Negyedik évadját kezdi meg a Fürdőszoba! Október 30-án és november 6-án 19h30-kor, a Thália Színház Új Stúdiójában

FÜRDŐSZOBA
Tragikus budoár-komédia egy felvonásban
Lakásavató. Házaspárok és egyedülállók, szemtől szemben. Egy hosszú éjszaka a fürdőszobában. Mit rejt egy női retikül?

Szereplők:
Emma……………………………… Stefanovics Angéla
Dénes………………………………Végh Zsolt
Frida………………………………Sipos Eszter
Vera…………………………………Száger Zsuzsanna
Félix………………………………Felhőfi-Kiss László
Anna…………………………………Urbanovits Krisztina
Klári………………………………Kaszás Ágnes
Tivadar…………………………Ollé Erik

Író-rendező: Száger Zsuzsanna - Urbanovits Krisztina

Lakásavató házibuliban vagyunk, a cselekmény egy éjszakát ölel fel, egyetlen helyszín a fürdőszoba. Csak azt látjuk ami itt történik. A házibuli színes, zajos világával szemben a fürdőszoba önálló életet élő, külön sziget amely egyszerre intim és nyilvános, egyszerre jelent biztonságos búvóhelyet és átjáróházat, ahol bármikor, bárki felbukkanhat. Nyolc ember közös estéje ez, amely bár ezt egyikük sem sejti, fordulópont lesz mindannyiuk életében;
Csupa rendezetlen, kusza élet, az egyes figurák válla mögül Ibsen kacsint ránk.


„…A Fürdőszoba…figurái többnyire nagyszerűek, jellemeik és élettörténeteik finoman és lassan bontakoznak ki…A színészek…abszolút hihetően játsszák saját generációjuk eredeti, de mégis életszerű karaktereit…”
Kovács Bálint: Fürdőszoba ( Magyar Narancs 2008.01.17 )

„…A jeles szerzők pompázatos darabot rittyentettek a mellékhelységként is funkcionáló közhasznú térbe…Komikus keresztmetszetrét kaptuk névleg értelmiségi köreinknek, fél és egész kapcsolatok kusza gubancát…rólunk volt szó, de módot nyújtva a többrétegű általánosításra. Első opusz, első színpadra állítás, egy formálódó együttes bemutatkozása: vérbeli színházi produkcióval…” Fehér Elefánt: Fürdőszoba ( Toptipp Kulturális Ajánló Portál)

Fellebbezés - következő előadások: október 27, november 22

Október 27-én és november 22-én 20h-kor ismét Fellebbezés a MU Színházban. Ráadásul az október 27-i előadásba beugrás lesz; aki ugrik: Tóth Jocó!

Sisso kritikája az előadásról:
SZÜLETETT, MAJD ELVÁLT FELESÉGEK
K.V. Társulat: Fellebbezés
2009.07.09.
Egy Woody Allen-film, egy Wedekind-dráma és egy pszichodráma szeánsz között szörfözgethetett, aki látta a K.V. Társulat Fellebbezés című bemutatóját a MU Színházban az évad vége előtt. Nem sajnáltam otthon hagyni a kedvenc amerikai sorozatomat meg a távirányítót. SISSO KRITIKÁJA.



Jelenetek az előadásból
Kortárs stílusteremtő, illetve modern dráma egy felvonásban és negyvenkilenc képben – így határozza meg magát a leginkább mégis egy amerikai televíziós szériára emlékeztető, nagyon vicces előadás. Kamaszok szüleiről és konkrét meg rejtett problémáikról szól a darab. A rövid és láthatatlan előtörténet annyi, hogy házibuli jellegű orgiát rendez az osztály, amelyet az egyik, ráadásul „csak” nevelő szülő szakít félbe hirtelen hazaérkezésével, hogy a suta lelepleződés után eltűnjenek a kölykök. Az előadás a rendőrkapitányságon kezdődik, ahol a szülők sorban ülnek és állnak, hogy bediktálják kóbor gyermekeik adatait. Nagyjából az első pillanatban, a komikus szülői viselkedésből lehet tudni, hogy nem lesz itt különösebb tragédia, mindössze arról van szó, hogy ezek itt mind nagyon problémás felnőttek, és mire véget ér az előadás, biztosan megoldják majd a saját életüket is.



A színházi teret megfordították, ami persze már előfordult a MU Színház történetében, de még mindig lenyűgöz, hogy ezt a kis előadótermet milyen sokféleképpen lehet használni. A színpad helyén ülnek a nézők, a játék a székektől megfosztott lépcsőkön zajlik, és a játszók ritkán használják ki az egész teret. Rövidre vágott filmjeleneteket látunk, melyek között elsötétül a szín, és az újabb részeknél a szereplők, olykor csak ketten-hárman, egy kisebb, körbevilágított teret foglalnak el. Szintén a filmektől jön az a technika, ahogy egyik jelenet a másikba úszik, értelmezik és megelőlegezik egymást.



Tamási Zoltán és Urbanovits Krisztina
Mintha csak a színészekre találták volna ki a karaktereket egy társulati pszichodráma workshopon vagy közös gulyáspartin - és valószínűleg nem is tévedek nagyot. Tamási Zoltán (Dávid) mint szorongós, prostituáltakhoz járó, halott felesége emlékét álszent módon dédelgető, lányát a nagymamával nevelő apuka egyszerre szánalmas és röhejes. Urbanovits Krisztina (Juli), aki a darab egyik rendezője, a fiába szerelmes önálló, amerikai családanyát játssza, aki kizárólag huszonöt év alatti férfiakkal fekszik le. Rusztikus alkatával csak látszólag van ellentmondásban ez a figura: megéljük azt a pillanatot, amikor előtör belőle az állat, és elszabadul a pokol.

A két, úgymond független szülőhöz képest a többiek családban élnek, igaz, nem tudni, minek. A médium alkatú Bartsch Kata (Csilla) a biztonság szobra, aki Felhőfi-Kiss László (Artúr) feleségét alakítja. A nőt, aki mit sem ért: készen kapott egy kamaszlányt, mellette neveli saját kisgyerekét is. Otthon ül, néha bőrtangában, a szexuális élete, mint megtudjuk később, teljesen rendben van, mivel Artúr minden téren kötelességtudó. Cserébe persze nagyon macsó, és egyedül az autóbiznisz van az érdeklődési körén belül, a lányát pedig, akárcsak annak az anyját, vagyis az első feleségét, könnyűvérűnek képzeli. Artúr első feleségét, Nórát Száger Zsuzsa, a darab másik rendezője alakítja, aki szerepében is nagyon rendezős. A darab kulcsfigurája ő: elkóborolt lányának, Orsinak (Kaszás Ágnes) és Juli fiának, Kristófnak (Varga Balázs) a szerelmi történetét látjuk párhuzamosan bontakozni a

Felhőfi-Kiss László és Bartsch Kata
színpadon. A gyerekek egy vidéki nyaralóban bújnak el, jól szórakoznak és közben a párbeszédeikből, közösen írt dalaikból kiderül, hogy mennyire nem felhőtlen a szüleikkel ápolt viszonyuk, meg az is világos lesz, hogy mindenről tudnak annak ellenére, hogy leplezik előttük a családi perpatvarokat. Szalay Marianna (Léna) egészen kiválóan hozza az ezoterikus, ám mindig vágyakozó nyegle feleséget, Bajomi Nagy György (Zoltán) pedig nem kevésbé otthonosan mozog a lappangó szektavezér, növénymániás, aszexuális férj szerepében.



Bartsch Kata, Szalay Marianna, Urbanovits Krisztina. Fotó: Szkárossy Zsuzsa
Szóval teljes a karakterbiblia egy jó vígjátéki forgatókönyvhöz, már tényleg csak egy pszichológus kell, akihez ezek a szülők eljárnak egy jó problémamegoldó tréningre, hogy aztán tudjanak mit kezdeni a gyerekeikkel, ha végül visszatérnek hozzájuk, meg feltehessék maguknak a kérdést, hogy mit ér az életük?

A pszichológus Dr. Mayert a darab szövegírója, Juhász Kristóf alakítja, akinek szeánszai Csernus Imre televíziós haknijait idézik, de a dolog működik, a nézőtér dől a nevetéstől. Amit látunk a MU színpadán, abban nincs semmi formabontó, az egész pusztán „átültetés” – az életből a drámába, az amerikai, társadalmilag nagyon is megalapozott sorozatvilágból egyenesen a hazai színpadra. Szórakozás és személyiségtréning – se több, se kevesebb.

Vö. Kovács Bálint: Egy szegény kis szülő panaszai

Szerző: sisso

Az utolsó néző - a K. V. Társulat performansza a Tűzraktérben október 19-én, 21h-kor

A K. V. TÁRSULAT BEMUTATJA:

AZ UTOLSÓ NÉZŐ

APOKALIPTIKUS PERFORMANSZ NEGYVEN PERCBEN



GALAKTIKUS MŰSORVEZETŐK…………………..Urbanovits Kriszta, Kaszás Ágnes

GUSZTI BÁCSI, AZ UTOLSÓ NÉZŐ……………….. Hegedűs Barbara

BARBARA NÉNI, A FELESÉGE …………………….Juhász Kristóf



2345-ben éppen a hatvanötödik vagy kétszázadik évfordulóját ünnepeljük annak, hogy az utolsó információ is elveszett a színház nevű titokzatos intézményről. A Galaktikus Tévé UltraViola Kozmosz Ismeretterjesztő és Szórakoztató Magazin lelkes munkatársai megtalálják az Utolsó Nézőt. Segítségével talán appercipiálható lesz az a rejtélyes mikro-és makroközösségi aktus, amit sok-sok évvel ezelőtt színház néven ismertek.

Caryl Churchill Hetedik mennyország - felolvasó színházi előadás szeptember 30-án 20h-kor a MU Színházban Rendező: Göttinger Pál

A K.V. Társulat kortárs felolvasóestje:
Caryl Churchill: Hetedik mennyország
Fordította: Upor László
Versek: Háy János
2009 szeptember 30-án 20h-kor
Előadás után közönségtalálkozó!

Rendező: Göttinger Pál
Szereplők: Bodor Böbe, Földi Ádám, Pavletits Béla, Ollé Erik, Terhes Sándor, Száger Zsuzsanna, Szoták Andrea, Urbanovits Krisztina.

A K.V. Társulat 2008-ban indította el kortárs felolvasó színházi programsorozatát, melynek keretében olyan drámaírók munkásságát próbáljuk bemutatni, akiknek műveit ritkán vagy alig láthatjuk a magyar színpadokon. Elsőként Caryl Churchill Kék szív ( A szív csücske, Kék bögre ) c. művét mutattuk be a MU Színházban, a filmrendező Gigor Attila irányításával. Kortárs felolvasó színházi sorozatunk második előadása, ismét egy Caryl Churchill mű, ezúttal Göttinger Pál rendezésében.
Az 1979-es Hetedik Mennyország abszurd humorú tragikomédia, amely a szexualitás és a nemi identitás, a nő és a férfi családban betöltött szerepének kérdését két különböző társadalmi közegbe és korszakba helyezve vizsgálja. Az első részben a viktoriánus Angliában vagyunk, ahol egy gyarmati tisztviselő családjának mindennapjait nézzük végig. Folyamatosan kerülnek felszínre a látszólag „mintaszerűen” élő család tagjainak rejtett szexuális vágyai, vonzódásai amelyek egy idő után óhatatlanul ütköznek a kor társadalmi elvárásaival, erkölcsi normáival.
A második rész ugyanezeket a kérdéseket a 100 évvel későbbi Angliában vizsgálja újra. Az írói instrukció szerint a szereplők, akik sokszor ugyanazok a karakterek, mint a viktoriánus korban mindössze 25 évet öregszenek.
Az idő a „hetedik mennyországban” nem egy merev konstrukció, mint ahogy a nemi, vagy szexuális identitás sem lezárt, végleges.

Támogatónk: MU Színház

Fehér Elephánt kritikája - Toptipp Kulturális ajánló portál
HETEDIK MENNYORSZÁG Göttinger Pál KV Társulat MU Színház

Süppedt klub-hangulat helyett frissen fehér falak, a szabadba táguló ablakok, kétszeresére
bővült tér fogad a megújult MU Színházban. Az utcára, a kerti traktusra egyaránt kilátunk,
a kortárs színházra nyitó kitekintés a KV Társulat felolvasó-színházban is fényesen sikerült.
Caryl Churchill Kék bögré-je, már a hasonló tavalyi produkcióban a Szívünk csücske lett, a
mostani darab még tovább növelte jóhírét. Bizony, száz évvel ezelőtt is voltak problémák a
társadalmi és a nemi identitás terén, a teljes abszurditásba fokozódó cselekmény váratlan
fordulatokkal, lépésről lépésre, egytől egyig feltárja az angolszász jólneveltség mélyén lap-
pangó szexuális szakadékokat. Csípős a humor, pompásak a karakterek, meglepett ámulat-
ból zuhanunk tátott szájú bámulatba. Száger Zsuzsanna szerény nevelőnője lelkében vad
vágyak tombolnak, az asszimilált fekete inas, Pavletits Béla urainak szélsőséges parancsait
is szemrebbenés nélkül teljesíti, végül mégsem tagadhatja meg másodrendű ösztöneit. Ka-rizmatikus egyéniségét nyársatnyelt eréllyel érvényesíti Földi Ádám a ház urának szerepé-
ben, Szoták Andrea dekadens bájjal viszonozza nagyúri gerjedelmeit. Göttinger Pál ren-
dező, az olvasópróbai szinten messze túlmutató kidolgozottságot valósít meg, narrátori je-
lenléte mellett pedig, zongora-, vízi orgona- és énekszólammal is erősíti a játékot. A máso-
dik rész merész időugrása izgalmas szerepcserékkel jár, Urbanovits Krisztina viperanyelvű
anyósból, fantasztikus váltással lényegül át leszbikus dominává, míg Bodor Erzsébet, aki a
az inkább babákkal játszó kamaszfiú, metszően éles, sforzato kitörésében is remekelt, az
autoerotika időskori felfedezésének himnikus monológjában remekel. A produkció legmar-
kánsabb, így, ahogy van abszolút színpadképes két/!/ alakítását Ollé Erik-től kapjuk, elő-
ször selypegő cukorbaba, majd homoszociális férfiként válik "leszbikus"-sá. A darabválasz-
tás teltalálat, Göttinger Pál rendezése a maximumot tetézte, igazán érdemes lenne egy
valós színpadi bemutatót megkísérelni!

A K. V. Társulat Kortárs Felolvasószínházi sorozatának 1. bemutatója:
Caryl Churchill: Kék szív - A szív csücske, Kék bögre


Fordította: Kúnos László

Rendező: Gigor Attila

Szereplők: Kovács Lehel, Mészáros Béla, Rezes Judit, Száger Zsuzsanna, Urbanovits Krisztina.

Támogatóink: EJI, MU Színház




A kortárs dráma mai napig friss szellemű, újító kedvű „nagyasszonya”, Caryl Chuchill 1938-ban született Londonban.
Életműve legtermékenyebb korszaka a ’70-es, ’80-as évekre esik; a művekre elsősorban Brecht írói öröksége nyomja rá a bélyegét; 1972 - Owners (Tulajdonosok), 1978 - Serious Money (Nagy pénzek), 1979 - Cloud Nine (Hetedik mennyország), 1982 - Top Girls (NagymeNők), 1983 - Fen (Mocsár). A kortárs dráma meghatározó szerzőjének neve a magyar közönség számára nem eléggé ismert, éppen ezért hiánypótló a 2007-ben Upor László szerkesztésében megjelent Caryl Churchill drámakötet.
A 90-es években írott drámákban új irány jelentkezik; műveiben a nyelvi dekonstruálás felé indul el. A szereplők gyakran egyszerre beszélnek, egyes replikák időről időre megismétlődnek megváltoztatott vagy torzított formában, a szavak megritkulnak, vagy elmaradnak; a nyelv mint elsődleges kommunikációs forma, összeomlik. Ennek a tendenciának kulcsműve az 1997-ben a Royal Court Theatre-ben bemutatott Blue Heart (Kék szív), amely két rövid egyfelvonásosból áll: Heart’s Desire (A szív csücske) és Blue Kettle (Kék bögre).

Fellebbezés újra! Szeptember 20-án, 20h-kor a MU Színházban

Urbanovits Kriszta és Száger Zsuzsa a Diósmélyi Kellékgyárban


Négy család sorsa fonódik össze gyermekeik titokzatos eltűnésével. Mit képes megtenni az embert azért, akit szeret? Önfeladás, abalienáció, korreláció, válság, egzisztencia, és parvenü. Ezeket a kérdéseket boncolgatja a FELLEBBEZÉS, a kortárs magyar tényfeltáró és önigazoló dráma, amely végzetesen megosztotta a közreműködésre felkért pszichológusokat, és viharos sikert aratott tavaszi prömierje után az idei évadban újra látható a MU Színház színpadán, először e hét vasárnapján.

„A Fellebbezés örökre megváltoztatta a kapcsolatomat fiammal.”
Piski Józsefné, néző


Juhász Kristóf a premier előtt tartott sajtótájékoztatón a Vérmetvedy Kastély Átlátszó Termében

HOGYAN KÉSZÍTETTEK SZÓRÓLAPOT A SZÜLŐK?

Zoli jól járt: kiváló érzékkel Nórára bízta az egészet, így Nóra is jól járt, mert nem cseszegette senki. Megnézte az interneten, hogy néz ki egy ilyen szórólap, aztán összerakta. A fénykép kiválasztásánál elakadt úgy harminc-negyven percre, sírt egy kicsit, de végül is elégedett volt művével. Zoli is meg volt elégedve, bár sokallta a felkiáltójeleket. Nóra akkor esett csak kétségbe, mikor később látta, hogy a többi szülő mind színes képeket nyomtatott; neki nem volt színes nyomtatója otthon. De Léna megvígasztalta: Orsi arcából úgyis sugárzik személyiségének valódi fénye, a lélek tiszta színei, és ez mindennél többet ér.

Dávid kiválasztotta a megfelelő képet, elmerült egy kicsit a Photoshop-ban, csinált egy próbanyomtatást, változtatott a nyomtató beállításain, csinált még egy próbanyomtatást, és ez így ment, amíg Rózamama nem szólt rá. A zavartan viselkedik Rózamama ötlete volt, szerinte Panka nagyon zavart lehet, és erre kötelesek felhívni az emberek figyelmét. Dávid tiltakozott. Rózamama viszont követelte, hogy Dávid vágja le a képről a lemenő napot, ne most művészkedjen, és különben is giccses. Dávid viszont a napból nem engedett. Így született a kompromisszumos szórólap: maradt a zavart viselkedés, meg a lemenő nap is.

Juli hosszan üldögélt egy nagy bögre, forró tea mellett, Nick Cave-t hallgatott, és apróra maga elé idézte Kristófot, ahogyan utoljára látta. Mikor úgy érezte, megvan, megcsinálta a szórólapot.

Artúr eredetileg kézzel írt lapot akart, amire lerajzolja Villőt, és Vilmost, aztán majd lefénymásolják. A handmade dolgoknak mégis jobbak a rezgései. Léna megfúrta tervét, majd hosszas eszmecserébe bocsátkoztak a kölönböző betűstílusoknak a szemlélőre gyakorolt hatásáról. A végeredmény így elég eklektikus lett. Léna nagyon szeretett volna egy napszimbólumot rejteni a szövegbe, ezt viszont Artúr fúrta meg. Azon is hosszan vitáztak, hogy egy, vagy két szórólapot csináljanak-e, Léna a közös lap pártján volt, és mint látjuk: győzött.

A K. V. Társulat

A K.V. Társulat

Először is arról, mit rejt ez a két betű. Mondjuk: Közös Vélemény….vagy Külön Vélemény….de néha gondolhatunk egy csésze forró és gőzölgő kávéra is.
A K.V. Társulat 2006-ban jött létre, alapítói és vezetői: Száger Zsuzsanna és Urbanovits Krisztina. Mindketten hosszú éveken át voltunk a kaposvári színház színésznői, mindaz, amit ott tanultunk, tapasztaltunk egész további pályánkat meghatározza.
Éppen Kaposváron, a női 1-es öltőzőben merült fel, hogy mindazokat az ötleteket, amelyek az ottani próbák, előadások nyomán érlelődtek meg bennünk, saját előadások keretében kellene megvalósítani. Megfogalmazódott egy önálló társulat létrehozásának a terve; olyan színészekkel, akikkel egy nyelvet beszélünk, akikkel egyformán gondolkodunk.
Társulatunk mindezidáig olyan nyitott műhelyként működött, melyben a két alapító tag mellett meghívott vendégekkel - színészekkel és rendezőkkel - dolgoztunk és főként általunk írt műveket mutattunk be, saját rendezésünkben.
A 2009/10-es évad fő feladata számunkra egy állandó társulat létrehozása, megtalálni azokat az alkotótársakat, akikkel az eddiginél szorosabb együttműködésben fogunk dolgozni. Emellett továbbra is megőrizzük nyitottságunkat, folyamatosan keressük a lehetőséget, hogy meghívott vendégként új színészekkel, rendezőkkel, írókkal ismerkedhessünk meg.
Állandó tagjaink:



Száger Zsuzsanna



Urbanovits Krisztina




Kaszás Ágnes



Bartsch Kata


Juhász Kristóf



Felhőfi Kiss László



Végh Zsolt


Huszár Mónika (fotós)


Pénzes Judit (PR-szervezés)

Fellebbezés spot

FELLEBBEZÉS - premier a MU Színházban, 2009. május 30.

Juhász Kristóf, Tamási Zoltán és Urbanovits Krisztina / Schiller Kata felvétele


Száger Zsuzsanna - Urbanovits Krisztina:

FELLEBBEZÉS


Szövegíró: Juhász Kristóf

Szereplők:

Dávid…………………………………..Tamási Zoltán
Csilla …………………………………..Bartsch Kata
Zoltán…………………………………..Bajomi Nagy György
Nóra……………………………………Száger Zsuzsanna
Léna…………………………………….Szalay Marianna
Artúr……………………………………Felhőfi-Kiss László
Juli………………………………………Urbanovits Krisztina
Orsi………………………………………Kaszás Ágnes
Kristóf……………………………………Varga Balázs
Dr.Mayer…………………………………Juhász Kristóf

Rendező: Száger Zsuzsanna – Urbanovits Krisztina


Köszönet az inspirációért:
Milos Formannak, Jan-Luc Godart-nak, Lukas Moodyssonnak, Németh Dóra pszihológusnak, Suplicz Ágota pszichológusnak, Pálfalusi Zsolt filozófusnak, Frank Wedekindnek, Nyírő Valter Fülöpnek, Woody Allennek, Jean Cocteau-nak, Ingmar Bergmannak, Báthory Mária drámatanárnőnek, a Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium drámaórája résztvevőinek, Molnár Károlynénak

Támogatók. NKA, Főváros, EJI, MU




FELLEBBEZÉS


Kortárs dráma egy felvonásban

Történetünk kezdetén Csilláék a telkükön weekendeznek, de KisZoli hirtelen belázasodik. Csilla a városba megy az éjszakai ügyeletre, majd beteg kisfiával hazatér. Otthon kellemetlen meglepetés várja…


Stílusteremtő dráma egy felvonásban

Eljön a pillanat, mikor mindenki felteszi magának a kérdést: mit ér az én életem? Csakugyan helyesen cselekedtem eddig? Mindent megtettem, ami tőlem tellett? Életválságunk kényszerítő béklyójában előtörnek a múlt kísértetei.
Négy család. Kilenc ember. Tizennégy sors. Az életünkről van szó.


Modern dráma egy felvonásban, negyvenkilenc képben

Száger Zsuzsanna és Urbanovits Krisztina nagyon megverték Juhász Kristófot, aztán jóízűen megették Kaszás Ágnes édesapjának maradék vaddisznópörköltjét. Szalay Marianna megtanult latinul. Kaszás Ágnes nem utazott Helsinkibe. Varga Balázs nem is akart. Felhőfi-Kiss László feldúsította az ültető közeget. Tamási Zoltán szexuális szokásai megkérdőjeleződtek. Bartsch Katáéi nem. Bajomi Nagy György döntött: nem focizik május 30.-án.
Így született ez a darab.



ISMERŐS ARCOK, ISMERŐS HANGOK

Sz. Deme László a Fellebbezésről

„Négy család. Kilenc ember. Tizennégy sors. Az életünkről van szó." - írja az előadás színlapja kissé nagyképűen, de az előadás ismeretében valahogy mégsem tűnik annak: a Fellebbezés tényleg az életünkről szól. Na, nem az ÉLETÜNKRŐL, hanem az életünkről mesél a K. V. Társulat. Nem egzotikusan kiérlelt új világ születik a színpadon, hanem a mi, körülöttünk zajló világunk egy-egy szeletébe kukkant be az előadás. A két rendező (és egyben játszó), Száger Zsuzsanna és Urbanovits Krisztina cselekményvázlatát Juhász Kristóf dolgozta dialógusokká, s a filmszerű képekben egymás után következő jelenetek egészen mai nyelven szólalnak meg, és egészen mai mindennapokat feszegetnek. Az előadás tiszta és világos, követhető és szórakoztató, mégsem egyszerűen vígjáték. A vicces helyzetekből megélt sorsok rajzolódnak ki, s a kacagtató párbeszédek egy-egy fordulatánál felkapja az ember a fejét, mert egy hangulat, egy érzés, vagy vélemény pontosan telibe talál. Tényleg: miért a gengszter Merdzsót vásárolja a plébános úr?

A történet szerint egy maroknyi szülő eltűnt gyermeke után nyomoz, s a közös cél közösséggé rántja össze őket. Az előzmények szerint egyikük lakásán szórakoztak a fiatalok, de sajnálatos véletlen folytán a szülők hazatértek, s az általuk orgiának titulált buliról felháborodottan értesítették szülőtársaikat is, mire a gyerekek válaszul felszívódtak. A rendőrségi bejelentéstől indul a cselekmény, majd szépen végighalad a folyamaton, ahogy a házaspárok és egyedülálló szülők egyre közelebb kerülnek egymáshoz - és önmagukhoz. A sztori lényegi eleme egy színház a színházban helyzethez hasonlatos motívum: Dr. Mayer pszichoterápiás drámafoglalkozást tart a szülőknek, hogy feldolgozzák a buli sokkját, és kezelni tudják a kialakult helyzetet. A foglalkozásokon és a szülők találkozásainak egyéb epizódjaiban azonban fény derül arra is, hogy a hétköznapi figurák életében hétköznapi titkok lapulnak. Semmi extra, csak egy kis kurvázás, vagy túlzásba vitt szeretet, a szex és a kertészkedés arányainak eltolódása, vagy anyuci felelőtlen kalandozásai. Mindezzel párhuzamosan pedig nyomon kísérhetjük egy fiatal szerelem kibontakozását is, az önmagukat száműző Orsi és Kristóf között. Végül minden gyerek hazatér a családi fészkekbe, a szökési dilemma megoldódik, ám a szülők drámája éppen csak kezdetét veszi. A soron következő foglalkozáson nyilvánvalóvá válnak a kisebb tragédiák: van, aki válik, más nem érti meg többé a lányát stb. És minden elcsitul úgy, ahogyan fellobbant.

Frenetikus újdonságokról, súlyos életválságról nem értesülünk, csak a mindennapok bolydulnak fel, de az előadásban éppen az az érdekes, hogy nem szenzációra, hanem a valós helyzetek bemutatására törekszik. Irodalmi szövegelés helyett a színészek között élettel teli párbeszédek zajlanak. A játéktér a MU Színház nézőtere, a nézők pedig a színpadon ülnek székeikben, vagy párnákon heverve követik, mi történik az eredeti nézőtér lecsupaszított, lépcsőzetes dobogórendszerén. Semmi sallang, semmi cicoma, semmiféle színházi effekt, csak a minimalista látvány, a snittszerűen váltakozó jelenetek kizárólag fénybe állítva nyerik el színpadi formájukat. Mivel nincsenek díszletelemek se, így a váltások is viszonylag gyorsan és zökkenőmentesen zajlanak. Semmi sem vonja el a figyelmet a színészi játékról.
A színészek látható örömmel vesznek részt a jelenetekben. Kidolgozott helyzetek követik egymást, az alakítások egyszerű és közvetlen hangot ütnek meg, erős az összjáték. Jellegzetes beszédmódok és részletesen megfigyelt, ismerős viselkedési formák tűnnek fel. Már a kezdő jelenet bemutatkozásánál egészen pontos a suta téblábolás, ahogy a szülők nevük után biggyesztik, ki-kinek az anyukája vagy apukája, majd szépen kiderül az is, mely személyiségnek mi a bibije. Tamási Zoltán elfuserált és gyanakvó értelmiségi. Felhőfi-Kiss László és Szalay Mariann remek kettősei egy liberálisnak gondolt, de konzervatív feszültségekkel teli házaspár visszafogott csatái. Bartsch Kata vidáman viháncoló anyuka. Bajomi Nagy György vérmes mackója csupa apró szenvedély betege. Urbanovits Krisztina majd elolvad saját fia tehetségétől. Száger Zsuzsanna kissé csapodár és felelőtlen asszonykának tűnik. Kaszás Ágnes és Varga Balázs két érzékeny gimnazistájának érzelmi fellángolását a Nyolcadik utas: a Halál segíti. Juhász Kristóf pedig Dr. Mayerként brillírozik: egészen abszurd, ahogy szinte kiképző őrmesterként osztja ki a felnőtt embereket - micsoda meggondolatlanság a napi egy sör is, hiszen csemetéjük számára az első minta ahhoz, hogy heroinistává legyen -, majd később egy szórakozóhelyen látjuk félmeztelenül, szanaszét csapva magát. Ismerős, „dupla fenekű" viszonyrendszer.



FEHÉR ELEPHANT KRITIKÁJA

A Fürdőszobával nagy sikerrel debütált színésznő-szerzőpáros új darabjának helyszíne is telitalálat: öt hazulról elkóborolt gyermek szüleinek, egyáltalán nem véletlen találkozása a pszichológus boncasztalán. Később alaposan tágul a kép, 48 filmszerű pergő jelenetben követjük kálváriájukat, miközben a hangsúly egyre inkább saját életük megoldatlan problémáira helyeződik át. Szalay Mariann a mindent megértően kezelő, Urbanovits Krisztina a nagyfián majomszeretettel csüggő anyuka portréját rajzolja meg, Tamási Zoltán elhalt feleségének hiányát hol a temetőben, hol a széplányoknál enyhíti, Bartsch Kata spiritiszta médiumként talál igazán magára. Száger Zsuzsanna a kötelékektől megszabadult, elvált nő irigyelt pozíciójában, mosolyos fölénnyel hallgatja a feleségek erotikus élménybeszámolóját. Felhőfi-Kiss László az absztrakt elme visszafogottságával elemzi a helyzetet, nevelési és szexuális elveit a növények biológiájából meríti, míg a zsigerien hiteles Bajomi Nagy György ellenállhatatlan szuggesztivitással állítja elénk napjaink szeretni való natúrbunkóját. A csúcsjelenetben a három apa támasztja a pultot, háromféle játékstílus bravúros ütköztetésével teremtve meg az alkoholos búfelejtés atmoszféráját. Varga Balázs rátermetten szekundál, a prímet kettejük párosában a sziporkázóan eleven Kaszás Ági viszi, aki virgonc lendülettel, tündéri varázzsal lubickol a tini-szökevény szerepében. Lehet-e nagyobb dicséretet mondani, a dialógusok írójaként is jeleskedő, Juhász Kristóf színészi munkájáról, mint azt, hogy nagyszerű alakítását látva, szentül meg voltunk győződve: egy tőről metszett, valódi, civil pszichológus dr.Mayer játssza...

Harmadik jelentkezésével a KV Társulat újra fényesen bizonyított és végképp elfoglalta helyét az alternatív csapatok élmezőnyében.