2009. október 28., szerda

Negyedik évadját kezdi meg a Fürdőszoba! Október 30-án és november 6-án 19h30-kor, a Thália Színház Új Stúdiójában





FÜRDŐSZOBA
Tragikus budoár-komédia egy felvonásban
Lakásavató. Házaspárok és egyedülállók, szemtől szemben. Egy hosszú éjszaka a fürdőszobában. Mit rejt egy női retikül?

Szereplők:
Emma……………………………… Stefanovics Angéla
Dénes………………………………Végh Zsolt
Frida………………………………Sipos Eszter
Vera…………………………………Száger Zsuzsanna
Félix………………………………Felhőfi-Kiss László
Anna…………………………………Urbanovits Krisztina
Klári………………………………Kaszás Ágnes
Tivadar…………………………Ollé Erik

Író-rendező: Száger Zsuzsanna - Urbanovits Krisztina

Lakásavató házibuliban vagyunk, a cselekmény egy éjszakát ölel fel, egyetlen helyszín a fürdőszoba. Csak azt látjuk ami itt történik. A házibuli színes, zajos világával szemben a fürdőszoba önálló életet élő, külön sziget amely egyszerre intim és nyilvános, egyszerre jelent biztonságos búvóhelyet és átjáróházat, ahol bármikor, bárki felbukkanhat. Nyolc ember közös estéje ez, amely bár ezt egyikük sem sejti, fordulópont lesz mindannyiuk életében;
Csupa rendezetlen, kusza élet, az egyes figurák válla mögül Ibsen kacsint ránk.


„…A Fürdőszoba…figurái többnyire nagyszerűek, jellemeik és élettörténeteik finoman és lassan bontakoznak ki…A színészek…abszolút hihetően játsszák saját generációjuk eredeti, de mégis életszerű karaktereit…”
Kovács Bálint: Fürdőszoba ( Magyar Narancs 2008.01.17 )

„…A jeles szerzők pompázatos darabot rittyentettek a mellékhelységként is funkcionáló közhasznú térbe…Komikus keresztmetszetrét kaptuk névleg értelmiségi köreinknek, fél és egész kapcsolatok kusza gubancát…rólunk volt szó, de módot nyújtva a többrétegű általánosításra. Első opusz, első színpadra állítás, egy formálódó együttes bemutatkozása: vérbeli színházi produkcióval…” Fehér Elefánt: Fürdőszoba ( Toptipp Kulturális Ajánló Portál)

2009. október 19., hétfő

Fellebbezés - következő előadások: október 27, november 22




Október 27-én és november 22-én 20h-kor ismét Fellebbezés a MU Színházban. Ráadásul az október 27-i előadásba beugrás lesz; aki ugrik: Tóth Jocó!

Sisso kritikája az előadásról:
SZÜLETETT, MAJD ELVÁLT FELESÉGEK
K.V. Társulat: Fellebbezés
2009.07.09.
Egy Woody Allen-film, egy Wedekind-dráma és egy pszichodráma szeánsz között szörfözgethetett, aki látta a K.V. Társulat Fellebbezés című bemutatóját a MU Színházban az évad vége előtt. Nem sajnáltam otthon hagyni a kedvenc amerikai sorozatomat meg a távirányítót. SISSO KRITIKÁJA.



Jelenetek az előadásból
Kortárs stílusteremtő, illetve modern dráma egy felvonásban és negyvenkilenc képben – így határozza meg magát a leginkább mégis egy amerikai televíziós szériára emlékeztető, nagyon vicces előadás. Kamaszok szüleiről és konkrét meg rejtett problémáikról szól a darab. A rövid és láthatatlan előtörténet annyi, hogy házibuli jellegű orgiát rendez az osztály, amelyet az egyik, ráadásul „csak” nevelő szülő szakít félbe hirtelen hazaérkezésével, hogy a suta lelepleződés után eltűnjenek a kölykök. Az előadás a rendőrkapitányságon kezdődik, ahol a szülők sorban ülnek és állnak, hogy bediktálják kóbor gyermekeik adatait. Nagyjából az első pillanatban, a komikus szülői viselkedésből lehet tudni, hogy nem lesz itt különösebb tragédia, mindössze arról van szó, hogy ezek itt mind nagyon problémás felnőttek, és mire véget ér az előadás, biztosan megoldják majd a saját életüket is.



A színházi teret megfordították, ami persze már előfordult a MU Színház történetében, de még mindig lenyűgöz, hogy ezt a kis előadótermet milyen sokféleképpen lehet használni. A színpad helyén ülnek a nézők, a játék a székektől megfosztott lépcsőkön zajlik, és a játszók ritkán használják ki az egész teret. Rövidre vágott filmjeleneteket látunk, melyek között elsötétül a szín, és az újabb részeknél a szereplők, olykor csak ketten-hárman, egy kisebb, körbevilágított teret foglalnak el. Szintén a filmektől jön az a technika, ahogy egyik jelenet a másikba úszik, értelmezik és megelőlegezik egymást.



Tamási Zoltán és Urbanovits Krisztina
Mintha csak a színészekre találták volna ki a karaktereket egy társulati pszichodráma workshopon vagy közös gulyáspartin - és valószínűleg nem is tévedek nagyot. Tamási Zoltán (Dávid) mint szorongós, prostituáltakhoz járó, halott felesége emlékét álszent módon dédelgető, lányát a nagymamával nevelő apuka egyszerre szánalmas és röhejes. Urbanovits Krisztina (Juli), aki a darab egyik rendezője, a fiába szerelmes önálló, amerikai családanyát játssza, aki kizárólag huszonöt év alatti férfiakkal fekszik le. Rusztikus alkatával csak látszólag van ellentmondásban ez a figura: megéljük azt a pillanatot, amikor előtör belőle az állat, és elszabadul a pokol.

A két, úgymond független szülőhöz képest a többiek családban élnek, igaz, nem tudni, minek. A médium alkatú Bartsch Kata (Csilla) a biztonság szobra, aki Felhőfi-Kiss László (Artúr) feleségét alakítja. A nőt, aki mit sem ért: készen kapott egy kamaszlányt, mellette neveli saját kisgyerekét is. Otthon ül, néha bőrtangában, a szexuális élete, mint megtudjuk később, teljesen rendben van, mivel Artúr minden téren kötelességtudó. Cserébe persze nagyon macsó, és egyedül az autóbiznisz van az érdeklődési körén belül, a lányát pedig, akárcsak annak az anyját, vagyis az első feleségét, könnyűvérűnek képzeli. Artúr első feleségét, Nórát Száger Zsuzsa, a darab másik rendezője alakítja, aki szerepében is nagyon rendezős. A darab kulcsfigurája ő: elkóborolt lányának, Orsinak (Kaszás Ágnes) és Juli fiának, Kristófnak (Varga Balázs) a szerelmi történetét látjuk párhuzamosan bontakozni a

Felhőfi-Kiss László és Bartsch Kata
színpadon. A gyerekek egy vidéki nyaralóban bújnak el, jól szórakoznak és közben a párbeszédeikből, közösen írt dalaikból kiderül, hogy mennyire nem felhőtlen a szüleikkel ápolt viszonyuk, meg az is világos lesz, hogy mindenről tudnak annak ellenére, hogy leplezik előttük a családi perpatvarokat. Szalay Marianna (Léna) egészen kiválóan hozza az ezoterikus, ám mindig vágyakozó nyegle feleséget, Bajomi Nagy György (Zoltán) pedig nem kevésbé otthonosan mozog a lappangó szektavezér, növénymániás, aszexuális férj szerepében.



Bartsch Kata, Szalay Marianna, Urbanovits Krisztina. Fotó: Szkárossy Zsuzsa
Szóval teljes a karakterbiblia egy jó vígjátéki forgatókönyvhöz, már tényleg csak egy pszichológus kell, akihez ezek a szülők eljárnak egy jó problémamegoldó tréningre, hogy aztán tudjanak mit kezdeni a gyerekeikkel, ha végül visszatérnek hozzájuk, meg feltehessék maguknak a kérdést, hogy mit ér az életük?

A pszichológus Dr. Mayert a darab szövegírója, Juhász Kristóf alakítja, akinek szeánszai Csernus Imre televíziós haknijait idézik, de a dolog működik, a nézőtér dől a nevetéstől. Amit látunk a MU színpadán, abban nincs semmi formabontó, az egész pusztán „átültetés” – az életből a drámába, az amerikai, társadalmilag nagyon is megalapozott sorozatvilágból egyenesen a hazai színpadra. Szórakozás és személyiségtréning – se több, se kevesebb.

Vö. Kovács Bálint: Egy szegény kis szülő panaszai

Szerző: sisso

2009. október 18., vasárnap

Az utolsó néző - a K. V. Társulat performansza a Tűzraktérben október 19-én, 21h-kor

A K. V. TÁRSULAT BEMUTATJA:

AZ UTOLSÓ NÉZŐ

APOKALIPTIKUS PERFORMANSZ NEGYVEN PERCBEN



GALAKTIKUS MŰSORVEZETŐK…………………..Urbanovits Kriszta, Kaszás Ágnes

GUSZTI BÁCSI, AZ UTOLSÓ NÉZŐ……………….. Hegedűs Barbara

BARBARA NÉNI, A FELESÉGE …………………….Juhász Kristóf



2345-ben éppen a hatvanötödik vagy kétszázadik évfordulóját ünnepeljük annak, hogy az utolsó információ is elveszett a színház nevű titokzatos intézményről. A Galaktikus Tévé UltraViola Kozmosz Ismeretterjesztő és Szórakoztató Magazin lelkes munkatársai megtalálják az Utolsó Nézőt. Segítségével talán appercipiálható lesz az a rejtélyes mikro-és makroközösségi aktus, amit sok-sok évvel ezelőtt színház néven ismertek.