Nagyalásony online - Kitin Klán

Kitin Klán a Kertbe megy
2010. november 21. vasárnap, 21:29 | | |
November 17-én, hatalmas élményben volt része a nagyalásonyi, dabronyi, pápasalamoni és somlószőlősi ovisoknak, óvó néniknek, és az alsó tagozatos tanulóknak és tanítóiknak, hiszen a Kitin Klán Nagyalásonyba érkezett.

Iskolánk közös pályázatban vett részt egy budapesti színtársulattal. A pályázat célja, hogy községi óvodák és iskolák gyermekeinek helyben adhasson színházi élményt. A pályázat koordinátora Gyenes Viktor volt, akinek hála, a K.V. Társulat hozzák is eljutott.
A Kitin Klán a Kertbe megy játékos formában hívja fel gyerekek és felnőttek figyelmét a környezettudatos magatartás fontosságára; humoros, groteszk helyzeteken keresztül beszél a környezetszennyezés veszélyeiről. Az alkotók célja, hogy az előadás ösztönözzön a kezdő lépésekre, melyeket mindannyian megtehetünk élhető jövőnk érdekében.

A helyszín a Kert, a szereplők rovarok és növények. A bűzös ganajtúró bogár megunta, hogy társai állandóan csúfot űznek belőle, ezért a félelmetes és rettenetes szitakötővel hatalmas üzletbe vágják csápjaikat. A kertbe kerülő szennyező vegyi anyagokból szépségipari termékeket gyártanak, és eladják őket csápbodorítóként, kitinfényesítőként, és szárnypúderként, csáphosszabbítóként. A rovarok jobban is néznek ki tőlük, megszépülnek, megerősödnek, csillognak. Ám egy kis idő elteltével megbetegszik a Kert, és a bogarak, például a katica és a hőscincér is. De Szita, a szitakötő és Bugatti, a ganajtúró, a bolttulajdonosok is megfertőződtek a sok szennyező anyagtól. A problémát csakis a Kitin Klán oldhatja meg a Kert védelmezőjével: a Pókkal és gyógynövényeivel. Sasa, a botsáska, Bogi, a bogáncslepke, és János, a szentjánosbogár a Pókkal elindulnak hát, hogy meggyógyítsák a Kertet. Szerencsére mindenki újult erővel tér magához, és együtt gyűjtik össze a sok-sok szemetet a Kertből.

Ez a zenés, vidám előadást egyaránt magával ragadta a kicsiket, nagyokat, sőt a felnőtteket is. A művelődési ház hatalmas, varázslatos Kertté változott. Egy hatalmas függöny mögé lépve puha zöld talaj termett a lábunk alatt, és ágak, virágok közt ülhettünk le, így mi magunk is részesei lehettünk a cselekménynek. A plafonról pókháló csüngött, a függöny mögül ének szólt, mintha csak életre kelt volna a természet. A színészek a díszletek rejtekéből kerültek elő a gyerekek nagy meglepetésére. A fantasztikus jelmezek hatalmas sikert arattak. Figyelemre méltó volt például Bogi, a bogáncslepke szárnya, vagy a légy szitából készült szeme, vagy akár a ganajtúró bogár hatalmas gombóca és a botsáska jelmeze, melyből innen-onnan botok álltak ki. A szentjánosbogár világított, a légy petézett, a katica tetveket gyűjtött, a pók hálót szőtt; igazi mesebeli élmény volt.

A történet vége és egyben tanulsága - úgy gondolom - eljutott a gyermekekig, hiszen a Kert megmentésében már ők is részt vettek. Együtt gyógyították meg a beteg bogarakat a gyógyfüvekkel, és együtt szedték össze a szemetet (műanyag flakonok, papírok, nejlondarabok) a Kertből, és vitték el a kukába a színészek segítségével.

Köszönet a K.V. Társulat tagjainak és színészeinek (Száger Zsuzsanna és Urbanovits Krisztina vezetésével), hogy ilyen emlékezetes, színvonalas, gyönyörű és tanulságos mesét hoztak el nekünk és gyermekeinknek. És köszönjük Gyenes Viktornak, a pályázat koordinátorának az együttműködést, és hogy a segítségével eljutott hozzánk is a Kitin Klán.

Csikós Bori



Kapcsolódó link:
Csodaceruza: A Kitin Klán a Kertbe megy - interjú



JP-Bookmark plugin
www.joomlaportal.hu

A Kitin Klán novemberben: Nagyalásony, Nagyvázsony

Az NKA Színházi nevelési programja keretében játsszottuk meseelőadásunkat Nagyalásonyban és környékén. A jövő héten Nagyvázsonyba indul a Kitin Klán.
Rajzversenyt hirdettünk: megkérjük a nagyalásonyi és nagyvázsonyi gyerekeket, hogy készítsenek az előadáshoz kapcsolódó rajzokat. A beérkezett rajzok legjobbjait kiállítjuk a FUGÁ-ban.

www.nagyalásony-online.hu

K. V. Társulat a Kortárs Drámafesztiválon - sajtótájékoztató november 10-én a Trafóban

IX. Kortárs Drámafesztivál: díszvendég az USA

MTI/PRAE.HU
2010. 11. 10. 14:41
A magyar színház legérdekesebb produkcióinak bemutatása mellett innovatív külföldi előadásokkal és többek között lengyel felolvasószínházi sorozattal várja a közönséget november 27. és december 4. között a IX. Kortárs Drámafesztivál Budapest (KDF), melynek díszvendége az Amerikai Egyesült Államok.

Az idei válogatásba négy kőszínházi és három független előadás került be: a Hát akkor itt fogunk élni (Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza), a Szutyok (Pintér Béla és Társulata), a Kasimir és Karoline (Örkény Színház), az Oidipusz király (Csiky Gergely Színház, Kaposvár), a Mein Kampf (Nemzeti Színház), a Völgyhíd (Kolibri Színház), valamint a Kupidó (ALKA.T, Nézőművészeti Kft., Orlai Produkciós Iroda, Örkény Színház) - mondta Tompa Andrea, a magyar szemleprogramot összeállító Színházi Kritikusok Céhének elnöke a fesztivál szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Mint elhangzott, elsősorban "jó előadásokat" kívántak meghívni, függetlenül attól, hogy azok kortárs vagy klasszikus, magyar vagy külföldi szerzők műveit dolgozták-e fel. Tekintettel voltak arra is, hogy a szemleprogram a meghívott külföldi színházi szakemberek számára is befogadható legyen, hiszen a fesztivál "országimázs-építő szerepe" sem elhanyagolható.

A KDF Visitor's Programja 2005 óta hív meg nemzetközi fesztiváligazgatókat, szervezőket és kritikusokat, elsősorban a fesztivál magyar előadásaira - idézte fel Simányi Borbála Anna szervező. Hozzátette: a vendégek találkozhatnak a magyar művészekkel, illetve a hazai színházi szervezetek vezetőivel, majd december 4-én egy összegző beszélgetésen is részt vesznek.

Az amerikai díszvendégségről Böröcz Judit programfelelős elmondta: New York egyik legprogresszívebb produkciós műhelye, a PS122 segítségével négy kísérletező, a műfaji határokat feszegető produkció érkezik a Trafó Kortárs Művészetek háza és a MU Színház színpadára. A Temporary Distortion Isten hozott a semmiben! című, "Lynch-i világot megidéző" előadása a road-movie zsánerét gondolja újra, míg Reggie Watts, a tíz oktávnyi hangterjedelmű beat-boxer személyében igazi világsztár látogat Budapestre. Az utolsó nagy némafilmként számon tartott, 1928-ban készült Szent Johannát dolgozza fel Reid Farrington Passió-projektje, a Young Jean Lee's Theatre Company Szállítmány című előadása pedig a rasszizmus témájához nyúl társadalomkritikus szatírájában.

Pászt Patrícia a kortárs lengyel és magyar dráma kapcsolatát vizsgáló programsorozatról számolt be. A Krakkói Magyar Központ vezetőjének tájékoztatása szerint Az utóbbi 20 év lengyel és magyar drámairodalma című szimpóziumra, illetve a Kalligram Kiadó Fiatal lengyel dráma című antológiakötetének bemutatójára Budapestre látogat Dorota Maslowska és Elzbieta Chowaniec drámaíró, Tomasz Man író, rendező, és Jolanta Jarmolowicz műfordító.

A magyar nyelvű kötettel egy időben Lengyelországban kortárs magyar írók műveiből válogató drámaantológia jelenik meg, a Katona József Színházban pedig a Dorota Maslowska Két lengyelül beszélő szegény román című darabjának november 30-i előadását követő közönségtalálkozón a szerző is részt vesz.

A lengyel és amerikai dráma jegyében zajlik idén a KDF felolvasószínházi sorozata is. Urbanovits Krisztina, a programban produkciós partnerként részt vevő K.V. Társulat vezetője kiemelte: a négy darabbal fiatal rendezők - Novák Eszter, Pelsőczy Réka, Csató Kata és Herczeg Tamás - adaptációjában találkozhat a Merlin Színház közönsége.

Színházi nevelési programját folytatva Te jössz! címmel hirdetett alkotópályázatot a KDF, ebben középiskolások fogalmazhatják meg szabadon választott műfajban, mit jelent számukra Budapesten élni; a legígéretesebb munkákat gálaműsor keretében mutatják be.

Szilágyi Anna fesztiváligazgató bejelentette, hogy az idei nyolc napos Kortárs Drámafesztivál Budapest programjainak lebonyolítására magyar pályázati forrásokból összesen 12,9 millió forintot kaptak.
A KDF programjairól az érdeklődők a http://dramafestival.hu weboldalon tájékozódhatnak részletesen.

A cikket a következő címen találhatja meg: http://www.prae.hu/articles.php?aid=8403

Ünnepeink - Halottak Napja október 31-én a Tűzraktérben. Elindult a K. V. Társulat performansz sorozata

A K. V. Társulat Performansz-sorozata a 201/2011-es évadban
A performansz sorozat egész estés előadásival az évad során különböző befogadó-helyekről Sirály, Kino, Fogasház, Tűzraktér, Fuga - illetve rendhagyó, nem színházi helyszínekről - utca, játszótér, fitness-club, magánlakás – jelentkezünk havi rendszerességgel.

A sorozat első bemutatója: Ünnepeink - Halottak napja
Bemutató: 2010 október 31-én 22h-kor a Tűzraktérben.
Szereplők: Dióssy Gábor, Stefanovics Angéla, Száger Zsuzsa, Urbanovits Krisztina, Végh Zsolt
Rendező: Végh Zsolt
Sikerül-e Orpheusznak visszahoznia szerelmét, Euridikét az Alvilágból?

Minden ünnepet, amit megül a nép - Halottak napja, Karácsony, Nők napja, Március 15, Húsvét, Anyák napja - mi is megülünk, csak kicsit másképp… A lényeg nem aktuálpolitikai üzenet, hanem az: hogy tudunk-e másképp, más szertartásokkal, más szövegekkel, más modorban megünnepelni valamit. Azokat az őszinte tartalmakat keressük a performansz eszközeivel, amik kivesztek ünnepeinkből. Ezért ünnepi produkcióink célja egyrészt harcias menekülés a jelenlegi, unott formából másrészt az elveszett tartalmak keresése.

Kin van kitin? Mindenkin!

Az évad első bemutatója

Juhász Kristóf: Kitin Klán
(mesedarab a környezetvédelemről gyerekeknek 5 – 10 éves korig)


Szereplők: Elek Ányos, Gombai-Nagy András, Hegedűs Barbara, Juhász Kristóf, Száger Zsuzsanna, Urbanovits Krisztina

Dramaturg: Markó Róbert
Zeneszerző: Zságer-Varga Ákos
Zenei munkatárs: Simon Attila
Mozgás: Elek Ányos
Látvány: Kovács Nóra, Horváth Lilla
Asszisztens: Muhi Zsófia
Író-rendező: Juhász Kristóf

Médiatámogató: Fidelio

Támogató: Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI), Nemzeti Kulturális Alap (NKA), SÍN

A K.V. Társulat új bemutatója mesedarab: A Kitin Klán.
A színhely; egy óriási lakótelepi játszótér – a „Kert”; a szereplők rovarok és növények. Bugatti, a ganajtúró bogár a „Kertbe” kerülő szennyező vegyi anyagokkal üzletel: szépségipari termékekként adja el őket. ( csápbodorítóként, kitinfényesítőként, szárnypúderként) A növények és rovarok jobban is néznek ki tőlük – egy ideig.… A „Kertet” csak a Kitin Klán mentheti meg! Persze egyéb bokros teendőiken felül. Hőseinknek – Bogi (Bogáncslepke) Sasa ( Botsáska ) János
( Szentjánosbogár ) - ugyanis van dolguk elég…

„A Kitin Klán” játékos formában hívja fel gyerekek és felnőttek figyelmét a környezettudatos magatartás fontosságára; humoros, groteszk helyzeteken keresztül beszél a környezetszennyezés veszélyeiről. Az alkotók célja, hogy az előadás ösztönözzön a kezdő lépésekre, melyeket mindannyian megtehetünk élhető jövőnk érdekében.

A bemutató helyszíne: FUGA Építészeti Központ (Budapest, V., Petőfi Sándor utca 5.)

A bemutató időpontja: 2010. október 24. délelőtt 11 óra
További előadások: november 6. 21. délelőtt 11óra




próbafotók: Markó Róbert

Kicsik és nagyok 2010 szeptember 17. Papp Tímea cikke - Fidelio

Egy nagy intézmény és egy kis független társulat. Egy beavató színházi és egy színházi nevelési program. Sorozatunkban ezúttal a Trafó - Kortárs Művészetek Háza és a K.V. Társulat projektjeit ismerhetik meg.

A Trafó Kortárs Művészetek Háza Beavató Programja immár hét éve működik nagy sikerrel. Az oktatási program 2003-ban indult Frenák Pál Gördeszkák című darabjával, így a beavató program kezdeti formáját lényegesen meghatározták a francia-magyar társulat Franciaországban szerzett tapasztalatai, ahol ún. "szenzibilizáció" címszóval számos táncos "beavató" rendezvénysorozat zajlik neves társulatok részvételével: órák, foglalkozások, előadásrészletek bemutatása köztereket és oktatási intézményekben. A Trafó programjában elsősorban budapesti és vidéki oktatási intézmények, pedagógusok és osztályaik, középiskolás korú fiatalokból álló csoportok, diákközösségek (14-20 éves korosztály) jelentkezésére számítanak.



A Trafóban a 2009/2010-es évadban eggyel magasabb szintre emelték a programot: "Kimozdulunk, megmozdítunk, lelkesítünk és beszélgetünk, házhoz megyünk és elmélyülünk - azaz a diákok illetve a pedagógusok saját, speciális igényeihez igazítjuk a programot, hogy az valódi élményt és ismereteket nyújtson a kortárs színház- és táncművészetről" - avat be Juhász Dóra abba, hogyan működik a gyakorlatban a beavatás. A Trafó Nagyterméhez, épületéhez kötött beavató előadásokon túl olyan rendszert alakítottak ki, amelyben több mozgásra van tér, ahol többlépcsős rendszerben, jobban bele lehet kóstolni egy-egy előadás világába, esetleg az alkotás folyamatába, ahol lehetőség nyílik némi elméleti és gyakorlati előkészítésre az adott előadás kapcsán.

Ez elsősorban a hazai koreográfusok, rendezők és táncosaik-színészeik együttműködésével valósul majd meg, akik vállalják, hogy egy-egy óra erejéig "kiköltöznek" középiskolák osztálytermeibe, tornatermeibe. Egy ilyen direkt, "testközeli" élmény és találkozás segít magasabb szintre emelni a beavató program egészét és így még közelebb kerülhetünk a kortárs művészettel talán épp először találkozó fiatal korosztályhoz. Azt is roppant fontos, hogy a diákok aztán eljussanak végül a Trafóba, ahol egészében is megtekinthetik az adott előadást, koreográfiát. A következő lépcsőfok egy színházi térben zajló csoportos foglalkozás az előadás előtt és/vagy után, a tetőpont pedig az, hogy este megnézik a teljes, közönség előtt zajló előadást is.

"Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen típusú vezetett és felépített találkozás nagy élmény a középiskolásoknak és társulatoknak, koreográfusoknak, táncosoknak egyaránt. Hiszen lehetőség nyílik egyfajta nyílt, kölcsönösen inspiráló, a visszajelzések sokfélesége okán a művészek számára is tanulságos eszmecserére egy rendkívül nyitott, fiatal ugyanakkor a kortárs tánc és színház területét (még) nem, vagy nem elmélyülten ismerő korosztállyal" - elemzi Juhász Dóra a hét éve zajló program tanulságait.

A külső helyszíni, iskolai, workshop-fázisban a résztvevő iskolák egy 45 perces drámaóra és/vagy egy testnevelésóra keretében az előadáshoz kapcsolódó foglalkozáson vesznek részt, ahol az alkotókkal és drámapedagógusokkal izgalmas feladatok, mozgásgyakorlatok, asszociációs játékok mentén "készülnek" fel az adott előadásra. A koreográfiai folyamat részeit könnyített formában a diákok speciális "tánc-óra" keretében akár végre is hajthatják. Jegyzetek, rajzok, táblázatok, mini jelenetek, kérdések és szempontok születnek - mindez természetesen válaszok, feladatok, témák formájában visszatér a Trafó-beli feldolgozó foglalkozáson is majd. Az órát a Trafó és a társulat által közösen választott-felkért drámapedagógus tartja, vezeti, koordinálja a helyszínen - a módszer is helyszínenként, iskolánként és előadásonként változik, így lehet tematikai kérdésekkel foglalkozó "beszélgetős" óra épp úgy, mint mozgásóra. A program második lépcsőfoka, a beavató folyamat tetőpontja a teljes, kész előadással való közvetlen találkozás illetve amennyiben mód van rá, az előadás napján, a Trafóban egy próbanézési lehetőség - azaz két kiváló alkalom arra, hogy a darabot a "természetesen élőhelyén" figyelhesse meg a csoport. Az előadás utáni, a színházi térben zajló feldolgozó foglalkozáson tökéletes lehetőség nyílik arra, hogy az iskolai "előkészítő órán" gyakoroltakat, megbeszélteket felfedezzék a gyerekek a darabon belül. Így reflektálhatnak arra, hogy milyennek képzelték a darabot, amíg csak beszéltek róla, hogy hogyan (mivé) állt össze bennük az előadás mozdulatról-mozdulatra, jelenetről-jelenetre. Itt érdemes részletesebben beszélni - szinte minden egyes beavató esemény alkalmával - arról, hogy mi lehet a díszlet, a fény, a színpadi elrendezés, a zene szerepe egy darabban, hogyan zajlik a befogadás folyamata. Itt szintén a társulat és dráma-, illetve táncpedagógusok segítenek a feldolgozó munkában.

A Trafó Beavató Programja több szempontból is különleges. Az egyik legfontosabb különlegesség és jellegzetesség - az a teljesen kézenfekvő tény - hogy a középiskolásokat itt kifejezetten a kortárs művészet speciális műfajú előadásaiba avatják be: sajátos formanyelvű fizikai színház, tánc és táncszínház egyaránt megtalálható a programban. Mivel gyakran egyszeri és sok szempontból egyedülálló műfaji hibridekről és formanyelvről van szó, minden egyes előadás kapcsán saját módszertant dolgozunk ki. Az eszközök tekintetében sokat merítenek a drámapedagógiai eszköztárból (játékok, feladatok, gyakorlatok), ám ez sokszor táncpedagógiai formákkal és a társulat saját módszertanával vegyül. Ezt gyúrják egy komplett foglalkozás-rendszerré egy-egy előadás kapcsán. Fontos, hogy mindez a szakértő drámapedagógusok és az alkotók szoros együttműködésében történik, így nem egy utólag "ráaggatott" értelmező foglalkozás kerül az előadás mellé, hanem a rendező/koreográfus aktívan rész vesz a művéről való beszéd és játék hogyanjának kigondolásában és megvalósításában.

A másik fontos dolog, hogy egy féléven át öt csoporttal dolgoznak végig: kint külön az iskolákban egyrészt, másrészt itt bent, előadás után a Trafó Nagytermében. Így egy félév alatt a gyerekek egyfajta "látleletet" kapnak a kortárs művészetről - a programot pedig úgy alakítjuk, hogy minden esetben egy ívet járjunk be közösen, hogy legyen egy világosan követhető valahonnan-valahová (például a drámairodalmi alapanyagból készülő színházi előadástól a táncig). Továbbá a különböző hátterű, korú és felkészültségű csoportok az Trafó-beli találkozásokon közösségként működnek: inspirálva és figyelve egymást, ami egy nagyszerű találkozás mindannyiuk számára.

Míg a hagyományos színházi beavató a színházcsinálás folyamatához próbálja közelebb hozni a közönségét, a K.V. Társulat az előadásaik által érintett témákat dolgozza fel színházi nevelési programjaikon. Ennek ötlete egy próbafolyamat alatt született meg. "2008-ban a Fellebbezés című ifjúsági előadásunk - ami eltűnt kamaszgyerekeik után nyomozó szülőkről és a gyerekekről szól - előkészítő munkálatai alatt jutott eszünkbe, hogy jó lenne felvenni a kapcsolatot a mi kamaszhőseinkkel azonos korú középiskolásokkal, a készülő jeleneteket megmutatni nekik, beszélgetni velük" - idézi fel a kezdetet Száger Zsuzsa és Urbanovits Krisztina. A Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium diákjaival kezdték a beszélgetést, akik sok hasznos dolgot mondtak, és sokat segítettek, majd pedig a drámaórákon a színészek és a diákok együtt dolgozták fel az előadás egyes jeleneteit, karaktereit.

Idáig, a Fellebbezés miatt, elsősorban tizenévesekkel, középiskolásokkal került kapcsolatba a K.V. Társulat, ebben az évadban azonban indul gyerekprogramjuk a Kitin Klán a Kertbe megy című új meseelőadásuk köré szerveződve, így a célközönség nagyban kitágul. Öt-tíz éveseket várnak a mese kapcsán, de folytatódik az ifjúsági program is. "A mi programunk, ami a Fellebbezésre épül, háromlépcsős. Először van egy előkészítő foglalkozás az iskolában, aztán jön maga az előadás. Eddig a MU Színházba hívtuk el a diákokat, ahol játszottuk, de idén már el tudjuk vinni az előadást a középiskolákba. A harmadik lépcső pedig a látottakat feldolgozó drámaóra" - magyarázzák a program felépülését. Az új előadás, az óvodákba, iskolákba is kimozdítható Kitin Klán... után is lesznek foglalkozások, ennek kapcsán is tartanak majd foglakozásokat, amelynek témája a környezetvédelem lesz.

Szeptember 18. - A K. V. Társulat Az Évadnyitó Színházi Fesztiválon

Szeptember 18-án az Andrássy út bármelyik pontján felbukkanhatnak a K. V. Társulat tagjai.
Meglepetéssel készülünk a gyerekek és szüleik számára, akiket várunk új meseelőadásunkra, a Kitin Klán-ra.
Csak egy gombnyomás és a kiválasztott költeményt Társulatunk tagjai adják elő egy Versautomatában.


Számos akció készülődik a függetlenek helyzetére reagálva, ezekben is megtalálod a K. V. Társulat tagjait.

Jöööööööön! A 2010/2011-es évad első bemutatója: A Kitin Klán a Kertbe megy - meseelőadás

A K. V. Társulat első bemutatója Juhász Kristóf vadonatúj meséje: A Kitin Klán a Kertbe megy. Egy kis ízelítő, a részletekkel később...

A VI.-os kategória

Közhasznúsági jelentés 2009

Közhasznúsági Jelentés 2009

Kacsacsőrű Művészeti Nonprofit Kft.

Székhely:1147 Budapest, Lőcsei u. 76/B., I/7
Adószám 14677414-1-42
Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság
Cégjegyzékszám: 01-09-914787

A Kacsacsőrű Művészeti Nonprofit Kft bejegyzésének kelte 2009.02.26
A Kacsacsőrű Művészeti Nonprofit Kft. a 2009.07.20-i Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság által hozott határozat értelmében: közhasznú. Közhasznúsági fokozata: közhasznú. A Kacsacsacsőrű Művészeti Nonprofit Kft. bejegyzését a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság a következő számon tarja nyílván 01-09-914787. A jogerős bírósági határozat kelte: 2009.07.20

A Kacsacsörű Művészeti Nonprofit Kft. a rá vonatkozó törvények és jogszabályok betartásával végzi tevékenységét. A Kft. taggyűlése 2010. május 22.-én fogadta el a Kft. 2009. évi beszámolóját. Erről jegyzőkönyv készült, megtekinthető a honlapon.

Fordulónap 2009.12.31
Beszámolási időszak 2009.02.26 – 2009.12.31

Tartalom jegyzék:
1. Egyszerűsített éves beszámoló mérlege
2. Vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás
3. A költségvetési támogatás felhasználása. A központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, helyi önkormányzattól kapott támogatások mértéke.
4. A cél szerinti juttatások kimutatása
5. A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások
6. A 2009-es évi közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló
7. Köszönetnyilvánítás

1 Egyszerűsített éves beszámoló

2 Vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás


A Kacsacsőrű Nonprofit Kft 2010 május 22.-én tartott taggyűlésén a társaság 2009.évi beszámolóját és mérlegét elfogadta , mérleg szerinti eredményét 1 156 000 Ft-ot az eredménytartalékba helyezi.


3 A költségvetési támogatás felhasználása. A központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, helyi önkormányzattól kapott támogatások mértéke. Tárgyévi kimutatás.

Támogató neve Támogatott cél Támogatás összege

Nemzeti Kulturális Alap „Szilánkok” munkacímű előadás 800 000 Ft
létrehozása
Fővárosi Önkormányzat „Szilánkok” munkacímű előadás 400 000 Ft
létrehozása

O.K.M K.V. Társulat éves működési 1 500 000 Ft
(pénzügyi lebonyolító: támogatása
Fővárosi Önkormányzat)
__________________________________________________________________________
Támogatás összesen 2 700 000 Ft

4 A cél szerinti juttatások kimutatása
A Kacsacsőrű Művészeti Nonprofit Kft a tárgyévben cél szerinti juttatást – díjakat, adományt nem adott.

5 Közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások
A Kacsacsőrű Művészeti Nonprofit Kft vezető tisztségviselői a szervezet működtetését a tárgyévben ingyenesen látták el.

6 A 2009-es évi közhasznú tevékenységről szóló beszámoló
A közhasznú tevékenységhez kapcsolódó működési költségek az általános szabályok szerint kerültek elszámolásra.
A szervezet a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységét a tárgyévben közhasznú céljának megfelelően látta el.



A K.V. Társulat a 2009-re tervezett tevékenységeiből a következőket valósította meg:
2009-ben állandó tagokból álló társulattá formálódott
Elkészült a K.V. Társulatot bemutató programfüzet 1000 példányban. Honlapot hoztunk létre, amely naprakész információkat szolgáltat társulatunkról és tevékenységünkről. Honlap: kavetarsulat@blogspot.com
Előadásainkat reklámozó spotokat, fotókat készítettünk, szóróanyagokat nyomtattunk, illetve archiváltuk az előadásokat.
2009-ben rendszeresen tartottunk a társulat tagjai és meghívott vendégei számára tréningeket. Fellebbezés c. előadásunk előkészítéséhez a darab szereplőivel workshopot rendeztünk a MU Színházban.
Elindítottuk az ének, hangképzés és beszédórákat a társulat tagjai számára. Folytattuk és kiterjesztettük 2008-ban elindított ifjúsági programunkat, melynek keretében 5 középiskolával működünk együtt.
A 2009-ben a K.V. Társulatnak 5 új bemutatója volt:
Mika Mylliaho Káosz c. színdarabjának workshop bemutatója 2009.03.16.-án valósult meg, a Nemzeti Színházban a Panodrámával együttműködésben, a tervezett kilenc színésznő részvételével. Aleksis Meaney finn rendező tartotta a workshopot, és rendezte
annak bemutatóját.
„Fellebbezés” (Író-rendező: Száger Zsuzsana -Urbanovits Krisztina ) c. előadásunk bemutatóját 2009.05.30.-án tartottuk a MU Színházban.
Caryl Churchill Hetedik Mennyország c. művének felolvasó színházi bemutatója - a Társulat kortárs felolvasó színházi programjának keretében - 2009.09.30.-án volt a MU Színházban, Göttinger Pál rendezésében. Az előadást meghívták a Kortárs Dráma Fesztiválra.
„Az utolsó néző” c. ( író - rendező: Juhász Kristóf) egész estés performansz előadásunkat 2009.10.18.-án mutattuk be a Tűzraktérben.
„Gombagyökér” c. ( író - rendező: Juhász Kristóf) egész estés „háztartási bábjáték
felnőtteknek” bemutatója, 2009 november 18-án a Fogasházban volt, majd lakásszínház keretében játszottuk tovább a Társulat telephelyén, a Wesselényi u.40 –ben.

2009-ben 26 előadást tartottunk:
„Káosz” workshop bemutató Nemzeti Színház
Megvalósult a „ Kék szív” c. színdarab ( Író: Caryl Churchill, rendező: Gigor Attila ) felolvasó színházi előadásának tovább játszása a MU Színházban
A „ Hetedik Mennyország” c. ( író: Caryl Churchill, rendező: Göttinger Pál) felolvasó színházi előadást két alkalommal adtuk elő a MU Színházban
A „Fürdőszoba” c. előadást további tíz alkalommal játszottuk Thália Új Stúdióban.
„Fellebbezés” c. új bemutatónk továbbjátszása 5 alkalommal valósult meg a MU Színházban.
Bemutattuk az „Utolsó néző” című egész estés performanszot.
A „Gombagyökér” c. szintén tervezeten kívüli „háztartási bábjátékot” 4-szer adtuk elő.

Egyéb szakmai tevékenységek:
A vállalt közönségtalálkozókat teljesítettük. Ezek, főleg a fiatal közönség részvétele miatt nagyon fontos és izgalmas események voltak a társulat életében.
Ifjúsági programunk keretében már a „ Fellebbezés” próbafolyamata alatt felvettük a kapcsolatot több iskolával, 2 alkalommal tartottunk munkastádium bemutatót a Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium növendékeinek.
A bemutatót megelőző műhelymunkával párhuzamosan egy olyan ifjúsági programot dolgoztunk ki, amely több lépcsős rendszerben vonná be a diákokat a színházcsinálás alkotói folyamatába.
Az első lépcső: rendhagyó drámaórák tartása középiskolákban, drámapedagógus felügyeletével. A drámaórákra kiválasztunk egy-egy motívumot előadásunkból (szülők és lázadó kamaszgyerekeik viszonya, az elszakadás, a másság kezelése, szexualitás tinédzser korban, csonka család) amely az óra tematikus vázát alkotja. Erről először beszélgetünk a diákokkal, majd szituációs játékokkal – amelyeket ők játszanak színészi irányítással, vagy a színészek közreműködésével – próbáljuk az egyes helyzeteket, viszonyokat megfejteni és megérteni. A rendhagyó drámaórákkal társulatunk két célja van; segítünk a diákoknak kamaszkoruk fontos és feldolgozatlan problémáival szembesülni, ugyanakkor megpróbáljuk őket észrevétlenül bevonni egyfajta közös színházi alkotómunkába. A megírt jelenetek eljátszása, illetve az azokon alapuló improvizációk alkalmat adnak a fiataloknak az adott problémákkal kapcsolatos érzelmeik, gondolataik eljátszására különböző karakterek bőrébe bújva. Célunk továbbá, hogy a jelenetek utólagos elemzése során fejlesszük és inspiráljuk a gyerekek felismerési, lényeg kiemelési és értelmezési képességét.
A második lépcső: az előadás megtekintése. Az ideális az lenne, hogyha az osztály, vagy drámacsoport akiknek előzőleg a rendhagyó órát tartottuk egy időben tudna eljönni és megnézni az előadást, így a „színház-látogatás” ténylegesen a drámaóra szerves folytatása, egy kidolgozott program következő lépcsője lenne. A diákok közösen figyelhetnék meg, hogy azokat a témákat, helyzeteket, jeleneteket amikkel az órán foglalkoztunk és amikkel ők valamilyen irányba elindultak, hogyan dolgoztuk fel mi az előadásban.
A harmadik lépcső: az előadás után tartott közönségtalálkozó a helyszínen, vagy más egyeztetett időpontban, az iskolában. Egy ilyen kötetlen beszélgetés a diákoknak lehetőséget ad arra, hogy az előadással kapcsolatos kérdéseiket feltegyék, véleményüket szabadon megfogalmazzák. A drámaórán aktívan résztvevők vagy csak megfigyelők is összehasonlíthatják és kielemezhetik - velünk együtt - az előadásban látottakat és az órán történteket. Egy ilyen találkozó tapasztalataink szerint kiváló alkalom arra is, hogy megismertessük őket egy előadás létrejöttének stációival; a darab ötlet megszületésétől, a megíráson keresztül a mű színreviteléig. Fel akarjuk szabadítani a diákok kezdeményező készségét, tudatosítani akarjuk bennük az önkifejezés fontosságát. Inspirálni akarjuk őket arra, hogy bátran és szabadon hozzanak létre önálló társulásokat, melyek keretében megvalósíthatják saját színházi terveiket.
Már a Fellebbezés c. előadásunk próbafolyamata alatt felvettük a kapcsolatot a Janikovszky Éva Általános Iskolával és Gimnáziummal. ( Drámatanárnő: Báthory Mária) A két kamasz szereplőt alakító színésszel és a darab szerzőjével együtt tartottunk drámaórát a diákok részére. Megmutattunk néhány jelenetet az akkor még készülő anyagból, majd utána megkértük a gyerekeket, hogy mutassák meg nekünk az ő „saját verziójukat” az adott témára. Rendkívül erős és változatos improvizációk születtek, amelyeket dvd-re rögzítettünk, utólag kielemeztünk. A diákok ötletei, jelenetei meghatározó inspirációt jelentettek, melyek hatására a darab több jelenetét újragondoltuk.
Továbbra is tarjuk az iskolával a kapcsolatot, folytatjuk a velük való közös munkát.
Emellett megkerestük a Vörösmarty Mihály Gimnáziumot, a Kispesti Deák Ferenc Gimnáziumot és a Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskolát ( a felsorolt iskolák szándéknyilatkozatait mellékeljük ) és további középiskolákat tervezünk bevonni ifjúsági programunkba.
Kispesti Deák … tanulóit elhívtuk a „ Fellebbezésre”, hogy később együtt vitassuk meg a látottakat.
A K.V. Társulat részt vett az évadnyitó Színházi Fesztiválon a „Riportok” c. produkcióval.
A Függetlenek Éjszakáján „ Helyzetjelentés” c. műsorunkkal léptünk fel a MU Színházban.


7 Köszönet a támogatóknak, és mindazoknak akik tárgyévi működésünkhöz nem anyagi segítséget nyújtottak.



Budapest 2010. június 28 Száger Zsuzsanna, Urbanovits Krisztina
Kacsacsőrű Művészeti Nonprofit Kft ügyvezetői Közhasznúsági jelentés

Nyári Színházi Tábor a K. V. Társulattal! Helyszín: Kossuth Klub

A K.V. Társulat 5 napos nyári színházi tábort hirdet meg 2010 július 5-9 között.
Helyszín a Kossuth Klub színház terme. Várjuk 14-17 éves fiatalok jelentkezését.
( Résztvevők száma: maximum 15 fő )
Napközi jellegű tábor; foglalkozások: hétfőtől péntekig 9h-16h-ig.
Napi beosztás:
9h-12h-ig: Szituációs játékok, személyiségfejlesztő és csapatépítő tréningek, improvizációs feladatok
12h-13h-ig Ebédszünet
13h-16h-ig Adott jelenetek kidolgozása ( bemutatása, értékelése) performanszok létrehozása

A tábort a K. V. Társulat tagjai tartják: Elek Ányos, Juhász Kristóf, Száger Zsuzsa, Urbanovits Krisztina

Részvételi díj: 20.000Ft, amely magába foglalja az egyszeri – ebéd - meleg étkezést.
Jelentkezés, illetve bővebb információ: 06209911068; 06305410787

Utolsó "Szilánkok" a MU-ban május 13-án 21h-kor! Folytatás jövőre...

Fotó: Huszár Mónika

Utoljára játssza a K. V. Társulat a Szilánkok avagy a panyírrögök c. előadást a MU-ban. Az előadás új szereplője: Márton Eszter
Jövőre új helyszínről jelentkezünk...

Akiknek a "Szilánkok" stábja nagyon köszöni: Réti Anna, Elek Ányos, Baksa Mercedes, Bernáth Éva, Bonczó Csaba, Csepeli Iván,Domokos Simon.

Fehér Elephánt kritikája az előadásról:

SZILÁNKOK Baksa Imre KV Társulat MU Színház
Rögvest egy házastársi szakítás viharába kerülünk, Száger Zsuzsanna és Kövesdi László,a szokott sablonok nélkül, erőteljes jelenléttel teszi érdekessé az ismert jelenséget. Megismerkedünk a leendő Bernát doktorral, aki Urbanovits Krisztina tonnányi anyai elnyomását nyögi, miközben fény derül a reményteli ismerkedés és a doktorrá avatás utáni kicsapongás részleteire is. A darabot Bánki Gergő írta, a dalszövegeket meg a KV Társulat sikeres házi szerzőjének számító Juhász Kristóf. Visszatérő képekben tűnik elő a hősünk gyerekkora, leginkább a pubertás előtti szexuális érdeklődést érintve. Gáborunk suttyomban végletesen pornográf fogalmazványban éli ki, egyelőre szókimondásban megnyilvánuló
túlfeszített libidóját. A későbbiekben ez gyalázatos pedofiliába taszítja, melynek kínzó hevességét csak kis mértékben csillapítja a rásegítő maszturbáció: - a gyomorforgató szituációkat Kövesdi László páratlan játékintelligenciája, szuggesztív hitelessége teszi izgalmasan elfogadhatóvá. Biztonsági őrként az eddig ismeretlen Domokos László domborít öblös orgánumával, amelyet kiválóan kezel az ironikus esküvő papjaként, de a ritka biztonsággal abszolvált éneklésekben is. Mert a történéseket zongora-hangok kísérik, dal-betétek tagolják, melyekben a négy aktor irigyelt muzikalitással, gyönyörűséges hangzatokban nyújt extra élményt. Egyszer még swinges revütánccal is megtoldják, jólesően lazítva fel az átélt
szörnyűségek traumáját. A java azonban még hátravan: doktorunk Gyógyító Testvérként
szektát grundol, nemsokára azonban váratlan konkurenciája bukkan fel: a vidék egészsé
ges, magyar szellemét képviselő, Domokos László által elsöprő elánnal játszott trónkövetelő. aki az egész közösséget a jövedelmezőbb pártvonalra csábítja át.
Baksa Imre rendezése, a legkisebb momentumot is gondosan kidolgozva, feszes ritmusban
pergeti az előadást, korrekt színészvezetéssel homogén egységgé kovácsolta a társulatot,amely, két éven belül, immár ötödször tudott ismeretlen darabot bemutatni, az élményt-adó frissesség legmagasabb szintjén. Három "saját" darab, két felolvasó-színház: ez igen! -
és akkor, a csak bennfentesek által ismert, Gombagyökér című "felolvasó-bábszínház"-at még nem is említettük

A performansz sorozat folytatódik:K. V.Társulat - Káosz katonái Gombagyökér háztatartási bábszínház 2010 május 2-án a Sirályban

Saara Turunen finn kortárs szerző Nyuszilány c. művének ősbemutatója május 17-én lesz a Sirályban. Az előadáshoz kapcsolódó fotókiállítás megnyitója május 2-án, 18h-kor lesz, szintén a Sirályban. A megnyitó után immáron hatodszor játsszuk el háztartási bábjátékunkat.

"...Ó, ha! Ó, ha! Ó, ha bezzeg nem macska kellene néked, hanem de kutya! Édes Pollykám! Ha kutya! Itt volnék én tenéked, hű ebed, jóságos vezetőd, alig valamit követelő szolgád, aki mindig csak igen diszkréten a jussát! De hát nem vitt ki téged apád az erdőbe, a tövéből évente háromszor forrást fakasztó szomorúfűznek alája, s nem is faragtál te annak a fűznek leggyengébb gallyacskájából sípot, így nem is híttál avval a síppal engemet, tehát a mi történetünk semmilyen módon nem fogja keresztezni egymást, ó, jaj..."

Ilyen és ehhez hasonló titkok tárulnak fel a két társulat előadásában. Minden, ami körülöttünk van, felhasználható ellenünk. Használatuk során bátrak és vígak leszünk.

Szövegíró: Juhász Kristóf
Szereplők: Kaszás Ágnes, Juhász Kristóf, Aleksis Maeney, Száger Zsuzsanna, Urbanovits Krisztina



Fehér Elephánt kritikája
GOMBAGYÖKÉR - KV Társulat Felolvasó/Báb/Színház
http://www.toptipp.hu/szinhaz/2004%20-%202009%20-%20alternativ.htm#2009

Titkos Lakás már volt, Báb-, Felolvasó- és Lakás-színház is, de hogy egy alig titkos lakásban bábokkal játsszák el Juhász Kristóf abszurd meséjét, ráadásul: felolvasva a szöveget, - az mindenképpen unikum! De nem ezért szeretjük! Bábtervezőre nincs szükség: kő, papír,olló, harapófogó és egyéb kéziszerszámok, valamint egy turmixgép jeleníti meg a szereplőket. Urbanovits Krisztina érzékletesen mondja el Peti történetét, amely már az expozícióban hitchcock-i fordulatokban bővelkedik, meghal apu-anyu és hogy ne legyen annyi gond, kis hősünk is... De sebaj, érces hangú animátora, Juhász Kristóf Anti, a /másik/
Hős szerepében folytatja, míg Kaszás Ági szakajtónyi gonoszságot személyesít meg, még
Peter Brook is megjelenik általa, a korántsem Üres Térben. Mert ezt a zsebkendőnyi zu
golyt nemcsak paraván, csillagtérkép, bábok, kellékek és öt szereplő tölti ki, de a sziporkázó ötletek, a könnyed eredetiség, a nagyszerű játék, - a zsigerileg hiteles színházi szellem tűzijátéka is! Az aszexuális csavarkulcs után felbukkan egy erotikus virsli, némileg befoltozhatjuk az utódnemzés témájában tátongó ismerethiányainkat: Urbanovits Krisztina Übü-szerű Papája bedarálja a sárgarépa-fütyiket, szűznemzéssel szaporítva szép faját. Sírhat Hegedűs Barbara Anyája énekben, szóban, nincs több gyönyör, - ennél már csak az osztódással történő fajfenntartás szegényesebb. De nem húzza sokáig a briliáns társulat
sem: a papírgyártás ellen tiltakozó /macbethi/ erdő fellázad, minden papírpusztítót lever,így a partitúrából puskázók sem menekülhetnek...
Szerencsére mi gépbe írunk, nincs is nyomtatónk! - így viszonylagos békességben majszoltuk Száger Zsuzsa, az Omlettek Fekete Asszonyá-nak gasztronómiai csodáit, melyek dinamikus gyúrással, dramatikus sodrófai klopfolással, az előadás alatt szemünk láttára készültek az amerikai konyha izgató hátterében.
Gyertek hát újdonságra éhes Felnőttek, de hagyjátok otthon a bábszínházzal kapcsolatos közhelyes előítéleteket! - Na meg a gyerekeket is...

Valóságszilánkok (Papp Tímea cikke a Fidelióban)

Fotó: Huszár Mona

Valóságszilánkok
A K. V. Társulat márciusban bemutatott új darabja, a Szilánkok, avagy a panyírrögök ismét látható a MU Színházban.

Mi leszel, ha nagy leszel? Ha az embernek 9-12 éves korában teszik fel a kérdést, egészen képtelen, képtelenségében pedig egészen bátor válaszokat ad rá. Aztán ha 20-30 évvel később visszagondol arra, hogy az elképzelthez képest mi is lett belőlünk… na, az az igazi képtelenség. Erről az eltévedésről szól a Szilánkok, avagy a panyírrögök.

A koncepció Száger Zsuzsáé és Urbanovits Krisztináé, ők keresték meg Bánki Gergelyt, Juhász Kristófot és Alice Müllert, akik a darabot írták, illetve Baksa Imrét, aki első alkalommal dolgozott „megrendelésre”. A két színésznő azt akarta megmutatni – természetesen a maguk sajátosan abszurd, kicsit kesernyés, humort azonban nem mellőző stílusában –, amiben élünk. Ha úgy tetszik, a hétköznapi magyar valóságot. Ehhez keresték a szerzőket. Munkamegbeszéléseken és a workshopokon alakult az anyag, ahol Juhász Kristóf megfogalmazásában „borzalmas viták vannak, megiszunk rengeteg kávét, és szerencsés esetben úgy állunk fel utána, hogy előrébb vagyunk”. Kristóf szerint ez hatékony módszer, mert azonnali visszajelzést kap az írókollégától, a színésztől és a rendezőtől. Alkalom a tanulásra, bele lehet helyezkedni a másik helyzetébe, meg lehet ismerni a gondolkodásmódot, így könnyebben kerülhetnek egy hullámhosszra.

Az anyagot írók, színészek és a rendező együtt alakították, formálták, húzták-tömörítették. (A szerzőnek, persze, meg kell tanulnia azzal együtt élni, hogy szövegének bizony saját élete van.) A három szerző három világából kellett szerves új egészet létrehozni, ez pedig a rendező feladata volt. Gergő a struktúra, Kristóf a totális őrület, Alice pedig – Kristófot idézve – „a tavaszi szellő, aki befúj a begőzölt agyú írópasik betonoszlopai közé”. Hogy miben hasonlítanak mégis? Abban, hogy mindannyian szeretik az abszurdot, ennek megfelelően nem kisrealistán közelítik meg azt, ami körülöttünk van, nem is úgy játsszák, hanem a szokatlant keresve megpróbálnak kicsit eltávolodni a valóságtól. Az előadás főhőse egy sikeres orvos, aki a görbe tükörben esszenciálisan tudja megmutatni jelenkori társadalmunk neurózisait, a többiek pedig magatartásformákat képviselnek.

Bár színészként, rendezőként dolgozott már Domokos Lászlóval, Kövesdi Lászlóval, Száger Zsuzsával és Urbanovits Krisztinával Baksa Imre, rendelésre azonban először rendezett. „Ez a legbátrabb előadásom” – fogalmaz, a bátorság pedig az anyag szókimondásában, a vállalt áthallásosságban, az abszurd felvállalásában áll. Az a jó színház, ami sokféle, ha az előadás eklektikus, az egyáltalán nem baj, hiszen a sokféleség több asszociációt enged meg Imre szerint. Ezért is használják hangsúlyosan a zenét. Az előadásban négy dal hangzik el négy stílusban. Szabó Attila zenéjéhez a szöveg ad egyfajta irányt, de ahhoz már rendezői fül kellett, hogy az eleve stilizált opera és musical, a népdalparafrázis és a country – ez utóbbi a rendőr dala – műfaja mellett döntsön.

A Szilánkok, avagy a panyírrögök azonban egyáltalán nem „lila”. Juhász Kristóf szerint a vállalt stíluskavalkád ellenére ez egy teljesen hagyományos dráma: a néző azonosulhat egy szereplővel, izgulhat érte. Az előadás végére pedig az is kiderül, mit jelent a panyírrögök szó.

Szilánkok avagy a panyírrögök - 2 előadás áprilisban a MU-ban Április 22, 23 Kezdés: 21h!!!

Fotók: Huszár Mona

A márciusi bemutató után áprilisban újra:

Bánki Gergely – Juhász Kristóf – Alice Müller:
Szilánkok avagy a panyírrögök
Versek, dalszövegek: Juhász Kristóf
Szereplők:
Domokos László, Kövesdi László, Száger Zsuzsanna, Urbanovits Krisztina
Látvány: Kalmár Bence
Zene: Simon Attila
Asszisztens: Rada Lilla

Rendező: Baksa Imre


Támogatók: OKM, NKA, Főváros, EJI-SZIDOSZ
Médiatámogató: Fidelio


Az én életem

Híres orvos leszek, és mindenkit meggyógyítok. Aki beteg.
Anyukámat nagyon fogom szeretni, és ő nagyon büszke lesz rám.
Lesz egy nagy, fekete hajú és barna szemű szerelmem, és őt fogom feleségül venni.
Rengeteg, miljó-miljó gyerekünk lesz, és nagyon fogom őket szeretni. Elviszem őket állatkertbe, vidámparkba, és fagyizni. Soha nem fogok veszekedni velük, és nem adok nekik pofont. Legfeljebb seggrepacsit.
Veszek egy nagy-nagy házat, és ott fogok lakni a feleségemmel és a gyerekekkel, és anyukám is velünk fog lakni, hogy mindig együtt legyünk.
Ha én nagy leszek, minden sikerülni fog, amit akarok, és ettől minden ember boldog lesz.
Az emberek szeretni fognak, és mindennek örülnek, amit csinálok.

Bernáth Gábor 4.c

HOLNAPTÓL SZÍNPADON A SZILÁNKOK, avagy a Panyírrögök

„Dr. Bernáth Gábor személyisége lüktetve sejlik fel a színpadi homályban. Ki ez az ember? Miféle démonok kísértik őt a múltból? Mit akarnak tőle e lidércek, akik folyamatosan ott lihegnek Gábor nyomában, fülébe sugdosnak álmatlan éjeken, és ráoltják a villanyt a mosdóban.
A K.V. Társulat három író közreműködésével készült darabja szélsőségeikben is jellegzetes karaktereken keresztül ábrázolja társadalmi neurózisainkat.”
(Juhász Kristóf)


Bánki Gergely – Juhász Kristóf – Alice Müller:
SZILÁNKOK AVAGY A PANYÍRRÖGÖK

versek, dalszövegek: Juhász Kristóf

szereplők: Domokos László, Kövesdi László, Száger Zsuzsanna, Urbanovits Krisztina

látvány: Kalmár Bence

zene: Simon Attila

asszisztens: Rada Lilla

rendező: Baksa Imre


Támogatók: NKA Színházi Szakmai Kollégium, Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottsága , OKM, MU Színház, EJI
Médiatámogató: Fidelio

ELŐADÁSOK:

március 26. (premier), 27. 20.00 óra

április 21., 22., 23. 21.00 óra





A Sejtető Ármin Emlékmagazin riportja a Szilánkokról
MAJDNEM ANNYI AZ ÍRÓ, MINT A SZÍNÉSZ

… a K.V. Társulat legújabb produkciójában, a talányosan röhejes című Szilánkok, avagy a Panyírrögökben. A darab három író és négy színész közreműködésével készült. Ráadásul azt a belső információt kaptuk, hogy a darab megírásának munkálataiban valójában hatan (!) vettek részt. Ki látott már ilyet? Mikor a kultúrtörténetben eddig példátlan gesztus miértjéről kérdeztük az alkotókat, erősen megoszlottak nézeteik.

Urbanovits Kriszta színésznő: Van a társulatunknak egy ifjúsági programja, amit részletesen el lehet olvasni, illetve aláírni két példányban. Most az ifjúságot nem csak szó szerint, de képletesen is lehet érteni, vagy akár kell érteni: fiatal társulat, meg tavasz is van… ez a mi tavaszunk, itt belül, ez a munka. Azért ragaszkodtunk a Szilánkok címhez (Juhász komoly küzdelmet folytatott a társulatban azért, hogy a darab címe a Tükörorrú Bohóc Lappangó Árnyéka legyen – a szerk.), mert azok a jégszilánkok, amik megsebeztek minket, azok most itt keringenek körülöttünk, és mindannyian azt szeretnénk, hogy elolvadjanak a belőlünk áradó fényben! Jaj, de jól elbeszélgettünk itten…

Száger Zsuzsa színésznő: Mindig olyan kurva sokan vannak a színészek! Eszméletlen sokan vagyunk! Alig férünk el, főleg ezekben a rohadt kicsi alternatív öltözőkben! Azt mondtam: most az egyszer szorongjanak csak az írók, taszigálják ők egymást az asztalnál a hülye laptopjaikkal, én meg életemben egyszer végre férjek a jelmezeimmel normálisan el! Na! Ez ennyi.

Baksa Imre rendező: Nem érted? Várjál, megpróbálom elmondani! Figyelj ide: figyelsz? Figyelsz rám? Tudsz figyelni? Láttad azt a filmet, hogy a Másik Kerítés? Nem? Kár, mert abban pont volt egy ilyen helyzet, figyelj, nézd meg ezt a filmet! Nézd meg! Én abból rengeteget tanultam… rengeteget! Van ilyen állapot! Remélem, most nem vagyok indiszkrét, na mindegy. Van! Kész! Ezekbe bele kell menni! Nem annyira, hogy nagy bajunk legyen, csak hogy a bátroságnak megőrizzük azért a, hogy mondjam, provizórikus látszatát. Érted? Érted?

Alice Müller író: nekem nagyon fontos a család, mint élet, és mint művész. Mint művészi… Bild, und Symbol. Az írás nekem egy nagy család. És ebben a darabban is van egy család, ami leromlik, tönkremegy, de nem kell ez mindig így legyen! Nem kell, úgy értem, nem muszáj neki! Vagy de mert teszerinted igen?

Bánky Gergő író: Na, én arra gondoltam, hogy ha lenne mondjuk egy pék, az… hmm. Biztos láttál már péket, jó, nem, nem, igazad van, általában ritkán látjuk őket, de! Én figyeltem, hogy fogja meg a lapátot, a péklapátot, igazi tízujjas fogással fogja, mentünk egy csajjal a pékségbe, teljesen el voltunk ájulva attól, ahogy azt a lapátot fogta. Tehát az a legrosszabb amatőrizmus, ha nem fogjuk meg az összes ujjunkkal. Amit megfoghatunk. Hihetetlen, nem? Hihetetlen! Annyira jól meg tudjuk ezt fogalmazni! Igazából lehetnénk többen is.

Juhász Kristóf író: Engedd meg, hogy önmagamat idézzem:
„Goethe ágyékában Dante barlangjai
és Csáth Géza ondójában Boccaccio ujja
a mozgóképes spermium”
Mit mondhatnék még? Az eukarisztia nem befejezhető, viszont folytatólagos. Az a transzmutáció, amiben most kollektíven részünk van, fecskefarokként hasítja a nekünk szánt teret. Hol kisebb, hol nagyobb hasadások érhetők el így. Nem az a kérdés: hányan vagyunk e hasadásokban, hanem, elnézést József Attilától előre, is, szóval, a valódi kérdés, hogy: hasad-e tovább máma?

Sejtető Barna és Sejtető Klára




Felfedezők a szabadság útján - Papp Tímea interjúja a Fidelion


Adott két kaposvári színházi gyökerű színésznő, akik hol közös, hol meg különvéleményt fogalmaznak meg. Száger Zsuzsa és Urbanovits Krisztina mindezt K.V. Társulatként teszik.
Ezt jelenti ugyanis a csapat neve. Arra, hogyan találták meg a rövidítést, különbözőképp emlékeznek. Kriszta verziója szerint a MU Színház tavaly elhunyt igazgatójának, Leszták Tibornak az első produkció, a Fürdőszoba kapcsán küldött kis dolgozat viselte ezt a dacos-kamaszos címet. Zsuzsa viszont azt állítja, hogy a kaposvári színházból kilépve, a Borostyán nevű helyre igyekezve - hogy a társulatról essék szó -, elhaladt egy gyerekcsapat mellett, és annak egyik tagja kiáltotta a szót. Kávéról tehát szó sincs. (Bár ha valakinek ez jut eszébe, hát azt is elfogadják helyes válasznak.)

Száger Zsuzsa és Urbanovits Krisztina - meg persze az alkotótársaik - külön- és közös véleményt igyekszik megfogalmazni a világgal és egymással kapcsolatban is. Tették ezt már Kaposváron is, mert a színház akkori igazgatója, Babarczy László engedte a repertoárba és a színházi üzemmenetbe kevésbé beleillő, szürreálisabb az „őrületeiket". De van, amit már csak szabadon, kompromisszumoktól mentesen szabad csinálni.

A Fürdőszoba a Tháliában megy, a Fellebbezés a MU Színházban - az állandó játszóhely hiányát nem gondként élik meg. A függetlenség számukra azt is jelenti, hogy bárhol, bármilyen térben, nem kizárólag színházban játszhatnak. Szokatlan hely, mondják, ihletet ad, új, más energiákat képes felszabadítani. Felbolydítják hát a színpadot,a nézőteret, egy workshop alkalmával bejátsszák a Nemzeti Színház minden konyháját, gardróbját és furcsa kiszögelléseit, ők avatják a MU kávézóját színházzá, csinálnak performanszot Zsuzsa lakásán - amit folytatni fognak -, dolgoznak A Káosz Katonáival - Juhász Kristóf, Kaszás Ágnes és Hegedűs Barbara alkotják a formációt -, akiknek a színháza kócos és fésületlen (mondja Kriszta), és punkra kócolják a K.V. frizuráját is. És ez még csak az út eleje.

A K.V. a felolvasások nagy barátja és elkötelezettje. Dolgoztak Gigor Attilával, a Kortárs Drámafesztiválon pedig a Göttinger Pál rendezte Caryl Churchill-darab, a Hetedik mennyország felolvasó-színházi változatával mutatkoztak be. S mi a vonzó nekik ebben a tiszavirág-életű műfajban, ami ha komolyan veszik, nem igényel sokkal kevesebb energiát, mint egy rendes előadásra szánt darab elemzése? „A szabadság. Az, hogy bár tényleg ugyanannyi előkészület kell hozzá, mint egy rendes előadáshoz, mert a szöveget, a viszonyokat elemezni kell, de nincs az a teher, amikor a további próbákon már példány nélkül kell dolgozni. Az, hogy épp a korlátok miatt szárnyalhat igazán szabadon a fantáziád."

A női rendező nem ismeretlen a magyar színházban. Az alternatív színtéren a társulatműködtető koreográfus-táncos nők sem ritkák. Az viszont, hogy színházcsináló csapatot verbuváljon két nő, nem túl megszokott, pláne nem úgy, hogy darabjaik, látásmódjuk nőiségét büszkén vállalják. (Ezért szeretik például Caryl Churchill darabjainak penge humorát, egyszerre abszurd és hihetetlen költői világát is.) Nyilván nem könnyű azt megtanulni, hogy a semmiből teremtsen az ember színházat, de ők még ezt a nem könnyű iskolát is élvezik. Mert mindketten színházban gondolkodnak: szövegírástól díszlettervezésen át az alkotó- és játszótársak kiválasztásáig. (Szerencsére a kőszínházi múlt sok színész ismeretségét hozza magával, és nem kell skatulyákban gondolkodniuk.) Bár most már azért színésznőként is szeretnének működni, így következő, Szilánkok, avagy a panyírrögök címre hallgató, márciusban bemutatásra kerülő produkciójukhoz, amit Baksa Imre rendez, már Bánki Gergő, Juhász Kristóf és Alice Müller szállítja a személyre szabott alapanyagot a közreműködők személyes hangvételű vallomásaiból.

Addig azonban még van egy Fellebbezés, amit szokatlan módon délutáni ifjúsági előadásban is játszanak. A darab alapötlete - eltűnt gyerekeket kereső szülők - Zsuzsáé, aki kezdettől a szülők szemszögéből akarta megmutatni a történetet. Azzal, hogyan szembesülnek a saját elmúlt fiatalságukkal, egykori lázadásaikkal, és hogyan viszonyulnak gyerekeik lázadásához. Hogyan működik egy boldog házasság vagy egy széthullóban levő párkapcsolat, milyen egy elvált anya reakciója. Hiszen a játszók maguk is szülők, s így jóval hitelesebb a kép. Aztán ha kimegy a néző a színházteremből, optimális esetben beszélgetésbe kezd a gyerekével vagy a szüleivel.

A K.V. Társulat számára 2010 a valódi társulattá formálódás éve. És szeretnének minél több helyre elmenni, a helyek közül pedig az iskolát tartják az egyik legfontosabbnak. Hogy kedvet adjanak a színházcsináláshoz. Hogy megmutassák nekik is, és természetesen a felnőtt nézőknek is, nem csak a bevett utakon érdemes járni.


A K.V. Társulat legközelebb február 5-én 15 órakor a MU Színházban látható, ahol a Fellebbezés című produkciót játsszák.

A Kacsacsőrű Művészeti Nonprofit KFT jelentései

A K. V. Társulat és a Káosz Katonái bemutatja: Gombagyökér háztartási bábszínház

„Nem a rómaiak, és még csak nem is a zsidók, hanem az APEH feszíttette meg az Úr Krisztust. A beavatottak persze azt is tudják, hogy a tobozmirigyünk valójában az APEH mikrocsipje, ennek segítségével ellenőrzik az adózással kapcsolatos gondolatainkat. És akinek rossz gondolatai vannak, annak a mikrocsip manipulálni fogja az idegpályáit, hogy minél többet adózzon. Hát ezért mennek a színészek pincérkedni, meg pornózni tömegesen. A mikrocsip ösztönzi őket jobban adóztatható tevékenységre.”

Ilyen és ehhez hasonló titkok tárulnak fel a két társulat stílusteremtő előadásában. Minden, ami körülöttünk van, felhasználható ellenünk. Használatuk során bátrak és vígak leszünk.

Bemutató előadás: 2009 november 28-án, 21h-kor a Fogasházban
További előadások: 2009 december 10-én,11-én csütörtökön és pénteken 19.00 és 21.00 órakor és december 12-én szombaton 20.00 órakor
A DECEMBERI ELŐADÁSOKRA PRIVÁTIM LAKÁSBAN KERÜL SOR, EZÉRT MEGTEKINTÉSÉHEZ KÉRETIK ELŐRE BEJELENTKEZNI AZ ALÁBBI TELEFONSZÁMOK VALAMELYIKÉN:

06 30 541 03 97 vagy 06 30 541 07 87

Novemberben 2 előadás 2 egymást követő napon a MU-ban : november 22, 20h - Fellebbezés, november 23, 20h Hetedik Mennyország

Fürdőszoba - Juhász Kristóf esszéje az előadásról

FÜRDŐSZOBA, HOL SENKI SE FÜRDIK


A fürdő a kultúrtörténetben nem csak a megtisztulás, hanem a társas lét, a kulturális eszmecsere színhelye is volt. A mindenki számára elérhető, privát fürdőszoba már „hátrább” van, az ürítkezés titokzatos vidékeinek közvetlen szomszédságában: magányos örömök és bánatok színtere immár, miket bőrökkel, hasakkal, fogakkal, hájakkal, szőrszálakkal osztunk meg. Vendégeket fogadni fürdőszobánkban? Újra szakralizálni egy szakrálisból privát szféránkban profánná lett teret? Ráadásul esetünkben egy olyan teret, amiből hiányzik a pillérfunkció: a víz. Egy fürdőszoba, ahol senki se fürdik, nem lehet lehúzni a vécét, és nem moshatunk kezet. Ahogy Kurt Vonnegut fogalmaz az állapotról gyönyörűen: gyertyatartóm ezernyi van, gyertyám egy sincs. Az elsődleges funkció távozott a korpuszból. A szellem is?
Ha nem is tudjuk, de érezzük: a fürdőszoba a világ sötétebb, titokzatosabb, asszonyi oldalán van. Ha a puszta számszerűsítésre szorítkozunk is: férfiholmik egy fürdőszobában soha nem tudnak annyian lenni, mint nőiek. Valami, a cuccok halmozásánál hatalmasabb erő megakadályozza őket ebben. A női cucc mindig többen van. És melyik férfi nem fanyalodott – fanyalodott? Ó, nem! – titkos vágyaitól űzve kapott lopva egy-egy arckrém, csipesz, vagy pemetefű-sampon után?
Ebben a mi Fürdőszobánkban is a nők vannak többen. Számszerűleg is, meg metafizikailag is. Csak az anyaságnak háromfajta stációja is jelen van: várandós nő, gyermekeit nevelő anya, halott gyermekét gyászoló anya. Persze annyira a várandós nő se vár, és a gyászoló anya se gyászol, mint az később kiderül. Látszólag a darab ezekről a kiderülésekről szól, amik az úgynevezett fordulat szerepét volnának hivatottak betölteni. A drámaírás íratlan, vagy írott szabályai szerint fordul is persze a szereplőkről alkotott képünk, de nem olyan felhördülősen, csak ahogy félrészegen meg szoktunk lepődni egy házibuliban azon, ha valaki kijön meztelenül a hűtőszekrényből egy krinolinnal. Minden szereplőnek van egy látszólagos motivációja, ami látszólag meghatározza az ő haladási irányát. Ugyanilyen látszólagosak a fordulatok is. Az önmagát sikeresen az örökkévalóságnak konzerváló, lakásait folyamatosan váltogató háziasszony (mozgásban állandóság, állandóságban mozgás: akár a tornádó „szeme”, egy pár négyzetméternyi tér a forgószél közepén, ahol a levegő mozdulatlan) és dekadens, diszkréten klimaxoló, fotográfus férje kölcsönös hazugságai, elhallgatásai a másikért: egyszerre büntetés és áldozathozatal. Azzal büntetlek, amivé veled lettem, és azzal áldozok neked, amivé veled lettem. Amivé együtt lettünk. Valójában, ahogy a másikról alkotott fiktív igazságokkal manipulálnak, kijátsszák a hosszú távú együttélés elviselhetőségének egyetlen kártyáját: többé-kevésbé az vagy nekem, amit gondolok rólad. Ha baj van, üsse kő, majd gondolok valami mást. De valamit mindig gondolok rólad, nem megfigyellek, pláne nem meg is látlak, csak gondolok valamit, épp annyit, amennyi átsegít minket az afféle kríziseken, amilyenbe a vendég házaspár kapcsolata épp beleroppanni készül: a kolerikus, vezér-típusú férj, és férjének mindenben alámenő, „untermann-háziasszony” feleség zseniális, afféle háztartási-bénázós bunyóba torkolló vitája. Ízlés dolga az ilyesmi máskülönben: én általában elolvadok, amikor a színpadon bénán verekednek, vagy bénán szeretkeznek, vagy bénán akármi, szeretem a bénázást, na. Van egyébként béna szeretkezés is, no, nem szeretkezés, csak egy kis entyempentyem a titkos leszbikus pár közt (egyikük történetesen a leendő anyuka, szintén egy erőteljesen rossz házasság élvezője, másikuk egy fiatal amazon, ki házigazda-fotósunk megszerzését tűzte ki célul aznap estére, de látva felesége megengedő életfilozófiáját, meghátrál). Az entyempentyemnek részét képezi máskülönben egy erőteljes előjáték-előtti pezsgőlocsolós egymás-, és önhergelés, természetesen ez is igen esetlenül, nélkülözve minden olyan koreográfiai effektet, amit az egyszeri ember a szép női testek pezsgőtől áztatott ruhában című látványhoz kapcsol. Van ezekben a gegekben valami sírnivalón szép. Mintha azt üzennék – no nem a csillagos égre írva tűzhányó torkába mártott pennával, amúgy ars poetica szinten, csak titkon fülbesúgva – az alkotók: hát ja, napjaink modern világában szeretik a leszbi show-t, meg a lepezsgőzött női testeket, meg a bunyót, hát tessék, itt van, egyétek. És megcsinálják iróniával, kedvességgel, játékossággal, esendőséggel. Úgy, mintha nem nézné őket senki. Úgy, mintha valóságot csinálnának.
És itt van a kulcsa a fordulatok látszólagosságának is. Meg annak is, hogy a nagy kiderülések miért lényegtelenek (persze, az obskúrus színház-fanok kedvéért: nem lényegtelenek, hiszen nélkülük nem lenne mit nézni – a karakterek állapota, a mi állapotunk szempontjából, morális szempontból lényegtelenek). A kulcsot a játszók játékmodora adja meg (ezért érdemes megnézni a darabot). Játékmodoruk pediglen játékos. Nem viccelek. A dolog korántsem olyan bagatell, mint ahogy hangzik. A folyamatosan kiderülő, vagy más fénybe kerülő élettragédiák (az eddigieket megfejelve van még: egy számolhatatlan sok spanglit megtekerő, amolyan igazi party-arc figura, aki AIDS-es, és nemsokára meghal, meg egy tündéri vulgár-ezós horoszkópfejtő csaj, akinek rendőrök keresik drogdíler kedvesét) annyira természetesen, mindenféle „színház” nélkül vannak megtörténve, kimondva, eljátszva, hogy – ambivalens módon – kezdjük azon kapni magunkat, hogy a szó szoros értelmében vett sztori már nem is érdekel minket, csak szívesen vagyunk ott ezekkel az emberekkel, akik minden kis baromságukkal, kisszerűségükben minden nagyszerűt kisszerűvé tevő hülyeségükkel, és esendőségükkel félelmetesen szórakoztató társaság. Annyira kicsiben van kijátszva minden nagy probléma, hogy a maga sűrűségében (ez például fontos, a sűrűség: itt speciel épp annyira sűrű, amennyire kell) üdítőn, habzón, pezsgőn valóságos, életes, olyan levegő jön a színpadról, hogy bele kell harapni, komolyan. Ha valaha is bezárnak egy fürdőszobába, hát velük zárjanak be.
És lehetne persze arról értekezni, hogy akkor tehát az itten az üzenet, kéremszépen, hogy az élet szép, és nem kell beszarni, mert emberek vagyunk, és önnön kicsinységünkben is fénylünk, amennyiben életünk áldozat. No, ezt most hagyjuk. Az üzenet, ha van, az megint csak a fentebb már említett mozdulatlanság és mozdíthatatlanság környékén keresendő. A gyermekét gyászoló (vagy nem) háziasszony férje, a kikapós (vagy nem) fotóművész (vagy nem) az összes kezébe kerülő tárgyat belehajigálja a forgótárcsás mosógépbe, majd elindítja azt. Ezek a tárgyak főleg feleségének saját konzerválását, mumifikálását szolgáló kellékei: sűrűn váltogatott parókái, pipereszerei, ésatöbbi. Életünkben mumifikálni, azaz élőhalott örökkévalóság állapotába konzerválni magunk, mint egy kiállítási tárgyat, mint egy pusztán néznivalóként funkcionáló félig-, vagy valaha-létezőt, vagy inkább létezettet. Ezek a tárgyak, ezek a halotti balzsamozást, az állandóságot szolgáló kellékek mind a mosógépbe kerülnek. A mosógép forogni kezd. Mintha csak egy lendülettel vissza akarná mozdítani beállt és egy ponton leakadt valónkat az élet körforgásába. És amiről már az elején beszéltünk: így válhat ismét szakrálissá a profán.
A mosógép tárcsája, akár a sors kereke forog a Fürdőszobában, ahol senki se fürdik – de azért valahogy mégis.

Negyedik évadját kezdi meg a Fürdőszoba! Október 30-án és november 6-án 19h30-kor, a Thália Színház Új Stúdiójában

FÜRDŐSZOBA
Tragikus budoár-komédia egy felvonásban
Lakásavató. Házaspárok és egyedülállók, szemtől szemben. Egy hosszú éjszaka a fürdőszobában. Mit rejt egy női retikül?

Szereplők:
Emma……………………………… Stefanovics Angéla
Dénes………………………………Végh Zsolt
Frida………………………………Sipos Eszter
Vera…………………………………Száger Zsuzsanna
Félix………………………………Felhőfi-Kiss László
Anna…………………………………Urbanovits Krisztina
Klári………………………………Kaszás Ágnes
Tivadar…………………………Ollé Erik

Író-rendező: Száger Zsuzsanna - Urbanovits Krisztina

Lakásavató házibuliban vagyunk, a cselekmény egy éjszakát ölel fel, egyetlen helyszín a fürdőszoba. Csak azt látjuk ami itt történik. A házibuli színes, zajos világával szemben a fürdőszoba önálló életet élő, külön sziget amely egyszerre intim és nyilvános, egyszerre jelent biztonságos búvóhelyet és átjáróházat, ahol bármikor, bárki felbukkanhat. Nyolc ember közös estéje ez, amely bár ezt egyikük sem sejti, fordulópont lesz mindannyiuk életében;
Csupa rendezetlen, kusza élet, az egyes figurák válla mögül Ibsen kacsint ránk.


„…A Fürdőszoba…figurái többnyire nagyszerűek, jellemeik és élettörténeteik finoman és lassan bontakoznak ki…A színészek…abszolút hihetően játsszák saját generációjuk eredeti, de mégis életszerű karaktereit…”
Kovács Bálint: Fürdőszoba ( Magyar Narancs 2008.01.17 )

„…A jeles szerzők pompázatos darabot rittyentettek a mellékhelységként is funkcionáló közhasznú térbe…Komikus keresztmetszetrét kaptuk névleg értelmiségi köreinknek, fél és egész kapcsolatok kusza gubancát…rólunk volt szó, de módot nyújtva a többrétegű általánosításra. Első opusz, első színpadra állítás, egy formálódó együttes bemutatkozása: vérbeli színházi produkcióval…” Fehér Elefánt: Fürdőszoba ( Toptipp Kulturális Ajánló Portál)

Fellebbezés - következő előadások: október 27, november 22

Október 27-én és november 22-én 20h-kor ismét Fellebbezés a MU Színházban. Ráadásul az október 27-i előadásba beugrás lesz; aki ugrik: Tóth Jocó!

Sisso kritikája az előadásról:
SZÜLETETT, MAJD ELVÁLT FELESÉGEK
K.V. Társulat: Fellebbezés
2009.07.09.
Egy Woody Allen-film, egy Wedekind-dráma és egy pszichodráma szeánsz között szörfözgethetett, aki látta a K.V. Társulat Fellebbezés című bemutatóját a MU Színházban az évad vége előtt. Nem sajnáltam otthon hagyni a kedvenc amerikai sorozatomat meg a távirányítót. SISSO KRITIKÁJA.



Jelenetek az előadásból
Kortárs stílusteremtő, illetve modern dráma egy felvonásban és negyvenkilenc képben – így határozza meg magát a leginkább mégis egy amerikai televíziós szériára emlékeztető, nagyon vicces előadás. Kamaszok szüleiről és konkrét meg rejtett problémáikról szól a darab. A rövid és láthatatlan előtörténet annyi, hogy házibuli jellegű orgiát rendez az osztály, amelyet az egyik, ráadásul „csak” nevelő szülő szakít félbe hirtelen hazaérkezésével, hogy a suta lelepleződés után eltűnjenek a kölykök. Az előadás a rendőrkapitányságon kezdődik, ahol a szülők sorban ülnek és állnak, hogy bediktálják kóbor gyermekeik adatait. Nagyjából az első pillanatban, a komikus szülői viselkedésből lehet tudni, hogy nem lesz itt különösebb tragédia, mindössze arról van szó, hogy ezek itt mind nagyon problémás felnőttek, és mire véget ér az előadás, biztosan megoldják majd a saját életüket is.



A színházi teret megfordították, ami persze már előfordult a MU Színház történetében, de még mindig lenyűgöz, hogy ezt a kis előadótermet milyen sokféleképpen lehet használni. A színpad helyén ülnek a nézők, a játék a székektől megfosztott lépcsőkön zajlik, és a játszók ritkán használják ki az egész teret. Rövidre vágott filmjeleneteket látunk, melyek között elsötétül a szín, és az újabb részeknél a szereplők, olykor csak ketten-hárman, egy kisebb, körbevilágított teret foglalnak el. Szintén a filmektől jön az a technika, ahogy egyik jelenet a másikba úszik, értelmezik és megelőlegezik egymást.



Tamási Zoltán és Urbanovits Krisztina
Mintha csak a színészekre találták volna ki a karaktereket egy társulati pszichodráma workshopon vagy közös gulyáspartin - és valószínűleg nem is tévedek nagyot. Tamási Zoltán (Dávid) mint szorongós, prostituáltakhoz járó, halott felesége emlékét álszent módon dédelgető, lányát a nagymamával nevelő apuka egyszerre szánalmas és röhejes. Urbanovits Krisztina (Juli), aki a darab egyik rendezője, a fiába szerelmes önálló, amerikai családanyát játssza, aki kizárólag huszonöt év alatti férfiakkal fekszik le. Rusztikus alkatával csak látszólag van ellentmondásban ez a figura: megéljük azt a pillanatot, amikor előtör belőle az állat, és elszabadul a pokol.

A két, úgymond független szülőhöz képest a többiek családban élnek, igaz, nem tudni, minek. A médium alkatú Bartsch Kata (Csilla) a biztonság szobra, aki Felhőfi-Kiss László (Artúr) feleségét alakítja. A nőt, aki mit sem ért: készen kapott egy kamaszlányt, mellette neveli saját kisgyerekét is. Otthon ül, néha bőrtangában, a szexuális élete, mint megtudjuk később, teljesen rendben van, mivel Artúr minden téren kötelességtudó. Cserébe persze nagyon macsó, és egyedül az autóbiznisz van az érdeklődési körén belül, a lányát pedig, akárcsak annak az anyját, vagyis az első feleségét, könnyűvérűnek képzeli. Artúr első feleségét, Nórát Száger Zsuzsa, a darab másik rendezője alakítja, aki szerepében is nagyon rendezős. A darab kulcsfigurája ő: elkóborolt lányának, Orsinak (Kaszás Ágnes) és Juli fiának, Kristófnak (Varga Balázs) a szerelmi történetét látjuk párhuzamosan bontakozni a

Felhőfi-Kiss László és Bartsch Kata
színpadon. A gyerekek egy vidéki nyaralóban bújnak el, jól szórakoznak és közben a párbeszédeikből, közösen írt dalaikból kiderül, hogy mennyire nem felhőtlen a szüleikkel ápolt viszonyuk, meg az is világos lesz, hogy mindenről tudnak annak ellenére, hogy leplezik előttük a családi perpatvarokat. Szalay Marianna (Léna) egészen kiválóan hozza az ezoterikus, ám mindig vágyakozó nyegle feleséget, Bajomi Nagy György (Zoltán) pedig nem kevésbé otthonosan mozog a lappangó szektavezér, növénymániás, aszexuális férj szerepében.



Bartsch Kata, Szalay Marianna, Urbanovits Krisztina. Fotó: Szkárossy Zsuzsa
Szóval teljes a karakterbiblia egy jó vígjátéki forgatókönyvhöz, már tényleg csak egy pszichológus kell, akihez ezek a szülők eljárnak egy jó problémamegoldó tréningre, hogy aztán tudjanak mit kezdeni a gyerekeikkel, ha végül visszatérnek hozzájuk, meg feltehessék maguknak a kérdést, hogy mit ér az életük?

A pszichológus Dr. Mayert a darab szövegírója, Juhász Kristóf alakítja, akinek szeánszai Csernus Imre televíziós haknijait idézik, de a dolog működik, a nézőtér dől a nevetéstől. Amit látunk a MU színpadán, abban nincs semmi formabontó, az egész pusztán „átültetés” – az életből a drámába, az amerikai, társadalmilag nagyon is megalapozott sorozatvilágból egyenesen a hazai színpadra. Szórakozás és személyiségtréning – se több, se kevesebb.

Vö. Kovács Bálint: Egy szegény kis szülő panaszai

Szerző: sisso

Az utolsó néző - a K. V. Társulat performansza a Tűzraktérben október 19-én, 21h-kor

A K. V. TÁRSULAT BEMUTATJA:

AZ UTOLSÓ NÉZŐ

APOKALIPTIKUS PERFORMANSZ NEGYVEN PERCBEN



GALAKTIKUS MŰSORVEZETŐK…………………..Urbanovits Kriszta, Kaszás Ágnes

GUSZTI BÁCSI, AZ UTOLSÓ NÉZŐ……………….. Hegedűs Barbara

BARBARA NÉNI, A FELESÉGE …………………….Juhász Kristóf



2345-ben éppen a hatvanötödik vagy kétszázadik évfordulóját ünnepeljük annak, hogy az utolsó információ is elveszett a színház nevű titokzatos intézményről. A Galaktikus Tévé UltraViola Kozmosz Ismeretterjesztő és Szórakoztató Magazin lelkes munkatársai megtalálják az Utolsó Nézőt. Segítségével talán appercipiálható lesz az a rejtélyes mikro-és makroközösségi aktus, amit sok-sok évvel ezelőtt színház néven ismertek.