádám és Bethlenfalvy Ádám, a kutatás vezetői)
Mire és hogyan használhatják a kézikönyvet a pedagógusok? (Németh Mónika, a Mándy Iván Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola tanára)
15:40-16:00 Kávészünet
16:00-17:50 Három kerekasztal beszélgetés - mindegyiket rövid plenáris diszkusszió követi (moderátor: Bethlenfalvy Ádám és Cziboly Ádám)
1. Mi a szerepe a színháznak a nevelésben?
Kutatásuk során különböző pedagógiai célokat kitűző előadásokkal, programokkal találkoztunk. Az emberi/társadalmi problémákat felvető, vagy a színház rejtelmeibe beavató programok mellett találkoztunk prevenciós célokat megvalósító, ismeretátadó és készségfejlesztő programokkal is. A kerekasztal résztvevőitől azt kérdezzük, hogy szerintük mi a legfontosabb feladata a színházi nevelési programoknak.
Meghívott felszólalók:
Barda Beáta (művészeti vezető, Trafó Kortárs Művészetek Háza)
Hajós Zsuzsa (programvezető, Kerekasztal Színházi Nevelési Központ)
Kulcsár Edit (dramaturg, Nemzeti Színház)
Láposi Terka (a Játszószínház művészeti vezetője, Vojtina Bábszínház)
Réczei Tamás (művészeti vezető, kecskeméti Katona József Színház)
2. Mennyire szólhat bele a néző/résztvevő a színházba?
Megfigyeléseink szerint a különböző programok más-más módon vonják be a közönséget. Van, ahol a nézőkkel beszélgetnek, máshol játékokat kínálnak nekik, megint más helyen szerepbe léptetik őket is, illetve van, ahol alkotótársként vannak jelen a fiatalok. Mibe és hogyan lehet/kell bevonni a nézőket? Ezzel kapcsolatos véleményükről kérdezzük a kerekasztal résztvevőit.
Meghívott felszólalók:
Madák Zsuzsanna (a Tantermi deszka program vezetője, Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház)
Takács Gábor (szakmai vezető, Káva Kulturális Műhely)
Tárnok Marica (bábművész, programvezető, Közép-Európa Táncszínház, Bethlen Téri Színház, Gergye Krisztián Társulat)
Végh Ildikó (programvezető, ifjúsági program, budapesti Katona József Színház)
Vidovszky György (rendező, színházpedagógus, Szabad Kurzus Alapítvány, Bárka Színház, Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, Karinthy Színház, Magyar Színház)
3. Merre tovább színházi nevelés?
A magyarországi színházi nevelés egy rendkívül színes, termékeny korszakában van. De vajon milyen irányba kellene tovább mennie, és milyen módon kapcsolódhat az oktatáshoz, mit várhat a közigazgatástól? Erről beszélgetünk a kerekasztal résztvevőivel.
Meghívott felszólalók:
Kaposi József (főigazgató, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet)
Kulcsár Viktória (elnök, Független Előadó-művészeti Szövetség; elnök, FÜGE Produkció)
Novák János (elnök, ASSITEJ Magyar Központja; igazgató, Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház)
Schilling Árpád (művészeti vezető, Krétakör)
Vasvári Csaba (alelnök, Magyar Teátrumi Társaság)
Egy további meghívott egyeztetés alatt.
17:50-18:00 A raportőr összefoglalja az elhangzottakat. Raportőr: Ugrai István, Kultúrbrigád, a 7óra7.hu felelős szerkesztője
Könyvbemutató
2013. november 11. hétfő, 14:00-18:00
Nemzeti Táncszínház, 1014 Budapest, Színház u. 1-3.
Jegyvásárlás: www.tancszinhaz.hu
A jegyár tartalmaz egy tiszteletpéldányt a kézikönyvből, ami a könyvbemutató után csak kereskedelmi forgalomban lesz kapható.
Magyarországon ma szinte minden színházban van valamilyen színházi nevelési tevékenység. Példa nélküli ebben az egyetértés: a színházaknak meg kell szólítaniuk, be kell vonniuk a színház életébe a gyermek- és ifjúsági közönséget.
Az elmúlt színházi évad második felében az InSite Drama egy kutatás keretében egységes szempontsor mentén felmérte, milyen főbb színházi nevelési gyakorlatok léteznek ma Magyarországon. Az első magyarországi Színházi nevelési programok kézikönyve ennek a kutatásnak az eredményeit mutatja be. A könyvben 118 szervezet 171 programjának leírása szerepel, továbbá átfogó elemzések a mai magyarországi helyzetről.
A könyvbemutató első felében a kutatás eredményeit prezentáljuk, a második felében három kérdés kapcsán rendezünk kerekasztal beszélgetéseket, ahol meghívott szakmai vendégeink nyiltakoznak saját megközelítéseikről, módszereikről, terveikről. A szakmai beszélgetésekhez a nézőknek is lehetőségük lesz hozzászólni.
Részletes program
14:00-14:20 Köszöntő: Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatója
14:20-15:20 A kutatásmódszertan és a kutatási eredmények részletes prezentációja (Cziboly Ádám és Bethlenfalvy Ádám, a kutatás vezetői)
A színházi nevelés kutatása a neveléstudomány és a társadalomtudományok kutatási eszközeinek segítségével (Németh Szilvia, szociológus, oktatáskutató, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. ügyvezetője)
15:20-15:40 A kézikönyv és a hozzá kapcsolódó honlap bemutatása (Cziboly Ádám és Bethlenfalvy Ádám, a kutatás vezetői)
Mire és hogyan használhatják a kézikönyvet a pedagógusok? (Németh Mónika, a Mándy Iván Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola tanára)
15:40-16:00 Kávészünet
16:00-17:50 Három kerekasztal beszélgetés - mindegyiket rövid plenáris diszkusszió követi (moderátor: Bethlenfalvy Ádám és Cziboly Ádám)
1. Mi a szerepe a színháznak a nevelésben?
Kutatásuk során különböző pedagógiai célokat kitűző előadásokkal, programokkal találkoztunk. Az emberi/társadalmi problémákat felvető, vagy a színház rejtelmeibe beavató programok mellett találkoztunk prevenciós célokat megvalósító, ismeretátadó és készségfejlesztő programokkal is. A kerekasztal résztvevőitől azt kérdezzük, hogy szerintük mi a legfontosabb feladata a színházi nevelési programoknak.
Meghívott felszólalók:
Barda Beáta (művészeti vezető, Trafó Kortárs Művészetek Háza)
Hajós Zsuzsa (programvezető, Kerekasztal Színházi Nevelési Központ)
Kulcsár Edit (dramaturg, Nemzeti Színház)
Láposi Terka (a Játszószínház művészeti vezetője, Vojtina Bábszínház)
Réczei Tamás (művészeti vezető, kecskeméti Katona József Színház)
2. Mennyire szólhat bele a néző/résztvevő a színházba?
Megfigyeléseink szerint a különböző programok más-más módon vonják be a közönséget. Van, ahol a nézőkkel beszélgetnek, máshol játékokat kínálnak nekik, megint más helyen szerepbe léptetik őket is, illetve van, ahol alkotótársként vannak jelen a fiatalok. Mibe és hogyan lehet/kell bevonni a nézőket? Ezzel kapcsolatos véleményükről kérdezzük a kerekasztal résztvevőit.
Meghívott felszólalók:
Madák Zsuzsanna (a Tantermi deszka program vezetője, Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház)
Takács Gábor (szakmai vezető, Káva Kulturális Műhely)
Tárnok Marica (bábművész, programvezető, Közép-Európa Táncszínház, Bethlen Téri Színház, Gergye Krisztián Társulat)
Végh Ildikó (programvezető, ifjúsági program, budapesti Katona József Színház)
Vidovszky György (rendező, színházpedagógus, Szabad Kurzus Alapítvány, Bárka Színház, Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, Karinthy Színház, Magyar Színház)
3. Merre tovább színházi nevelés?
A magyarországi színházi nevelés egy rendkívül színes, termékeny korszakában van. De vajon milyen irányba kellene tovább mennie, és milyen módon kapcsolódhat az oktatáshoz, mit várhat a közigazgatástól? Erről beszélgetünk a kerekasztal résztvevőivel.
Meghívott felszólalók:
Kaposi József (főigazgató, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet)
Kulcsár Viktória (elnök, Független Előadó-művészeti Szövetség; elnök, FÜGE Produkció)
Novák János (elnök, ASSITEJ Magyar Központja; igazgató, Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház)
Schilling Árpád (művészeti vezető, Krétakör)
Vasvári Csaba (alelnök, Magyar Teátrumi Társaság)
Egy további meghívott egyeztetés alatt.
17:50-18:00 A raportőr összefoglalja az elhangzottakat. Raportőr: Ugrai István, Kultúrbrigád, a 7óra7.hu felelős szerkesztője
K. V. Társulat novemberi műsor
Sűrű november elé nézünk, pécsi vendégjátékkal, budapesti előadásokkal és az új bemutatóval.
November 9 Gardénia (Az Első Magyarországi Nőkonferencia programjában) Spinoza 18h
November 19 Gardénia Pécs, Apolló Műhely 16h és 19h
November 26 Dermedési pont - bemutató Thália, Arizona Stúdió 19:30h
November 27 Gardénia Fischer Iván Lakásszínház, 19h
November 29 Dermedési pont - Thália, Arizona Stúdió 19:30h
November 30 Dermedési pont - Thália, Arizona Stúdió 19:30h
November 9 Gardénia (Az Első Magyarországi Nőkonferencia programjában) Spinoza 18h
November 19 Gardénia Pécs, Apolló Műhely 16h és 19h
November 26 Dermedési pont - bemutató Thália, Arizona Stúdió 19:30h
November 27 Gardénia Fischer Iván Lakásszínház, 19h
November 29 Dermedési pont - Thália, Arizona Stúdió 19:30h
November 30 Dermedési pont - Thália, Arizona Stúdió 19:30h
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
