2014. május 14., szerda

Balogh Gyula cikke a Népszavában a Kaposvári Biennáléról

http://nepszava.hu/cikk/1020075-az-uveghegyen-tul-a-semmibe


Kultúra

Az üveghegyen túl a semmibe

Népszava|2014. máj 12. 05:45
[A+ A-]
A Budapest Bábszínház Semmi című előadása nyerte el a színházi biennále egyik fődíját FOTÓ: ÉDER VERA
Kiosztották a hétvégén VII. Kaposvári ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé díjait. Üveghegy-díjat érdemelt ki több darabjáért a Kolibri Színház és a Budapest Bábszínház. A fesztivál erősségének számítottak a kamaszoknak szóló ifjúsági előadások, közöttük a legjobbnak ítélt Ady/Petőfi című rendhagyó irodalom- órának szánt produkció. 
hirdetés
Csaknem egy hétig tartott a két évenként megrendezett VII. Kaposvári ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé, és aki belecsöppent ebbe a sűrű forgatagba, azt érezhette, nézné tovább még jó ideig ezeket az előadásokat. Nagyon jól szervezettnek mutatkozott, illetve közönségnek és szakmabelieknek egyaránt figyelemreméltó kínálatot nyújtott a biennálé.
A fesztivál főbb díjai
Üveghegy-díjat kapott a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház a Pont, pont, vesszőcske című, legkisebbeknek szóló előadásért, valamint a kiemelkedő ifjúsági előadásokért. Ugyancsak Üveghegy-díjjal jutalmazták a Budapest Bábszínházat a Boribon és Annipanni című gyerekszínházi előadásért, valamint a kimagasló ifjúsági színházi előadásáért, a Semmiért. A harmadik Üveghegy-díjat a legjobb ifjúsági színházi produkcióért az Ady / Petőfi című előadás alkotói vehették át. Díjazták Écsi Gyöngyit, Szabó Borbálát, Hoffer Károlyt, Lisztopád Krisztinát, Háy Annát, Ivanics Tamást és Bornai Szilvesztert. Különdíjat kaptak többek között a Csoda és Kósza (Örkény Színház) , a 12 hét (K.V. Társulat), A harmadik hullám (Bárka Színház), a Horda 2 ( Nemzeti Táncszínház, Közép-Európa Táncszínház, Káva Kulturális Műhely) és A hosszabbik út (Kerekasztal, Szputnyik) című előadás alkotói.
Ez egyrészt köszönhető a házigazda kaposvári színháznak, amely a fő utcától a művelődési házon át a színház próbaterméig megfelelő helyszíneken fogadta be a programban szereplő előadásokat és nem utolsósorban minden korosztálynak, a csecsemőtől a húszévesekig szánt előadásokra képes volt közönséget szervezni.
Nem voltak fél házak, inkább az volt a jellemző, hogy aki be akart jutni valamelyik slágernek számító produkcióra, annak igencsak időben kellett érkeznie. Novák János, a Kolibri Színház igazgatója, a biennálé művészeti vezetője elmondta, 2002-ben rendeztek először Kaposváron gyerekszínházi fesztivált.
Akkor még ifjúsági előadások alig szerepeltek a programban, tantermi előadások, vagy csecsemőszínház pedig főként nem. Ma ez utóbbiak is hangsúlyos szerepet kapnak a biennálén.
Novák János szerint már érzékelhető a fesztivál programján, hogy az előadó-művészeti törvény preferálja a gyerek és ifjúsági színházi előadásokat, mutatja ezt,
hogy több kőszínház, nem beszélve a függetlenekről szívesen tűz a repertoárjára ilyen típusú előadásokat.
Másik fontos szempont, hogy mára sikerült felfedezni a színházi nevelés fontosságát, a biennálén konferenciát is rendeztek ebben a témakörben. A hírek szerint egyébként a Pécsi Országos Színházi Találkozón is külön tematikában jelenik majd meg ez a témakör.
Ami a kaposvári biennálé finanszírozását illeti, Novák János közölte, hogy két éve mindössze kilenc millió forintból kényszerültek megrendezni a találkozót. Idén viszont az állami, az önkormányzati és a különböző hazai és külföldi pályázati forrásokkal együtt ötven millió forint állt rendelkezésre a találkozó lebonyolítására.
Ez Novák János szerint azt is jelezheti, hogy a gyermek és ifjúsági színháznak nőtt a presztízse. Lehetőség adódott arra is, hogy több külföldi előadás is megjelenjen Kaposváron, emellett minden társulattól két tag végig maradhatott a fesztiválon és ugyancsak végig jelen voltak több határon túli oktatási intézmény diákjai, mint ahogy a Színház és Filmművészeti Egyetem másodéves báb tagozatos növendékei is, akiknek a szakmai megbeszéléseken is aktív szerep jutott.
A csecsemőszínház műfaja Norvégiából indult el, nálunk 2005-ben a Kolibri Színház honosította meg. Ők időközben profikká váltak és magas szinten hoznak létre a legkisebbeknek színházi élményt kínáló előadásokat. Most is ebben a kategóriában a Kolibri diadalmaskodott, de az elmúlt években több követője is akadt.
A kecskeméti Ciróka Bábszínház 2008 óta készít csecsemőknek, illetve három év alatti piciknek előadásokat. Most a Csigaház című, csaknem fél órás darabbal érkeztek. A produkció rendezője, Kiszely Ágnes kérdésünkre elmondta, hogy ez már a hatodik ilyen jellegű előadásuk.
Kecskeméten és a város környezetében nagy az igény a csecsemőszínházra, gyorsan híre ment a városban ennek a kezdeményezésnek és ma már pillanatok alatt elkelnek a jegyek ezekre az előadásokra, amelyekre a szülő karon ülő gyermekével együtt érkezik.
A Csigaház egyik érdekessége az volt, hogy a kétszereplős előadásban együtt játszott, méghozzá remek összhangban a társulat idősebb színésze, Apró Ernő, illetve a Kecskeméten első évadát töltő pályakezdő Nyirkó Krisztina.
A fesztiválon a prímet az idén az ifjúsági, illetve a színház és a pedagógia határterületén mozgó előadások, illetve a színházi beavatás más műfajai vitték, beleértve a tantermi színházi produkciókat, sőt a rendhagyó irodalomórát is.
Utóbbi az Ady/Petőfi című, amely a Nézőművészeti Kft. és Manna Kulturális Egyesület produkciója és ez kapta az ifjúsági előadás kategóriájában az egyik fődíjat.
A kamaszokat felfedezte a színház és kiderült, nem csak egy olyan korosztályról van szó, amelynek saját gondjai vannak, hanem szinte katasztrófaszerű az a problémahalmaz, amellyel tizennégy év fölött szembe kell nézniük - jegyezte meg Sándor L. István, a biennálé zsűrijének elnöke.
Méltán díjazták egyébként a Budapest Bábszínház Semmi című előadását, Janne Teller regényének bábszínházi változatát, amely a már éppen említett kamaszokról szól és Kaposváron is nagy sikert aratott. Az előadást korábban a színikritikusok is elismerték.
Szerepelt a programban egy szintén 14 év felett ajánlott produkció, a K.V. Társulat 12 hét című előadása. A cím arra utal, hogy ennyi idő áll rendelkezésére annak a fiatalkorúnak, aki teherbe esik, hogy eldöntse, megtartja-e a babát.
A száz perces kétségbeejtő látleletté váló, felvállaltan zilált jelenetsor egy workshopnak indult Novák Eszter vezetésével, Száger Zsuzsa és Urbanovits Krisztina ötlete nyomán a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola 2. évfolyamos színészosztálya számára.
Aztán a háromhetes munka annyira sok tanulsággal szolgált, hogy az alkotók úgy gondolták, ezt a közönségnek is meg kellene mutatni. Szerepelt többször a Marczibányi Téri Művelődési Központban és nem mellékesen meghívták a kaposvári biennáléra, ahol a főként tizenéves közönség idegrendszerét is felborzolta ez a téma.
A játszók dokumentarista anyagokból dolgoztak és ennek kapcsán improvizáltak. Jó lenne, ha ezt a segélykiáltássá váló előadást minél több szülő és az ellátó rendszerben dolgozó illetékes is látná.
:

12 hét a Táncsics Kollégiumban - május 14

http://egyfelvonas.postr.hu/minek-kell-gyerekszinhazat-csinalni


Minek kell gyerekszínházat csinálni?

0 KOMMENT
0 REBLOG
VII. Kaposvári ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé, 5. nap
Minek csinál az ember fia gyerekszínházat? Mi az oka rá? Miért pont gyerekeknek? Mit akar ezzel az egésszel?
Mert "felnőttszínházat" csinálni, az más: lehet, hogy kellett egy nagy szerep valamelyik színésznek; lehet, hogy kötelező olvasmányt kellett elővenni, hogy bejöjjenek a nézők; lehet, hogy zenés darab kellett, mert rosszul megy a szekér; és így tovább. (Jobb lenne, ha nem így lenne, de így van.) Na de ha már specifikus a célközönség, azaz ennyivel egyszerűbb a rendező dolga, mert azt legalább pontosan tudhatja, nagyjából kik fognak ülni a nézőtéren, akkor nem kéne feltétlenül ennek a bizonyos közönségnek mondani valamit? Ott a lehetőség az ember kezében: adott a közeg, hát adott az azt foglalkoztató problémák, kérdések, érzések köre is, csak ki kell nyújtani a kezet és választani egyet.
Griff Bábszínház, Zalaegerszeg: Hétalvó
Az ifjúsági színház az a terület a mai magyar színházban, ahol ez valóban evidencia: alig találkozni olyan valóban kamaszoknak szóló előadásokkal - és most nem a "beavatónak" nevezett Rómeó és Júliákra gondolok -, amelyekben ne lenne nyilvánvaló a problémaérzékenység jelenléte, és ne olyan dolgokról akarnának gondolkodni-gondolkodtatni, amelyek a célközönség mindennapi életében is fontos szerepet játszanak.
A Szkéné Színház Kő, papír, olló című előadása sem kivétel. Az író-rendező Pass Andrea kifejezetten életszagú-hétköznapias hangvételű szövege a 16-18 évesek legégetőbb problémáit boncolgatja roppant érzékenyen: hogyan lehet meghozni egy döntést az ember egész hátralévő életéről, hogy lehet eldönteni, hogy ki mit akar kezdeni magával, ha nincs kire számítani, ha a szülőket vagy nem is érdekli a téma, vagy a saját akaratukat erőltetik a gyerekükre? Hogyan élhetik túl a barátságok az elszakadást? Van-e értelme ennek az egésznek? És mindez egy minimalista térben, díszletek, kellékek és jelmezek nélkül, egészen magától értetődően és ismerős helyzetek révén kerül elő, azaz a legelegánsabb és biztosabb módon jutva el a fiatalokhoz, három olyan színész tolmácsolásában, akik tökéletesen tudják egyéníteni a sorokat: Ötvös András, Porogi Ádám és Stork Natasa szinte végig úgy mondják a szöveget, mintha a maguké lenne, és nem előre megírt drámával dolgoznának.
Ugyanakkor végül csorbítja a hatást, hogy az előadást követő drámafoglalkozást Pass Andrea nem a valóban fontos kérdések mentén vezeti, és nem a fenti, meglehetősen komoly problémákat boncolgatja tovább.
Szkéné Színház, Budapest: Kő, papír, olló
Szintén roppant fontos előadás a KV Társulat 12 hét című bemutatója, Novák Eszter és a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola diákjai workshopjának eredménye. Semmi finomkodás, semmi szépelgés: szemellenzős, prűd és a gyerekeket így vagy úgy, de végső soron megnyomorító felnőttek állnak szemben a szexualitás világában kétségbeesetten, elveszetten vagy épp lelkesen eligazodni próbáló kamaszokkal. Ha az előadást lehetne is feszesebbé tenni, ha akad is egy-két kevésbé sikerült jelenet, legnagyobbrészt mégis csontig hatolóan találóak az ábrázolt helyzetek, amelyek viccességükkel együtt is meggyőznek, hogy igenis érdemes küzdeni a tudásért, és amelyek sokszor nem csak szembesítésben, cinkosságban, de színházi értelemben, a katarziskeresés felől nézve is erősek. Humor, tabuk nélküli kibeszélés, erős színészi - és néha amatőrszínészi - alakítások súlyos elegye ez a szűk két óra.
KV Társulat, Budapest: 12 hét
A biennálé ötödik napjának kisgyerekelőadásaiban ugyanakkor már sokkal nehezebb megtalálni ezt a bizonyos közlésvágyat, vagy a kortárs problémák keresése iránti igényt. A Budapest Bábszínház Boribon és Annipanni-ja a három év körüli korosztálynak az adott életkor problémáit mutatja be, leginkább illusztratívan: azt ábrázolja, milyen az élet, ha beteg az ember gyereke, vagy ha rendet kell raknia a szobájában. Ellinger Edina rendezés magas színvonalú előadás a varázslatosságot sikerrel megteremtő, habos-babos látványvilággal, mégis sokszor még a parányi közönség-életkorhoz mérten is túl egyszerűnek, túl semmitmondónak tűnik. Főleg a gyakorlatilag tényleg semmiről nem szóló dalokat hallgatva.
Budapest Bábszínház: Boribon és Annipanni - Fotó: Éder Vera
Hasonló a helyzet a nap másik két gyerekelőadásával: színvonalas, magas szinten kidolgozott, remek látványvilágú, átgondoltan kivitelezett, nyilvánvaló erőbefektetéssel létrehozott, igényes előadások, csak épp nem érteni, hogy miért érezte úgy bárki - igazgató, rendező -, hogy pont itt és pont most feltétlenül be kell mutatni őket. A zalaegerszegi Griff Bábszínház egy japán mesét magyarított: a Hétalvó című előadást a japán Koizumi Hirosi rendezte meg bunraku-bábokkal és -technikával, ezáltal persze Magyarországon roppant újszerűen és izgalmasan, még ha a bábosok nyilván nem is pont ugyanúgy mozgatják a műalkotásnak is beillő figurákat, mint Japánban, ahol egy-egy művész gyerekkora óta annak az egy testrésznek a mozgatását tanulja. A forma tehát különleges, de ennek öröme nem tart ki egy óráig - és a mese, amit szolgál, nem túlzottan érdekfeszítő. Egy lusta fickó sorra túljár mindenki eszén, míg el nem nyeri a falu leggazdagabb lányának kezét. A persze előrelátható kimenetű konfliktusok annyira nem trükkösek és meglepőek, hogy valódi izgalmat adjanak, a mese üzenete pedig kissé zavarba ejtő: ha amúgy szimpatikus figura vagy, akkor jogosan vered át a céljaid érdekében a többieket, akár ártatlanokat is kihasználva közben?
Griff Bábszínház, Zalaegerszeg: Hétalvó
Az Apró Színház és a tatabányai Jászai Mari Színház produkciója, a Bumba afrikai mesékből gyűjt egy csokorra valót, hogy elvarázsolja a gyerekeket Mogyoró Kornél remek ütős zenéjével, táncokkal, egzotikus énekekkel, egzotikus ruhákkal és általában az egzotikummal. Tóth Miklós rendező alighanem sikerrel is jár, ami a varázslatot illeti: a színek, a mozdulatok, a hangok magas színvonala mindenkit leköt. De közel nem hozzák hozzánk ezt a távoli mesét, ami nagyjából annyit akar mondani, hogy a bátorság és jóság és barátság nagyon fontos dolgok, amik persze roppant szép gondolatok, ám ebben az előadásban nem tudnak kiemelkedni közhely-mivoltukból, hiszen nincs meg az a kontextus, amitől a néző a maga történetének érezheti Bumbáét, az afrikai kisfiúét.
Apró Színház - Jászai Mari Színház, Tatabánya: Bumba
Lehet onnan nézni a dolgot, hogy az ilyen előadások szórakoztatnak és lekötnek, mint egy szép, színes játék, viszont annál sokkal, de sokkal nemesebbek, hiszen élő emberek odafigyeléséből, odaadásából születnek ott és akkor, megismételhetetlenül a gyereknéző előtt. És ez igaz is. De igaz az is, hogy a színházban még ennél is sokkal több lehetőség van, amit kár nem kihasználni.

2014. május 10., szombat

A 12 hét díjat nyert Kaposváron!!!

http://www.csiky.hu/hirportal/olvasas/Biennale_dijatado#.U26lLYF_uVM

Biennálé díjátadó

2014. 05. 10. 20:45| 152 olvasás | kategória: cikkek
Kép
Nagy örömmel kürtöljük világgá a VII. Kaposvári ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé ma esti záró eseményén átadott díjak összesítését.
Köszönjük mindannyiójuknak, hogy itt voltatok, és velünk játszottak! Reméljük, jól éreztétek magukat a VII. Biennálé mozgalmas 1 hetében!
Budapest Főváros Önkormányzatának és Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának felajánlásával:
  • ASSITEJ Magyar Központ Üveghegy-díj – A legjobb legkisebbeknek szóló előadásnak: a Pont, pont, vesszőcskének, valamint elismeréssel kiemelkedő ifjúsági előadásokért, Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színháznak
  • ASSITEJ Magyar Központ Üveghegy-díj – A legjobb gyerekszínházi előadásnak: a Boribon és Annipanninak, valamint elismeréssel kimagasló ifjúsági színházi előadásáért, a Semmiért, a Budapest Bábszínháznak
  • ASSITEJ Magyar Központ Üveghegy-díj – A legjobb ifjúsági színházi előadásnak: az Ady / Petőfi című előadás alkotóközösségének

Budapest Főváros Önkormányzatának felajánlásával
  • Kovács Ildikó-díj – A legjobb határon túli magyar előadásnak: a Szőlőszem Kálmán című előadásért Écsi Gyöngyinek
  • Békés Pál-díj – A legjobb magyar szerzőnek: Szabó Borbála (Stúdió K Színház: Nincsenapám, seanyám)
  • Lengyel Pál-díj – A legjobb rendezőnek: Hoffer Károly (Budapest Bábszínház: Semmi)
  • Koós Iván-díj – A legjobb látványért: Lisztopád Krisztina (Budapest Bábszínház: Boribon és Annipanni)

  • Különdíj a legjobb színészi alakításért: Háy Anna (a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ A hosszabbik út c. előadásában nyújtott teljesítményéért), Ivanics Tamás (Manna Kulturális Egyesület és a Zsámbéki Színházi Bázis: Állampolgári ismeretek, Ciróka Bábszínház: Hogyan lett? Kipling mesék)
  • Különdíj a legjobb zenei teljesítményért: Bornai Szilveszter: Pont, pont, vesszőcske (Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház)
  • Különdíj a Pimpáré és Vakvarjúcska című előadás alkotóinak (Bartók Kamaraszínház, Dunaújváros) egy megújuló társulat kortárs szöveget közvetítő izgalmas előadásáért
  • Különdíj a Bumba című előadás alkotóinak (Apró Színház és a Tatabányai Jászai Mari Színház) a kollektív munkáért, az izgalmas dramaturgiai, zenei és színészi teljesítményért
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet felajánlásával
  • Oktatásfejlesztő és Kutató Intézet Köznevelési Díja a legjobb gyerekelőadásért: a Csoda és Kósza alkotói részére
  • Oktatásfejlesztő és Kutató Intézet Köznevelési Díja a kiemelkedő ifjúsági előadásokért: a 12 hét, A harmadik hullám és a Horda 2 alkotói részére
NeXt GeneRation Különdíj A hosszabbik út című előadásnak

Új bemutató - Anyák Napja Szentendrén a Folt Kávézóban




A K. V. Társulat bemutatja: Anyák napja 

Május 9-én a 12 hét Kaposváron

http://nol.hu/kultura/progressziv-babok-1460869

Progresszív bábok

HIRDETÉS
Az írás a Népszabadság
2014. 05. 09. számában
jelent meg.
Minden gyerek évente legalább egyszer jusson el színházba – ezt deklarálja kétévente a Kaposvári ASSITEJ Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennále.
A mostani, hetedik fesztivál hat nap alatt több mint negyven programot kínál, a csecsemőtől az ifjúságig mindenkinek. Az idei válogató: Andai Katalin színész a megnyitón arról beszélt, egyetlen válogatói szempontot követett: elhívta, ami tetszett.

Azt azért kijelentette, a kaposvári színház Világszép nádszálkisasszony című produkciója nem az ő döntése volt, a házigazda maga jelölhette meg, mi kerüljön versenybe. (Az előadás a szakma legtöbb képviselőjénél kiverte a biztosítékot...)

HIRDETÉS
A versenyprogramokat zsűri véleményezi és díjazza. Életműdíjat vehetett át Csukás István író, Nánay István kritikus, Molnár Piroska és Pogány Judit színész.
Kaposvár tele a biennálét hirdető molinókkal, szórólapokkal. A sétálóutca kirakatai közül jó néhány színházi portállá változott. Innen bújnak ki délutánonként a csapatok, amelyek az utcaszínházi produkciókkal színesítik a fesztivált. Mert ez fesztivál a javából. Még akkor is, ha omlik-málik az egész Csiky Gergely Színház. A bejárati lépcső tetején balesetveszélyre figyelmeztető táblákat helyeztek el, az omlásveszély felirat évek óta nem került le a ház faláról.
A Kolibri Színház igazgatója, Novák János, a biennále művészeti vezetője azt meséli, 2000 környékén azt tartották, úgy rossz a magyar gyerekszínházi szcéna, ahogy van. Ők azonban összehozták 2002-ben az első biennálét, és a kritikusok elismerték, még is csak vannak jó előadások.
Mindamellett a szkeptikusok biztosra vették, nem lehet kétévente a nívót tartani. Tévedtek. Mára olyan széles a kínálat, hogy néhány előadás ütközik, lehetetlenség végignézni az egész programot.

HIRDETÉS
Az ifjúsági színház fellendülése is a Kolibriból indult, a fesztiválon bemutatták, és akkora sikert aratott, hogy egy idő után a kőszínházak közül is többen a 14 éven felüli korosztálynak akartak előadásokat készíteni. Az osztálytermi színház is a szemle után indult hódító útjára az országban.
Igaz, eleinte fogalmuk sem volt, hogyan juthatnak be a színházak az iskolákba. Ma meg magára valamit is adó társulat repertoáron tart egy-egy ilyen produkciót. (Nemrég fesztivált is rendeztek a Jurányi Inkubátor Házban.) A komplex színházi nevelési program is egyre népszerűbb, a Kerekasztalon és a Káván túl is jó néhány társulat foglalkozik azzal, hogy társadalmi, erkölcsi, emberi kérdéseket boncoló előadásokat vigyen a gyerekeknek.
Nagyot lendített a műfajon az előadó-művészeti törvény is, amelybe bekerült, hogy a gyerek- és ifjúsági előadások extra támogatást jelenthetnek. Nyilván, ami előny, az hátrány is. A pénz reményében megannyi kontármunka is születik, bár talán picit kevesebb, mint korábban. (Ez jól követhető Cziboly Ádám és Bethlenfalvy Ádám tavaly megjelent Színházi nevelési programok kézikönyvéből.)
Tengely Gábor színész-rendező és Vidovszky György, a legtöbb hazai ifjúsági előadás rendezője is ezt gondolja. Ma már egyre kevesebb kőszínház tervez úgy, hogy a fiataloknak szóló produkció szükséges rossz, amit az egyik rendezőasszisztensnek kell színpadra kennie. (Még ha igazgatók mondják is, azért zenésíttetnek meg gyerekdarabot, mert eladhatóbbak a jegyek. Ilyenkor felvetődik a kérdés: saját gyerekét beültetné-e rá az igazgató.)
A színház a magyar gyerekek töredékét éri csak el, de a komplex nevelési programok, a feldolgozó drámafoglalkozások segítenek azoknak, akik belekóstolhatnak.
Tengelytől az Állampolgári ismeretek című rendezést válogatták a versenybe. Szerinte sok érték van az országban, elképesztő változáson ment át a Budapest Bábszínház is az elmúlt években, a nyíregyháziaknak is erős a gyerekszínházi programjuk. A kritikusok szerint (is) a magyar színházak legprogresszívabb előadásai (a főként vidéki) bábszínházakban láthatók. Kilencvenöt (!) százalékuk kortárs alkotás, legtöbb esetben magyar darab. Azt mondják, válságban a kortárs magyar dráma?
HIRDETÉS
Tessék gyerekelőadásokat nézni! Játsszák a Piroska és a farkast és a többi mesét is, de millió adaptációban. Óriási lépésnek tartja Tengely azt is, hogy a Pécsi Országos Színházi Találkozóra bekerülhetett egy nevelési program, a Kerekasztal–Szputnyikkoprodukció: A hosszabbik út.
A színész-rendező szerint a gyerekszínház fejlődéséhez nagyban hozzájárult, hogy Meczner János rendező, a Budapest Bábszínház igazgatója kiharcolta a bábszínész- és rendezőképzést a Színművészetin. A színészeket Meczner és Tengely tanítja, a rendezőket Csizmadia Tibor és Csató Kata.
Tengely a bábképzésről írja doktoriját is. Ehhez szedte össze a következő adatsort: a báb szakon végzett 43 színészből 19 rendez is, öt elhagyta a pályát és 13-an nem bábszínházban játszanak. A bábművészet területén dolgozó 25 művészből 15-en szakmailag magasan jegyzett (állami vagy fesztivál-) díjat kaptak. Az öt bábrendezőnek folyamatosan van munkája, gyakran nem csak gyerekszínházi előadásban.
Vidovszky György örül, hogy egyre több az ifjúsági előadás a biennálén. Nemrég lett külön kategória, ma már speciális díjat is osztanak. A versenybe most három produkcióját válogatta be Andai Katalin: a Bárkában játszott előadást, A harmadik hullámot, a Stúdió K-tól a Nincsen apám, se anyám-ot és a Magyar Színházban bemutatott Közellenséget.
Vidovszkyt azok a kérdések érdeklik, amikkel tinédzserkorában nem foglalkoztak a színházak. Kibeszéletlen téma volt a hetvenes években az erőszak, a deviancia, a kirekesztés. A színház a magyar gyerekek töredékét éri csak el, de a komplex nevelési programok, a feldolgozó drámafoglalkozások segítenek azoknak, akik belekóstolhatnak. Elkezdhetnek beszélni egy-egy témáról, ami későbbi kommunikációt serkenthet.


Assitej Biennálé - a 12 hét Kaposváron

KEZDŐDIK AZ ASSITEJ GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI SZÍNHÁZI BIENNÁLÉ KAPOSVÁRON

2014. május 4. vasárnap, 14:08
Május 5-én, hétfőn kezdődik a VII. Kaposvári ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé, melyen csaknem félszáz előadást láthatnak az érdeklődők.
 Az ország legnagyobb, immár hetedik alkalommal megrendezett gyermek- és ifjúsági színházi fesztiválján összesen 46 előadásból válogathat a közönség. Az előadásokat korcsoportok szerinti bontásban állították össze, a határon túli társulatok külön válogatásban - a Fókusz programban - mutatkoznak be. A helyszínek a Csiky Gergely Színház, a Szivárvány Kultúrpalota és az Együd Árpád Kulturális Központ lesznek, további 32 előadást pedig kint a Fő utcán, illetve az  utca üzleteiben és kirakataiban láthatnak az érdeklődők.

Az elmúlt két év legjobb produkciói számára bemutatkozási lehetőségét nyújtó rendezvény célja segíteni a gyerek- és ifjúsági előadások színvonalának emelését, a legjobb alkotók és társulatok megismerését, megbecsülését. Andai Kati válogató közel 100 előadás megnézése után választotta ki a 23 legjobbat, amelyek bekerülhettek a versenyprogramba.

biennale
Kép az esemény sajtótájékoztatójáról: Rátóti Zoltán, a Csiky Gergely Színház igazgatója, 
Vidovszky György, az ASSITEJ elnökségének tagja, Szita Károly polgármester és Pályi János,
a FŐ-UTCA-SZÍNHÁZ szabadtéri programjainak főszervezője

A magyar társulatok közül a fővárosi Kolibri Színház, az Örkény Színház, a Pesti Magyar Színház, a Budapest Bábszínház, a Bárka Színház, a Stúdió K és a Szkéné előadásait láthatja a közönség, a vidéki városok közül Kecskemétről, Veszprémből, Győrből, Nyíregyházáról, Dunaújvárosból, Zalaegerszegről, Tatabányáról, Szegedről és Békéscsabáról érkeznek produkciók a somogyi megyeszékhelyre.

A függetlenek közül ott lesz többek között a Káva Kulturális Műhely, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, a Szputnyik Hajózási Társaság, a Manna Kulturális Egyesület, a Zsámbéki Színházi Bázis, a Nézőművészeti KFT és a K.V. Társulat.

A határon túlról hoz előadást a beregszászi Magyar Drámai Színház, a bolognai La Barracca, a tel-avivi The Key Theatre, a zárai (Zadar) Puppet Theatre, a berlini Grips, a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház és a szatmárnémeti Brighella Bábtagozat.

A kaposvári rendezvény programjában ugyanúgy megtalálhatók a nagyszínházi előadások, mint a kamara-, tánc- és bábszínházi produkciók.

A fesztivál kísérőrendezvényei között felolvasóestek, mesterkurzus, workshopok, szakmai viták szerepelnek. A Kaposvári Egyetemen színházi nevelési konferenciát rendeznek NeCsakNézz címmel, melyen a műfaj neves hazai és külföldi képviselői – többek között Lutz Hübner drámaíró, a német ifjúsági dráma és színház jeles alakja – is részt vesznek. A drámaíró Böcsület című darabjából pedig művészeti szakos hallgatók hoznak létre felolvasószínházi előadást.

Az idén első alkalommal szerveznek szakmai programot fiatal színházalkotók számára NeXt GeneRation címmel, amely fiatal hazai és határon túli magyar művészeknek nyújt bemutatkozási lehetőséget.

Ezen kívül szabadtéri előadásokkal, kézműves foglalkozásokkal, játékos programokkal is várják az érdeklődőket. Pályi János, a FŐ-UTCA-SZÍNHÁZ szabadtéri programjainak főszervezője elmondta: hétfőtől szombatig minden délután és este koncertek, táncházak várják a kicsiket és nagyokat, olyan előadók lépnek majd fel, mint Palya Bea, Szalóki Ági, Bognár Szilvia vagy a 30 éves Makám együttes, lesz táncház, bábszínház, utcaszínház, kirakatszínház, és a programok között a rajzfilmstúdió és díjnyertes gyerekkönyv-illusztrátorok alkotásaiból készült kiállítás is szerepel.

Az ASSITEJ Magyar Központja a társszervező Csiky Gergely Színházzal közösen 2002 óta kétévente rendezi meg a Gyermek- és Ifjúsági Színházak Biennáléját. A versenyprogramban szereplő előadásokat szakmai zsűri értékeli, a legjobbnak ítélt produkciókat az ASSITEJ Magyar Központ Üveghegy díjával jutalmazzák.


Forrás: MTI, ASS

Április 28-án egy nap két előadás; 12 hét és Gardénia

2014. március 27., csütörtök

Március 27 Színházi Világnap - feldolgozó foglakozásokkal a Semmelweis gyakorló Gimnáziumban

Újra a Semmelweisben. Most is 2 osztálynak tartottunk 2 foglalkozást, akik március 19-én látták a 12 hetet.A foglakozások fókuszában a téma férfi és női megközelítése állt. Hogyan viszonyulnak a kamaszfiúk a lányok szexualitásához? Szabad egy lánynak ugyanannyit, mint egy fiúnak? És a szülők? Az apa büszke a fiára, ha már volt lánnyal? És az anya?






Gardénia Tatabányán március 26-án

A Színházi világnap előtt 1 nappal előadásunk 4 nőről, 4 sorsról, háborúról, békéről, alkoholról és a jól sikerült házasságokról. Spiegl, Bartsch, Száger Urbanovits és Kákonyi











2 egymást követő nap 2 K. V. előadás kétszer- március 13-án és 19-én 12 hét a Marczin, 14-én és 20-án Dermedési Pont a Tháliában



12 hét, megint teltház, megint rengeteg kérdés.
12 hét márciusban kétszer: 13-án és 19-én.
















Dermedési Pont - a másik előadás, ami szintén kérdéseket vet fel. Menni vagy maradni?
Márciusban kétszer kérdezzük meg: 14-én és 20-án



12 hét Pécsen - Bécsy Tamás Kamaraszínpad

A K. V. Társulat újra vidéken: 12 hét Pécsen a Bécsy Tamás Kamaraszínpadon. 2 előadást járszottunk, utána pedig nagyon jót beszélgettünk a Ghandi Gimnázium tanulóival.











2014. március 6., csütörtök

Március 8-án Nőnapi Gardénia Spinoza Színházban



Ajánló az RTL2 Hiradójában az előadásról:
http://www.rtlklub.hu/most/50387_hirado_reggel_kolcson_-_11_milliard_eurot_kaphat_ukrajna_az_

A társulat Nőnapi meglepetéssel készül: az első 20 jegy mellé ajándék fitness jeggyel kíván Boldog Nőnapot
a Kleofittness !!
https://www.facebook.com/uj.kleofitt?ref=hl