http://nol.hu/kultura/progressziv-babok-1460869
Progresszív bábok
HIRDETÉS
Az írás a Népszabadság
2014. 05. 09. számában
jelent meg.
2014. 05. 09. számában
jelent meg.
Minden gyerek évente legalább egyszer jusson el színházba –
ezt deklarálja kétévente a Kaposvári ASSITEJ Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági
Színházi Biennále.
A mostani, hetedik fesztivál hat nap alatt több mint negyven
programot kínál, a csecsemőtől az ifjúságig mindenkinek. Az idei válogató:
Andai Katalin színész a megnyitón arról beszélt, egyetlen válogatói szempontot
követett: elhívta, ami tetszett.
|
|
Azt azért kijelentette, a kaposvári színház Világszép
nádszálkisasszony című produkciója nem az ő döntése volt, a házigazda maga
jelölhette meg, mi kerüljön versenybe. (Az előadás a szakma legtöbb
képviselőjénél kiverte a biztosítékot...)
HIRDETÉS
A versenyprogramokat zsűri véleményezi és díjazza.
Életműdíjat vehetett át Csukás István író, Nánay István kritikus, Molnár
Piroska és Pogány Judit színész.
Kaposvár tele a biennálét hirdető molinókkal, szórólapokkal.
A sétálóutca kirakatai közül jó néhány színházi portállá változott. Innen
bújnak ki délutánonként a csapatok, amelyek az utcaszínházi produkciókkal
színesítik a fesztivált. Mert ez fesztivál a javából. Még akkor is, ha
omlik-málik az egész Csiky Gergely Színház. A bejárati lépcső tetején balesetveszélyre
figyelmeztető táblákat helyeztek el, az omlásveszély felirat évek óta nem
került le a ház faláról.
A Kolibri Színház igazgatója, Novák János, a biennále
művészeti vezetője azt meséli, 2000 környékén azt tartották, úgy rossz a magyar
gyerekszínházi szcéna, ahogy van. Ők azonban összehozták 2002-ben az első
biennálét, és a kritikusok elismerték, még is csak vannak jó előadások.
Mindamellett a szkeptikusok biztosra vették, nem lehet
kétévente a nívót tartani. Tévedtek. Mára olyan széles a kínálat, hogy néhány
előadás ütközik, lehetetlenség végignézni az egész programot.
HIRDETÉS
Az ifjúsági színház fellendülése is a Kolibriból indult, a
fesztiválon bemutatták, és akkora sikert aratott, hogy egy idő után a
kőszínházak közül is többen a 14 éven felüli korosztálynak akartak előadásokat
készíteni. Az osztálytermi színház is a szemle után indult hódító útjára az
országban.
Igaz, eleinte fogalmuk sem volt, hogyan juthatnak be a
színházak az iskolákba. Ma meg magára valamit is adó társulat repertoáron tart
egy-egy ilyen produkciót. (Nemrég fesztivált is rendeztek a Jurányi Inkubátor
Házban.) A komplex színházi nevelési program is egyre népszerűbb, a
Kerekasztalon és a Káván túl is jó néhány társulat foglalkozik azzal, hogy társadalmi,
erkölcsi, emberi kérdéseket boncoló előadásokat vigyen a gyerekeknek.
Nagyot lendített a műfajon az előadó-művészeti törvény is,
amelybe bekerült, hogy a gyerek- és ifjúsági előadások extra támogatást
jelenthetnek. Nyilván, ami előny, az hátrány is. A pénz reményében megannyi
kontármunka is születik, bár talán picit kevesebb, mint korábban. (Ez jól
követhető Cziboly Ádám és Bethlenfalvy Ádám tavaly megjelent Színházi nevelési
programok kézikönyvéből.)
Tengely Gábor színész-rendező és Vidovszky György, a legtöbb
hazai ifjúsági előadás rendezője is ezt gondolja. Ma már egyre kevesebb
kőszínház tervez úgy, hogy a fiataloknak szóló produkció szükséges rossz, amit
az egyik rendezőasszisztensnek kell színpadra kennie. (Még ha igazgatók mondják
is, azért zenésíttetnek meg gyerekdarabot, mert eladhatóbbak a jegyek. Ilyenkor
felvetődik a kérdés: saját gyerekét beültetné-e rá az igazgató.)
A színház a magyar gyerekek töredékét éri csak el, de a
komplex nevelési programok, a feldolgozó drámafoglalkozások segítenek azoknak,
akik belekóstolhatnak.
Tengelytől az Állampolgári ismeretek című rendezést
válogatták a versenybe. Szerinte sok érték van az országban, elképesztő
változáson ment át a Budapest Bábszínház is az elmúlt években, a
nyíregyháziaknak is erős a gyerekszínházi programjuk. A kritikusok szerint (is)
a magyar színházak legprogresszívabb előadásai (a főként vidéki)
bábszínházakban láthatók. Kilencvenöt (!) százalékuk kortárs alkotás, legtöbb
esetben magyar darab. Azt mondják, válságban a kortárs magyar dráma?
HIRDETÉS
Tessék gyerekelőadásokat nézni! Játsszák a Piroska és a
farkast és a többi mesét is, de millió adaptációban. Óriási lépésnek tartja
Tengely azt is, hogy a Pécsi Országos Színházi Találkozóra bekerülhetett egy
nevelési program, a Kerekasztal–Szputnyikkoprodukció: A hosszabbik út.
A színész-rendező szerint a gyerekszínház fejlődéséhez
nagyban hozzájárult, hogy Meczner János rendező, a Budapest Bábszínház
igazgatója kiharcolta a bábszínész- és rendezőképzést a Színművészetin. A
színészeket Meczner és Tengely tanítja, a rendezőket Csizmadia Tibor és Csató
Kata.
Tengely a bábképzésről írja doktoriját is. Ehhez szedte
össze a következő adatsort: a báb szakon végzett 43 színészből 19 rendez is, öt
elhagyta a pályát és 13-an nem bábszínházban játszanak. A bábművészet területén
dolgozó 25 művészből 15-en szakmailag magasan jegyzett (állami vagy fesztivál-)
díjat kaptak. Az öt bábrendezőnek folyamatosan van munkája, gyakran nem csak
gyerekszínházi előadásban.
Vidovszky György örül, hogy egyre több az ifjúsági előadás a
biennálén. Nemrég lett külön kategória, ma már speciális díjat is osztanak. A
versenybe most három produkcióját válogatta be Andai Katalin: a Bárkában
játszott előadást, A harmadik hullámot, a Stúdió K-tól a Nincsen apám, se
anyám-ot és a Magyar Színházban bemutatott Közellenséget.
Vidovszkyt azok a kérdések érdeklik, amikkel
tinédzserkorában nem foglalkoztak a színházak. Kibeszéletlen téma volt a
hetvenes években az erőszak, a deviancia, a kirekesztés. A színház a magyar
gyerekek töredékét éri csak el, de a komplex nevelési programok, a feldolgozó
drámafoglalkozások segítenek azoknak, akik belekóstolhatnak. Elkezdhetnek beszélni
egy-egy témáról, ami későbbi kommunikációt serkenthet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése