Kiállok érted - Otthonok visszajelzései

Mostanra több mint 15 vidéki és budapesti otthonban és iskolában jártunk, a színházi előadások mellett. Nagyon fontosak számunkra  a visszajelzések, mert megerősítenek minket, hogy nagy szükség van az előadásra, vagyis ahogyan egy nevelő fogalmazott; "Ezt mindenkinek látnia kéne..."

"...Például amikor látok egy olyan előadást, mint a Bohócok a Láthatáron Csoport és a K.V. Társulat minimális erőforrásból létrehozott, minimális közönség által észrevett csodája, a Kiállok érted, amely érintettek közreműködésével, az érintetteknek is beszél a gyermekprostitúció eddig szinte láthatatlan tabutémájáról művészi értelemben is nagyszerű forma segítségével Az alkotók ráadásul felismerték a színház lehetőségeit, és nem álltak meg sem az „egyszerű” előadásjátszásnál, de még a gyerekotthonok folyamatos látogatásánál sem, hanem a társadalmi folyamatokba a lehető legkonkrétabban is beleszólni szándékozó, tudományos konferenciát is szerveztek a téma köré..." http://szinhaz.net/2016/10/11/kovacs-balint-miert-szavaztam-megis-a-kritikusok-dijara/

Zárókonferencián együtt a pilot: Bohócok-NUA-K.V.

Otthonok visszajelzései:

KIÁLLOK ÉRTED - vélemények az előadásról a partnerintézmények diák és felnőtt nézőitől

SZOCIÁLIS ÉS REHABILITÁCIÓS ALAPÍTVÁNY

1152 Budapest, Aporháza u. 63.

tel.: 06 1 308 1301

web: www.szera.eu

küldte: Kerepesi Krisztina munkatárs

"Abban mindegyikünk - gyerkőcök, szocisok egyaránt -egyetértett, hogy nagyon jó volt az előadás, a darab, és máskor is szívesen jönnek, ha lesz rá lehetőség. (Gyerkőcöket megkérdeztem, vállalják névvel a véleményüket, ha kell. Ha nem feltétlen, akkor vezetéknév nélkül. :) )

Budai Kitti - 16 éves

Nagyon felkavaró volt a darab, utána napokig ezen gondolkozott. Leginkább Márió/Rómeo karaktere fogta meg, legszívesebben fejbe verte volna. :)

Sunnynak azt üzenné, hogy ne legyen buta, ne ugorjon bele bármibe, még ha a "legjobb" barátnője is mondja.

Kóczé Bianka -17 éves:

Lelkileg nagyon megérintette a történet, felkavarta. Marlenka élete néhány ismerőse révén ismerős neki. "Beleégett az agyamba az a jelenet, mikor Marlenkát a nevelőapja megerőszakolja."

Sunnynak üzenné, hogy ne higgyen vakon a barátaiban.

Ilyen előadásra bármikor elmennék, minden ismerősömnek elmeséltem."

Kóczé Izolda - 15 éves:

A darab megérintette, meglepődött és meg is ijedt. Az agresszivitás maradt meg benne, az a jelenet a leginkább, amikor Kittit és Sunnyt a kalauz szóban bántalmazza. (Rasszizmus)

Sunnynak azt üzeni, hogy maradjon "otthon", tanuljon, és adjon időt magának arra, hogy egy rendes sráccal megismerkedjen.

Pataki Jancsi - 15 éves:

Felkavaró volt az előadás, napokig gondolkodott rajta, mert egy havercsaj révén személyesen is érintve van. Azért is volt hasznos, mert felhívta a fiatalok figyelmét arra, hogy van más kiút is a jobb életre, mint Kitti útja.

Bizonyos jelentek elég erősen beleégtek az agyába, pl mikor megérkeznek a Nyugatiba és Rómeó-Márió csapja a szelet Sunnynak. Meg mikor Marlenkát megerőszakolja Kálmán bácsi.

Marlenkának azt üzenné, hogy hallgasson a nevelőire, nem akarnak neki rosszat, gondolkodjon, mielőtt cselekszik.

Rómeó-Máriónak, hogy gondoljon abba bele, milyen lehet a lányoknak ezt megélni, de úgysem fog. És nem minden a pénz, és hogy ne csak önmagát szeresse. (És csökkentse a kuncsaftok számát a lányoknál/nap.)

Sunnynak: ne legyen hiszékeny, becsülje meg azt, ahol van.

Szocisok véleménye: Dankó-Gáncs Krisztina, Gosztonyi Ágnes, Kerepesi Krisztina, Kelemen Gábor

Ha egy szóval kellene jellemezni a darabot, semmi mást nem tudnék mondani, minthogy Z-S-E-N-I-Á-L-I-S.

Napokig a darab hatása alatt voltunk mindannyian, újra és újra átbeszéltük a jeleneteket.

Nagyon rég nem láttam ennyire jó darabot, ami megfogott volna.

Volt néhány jelenet ahol ki akartam menni, mert annyira a hatása alá kerültem, hogy legszívesebben közbeléptem volna. Nem túl szociálisan. :)

A kisfilmmel kapcsolatban azt tudom mondani, most valamiért jobban tetszett, mint az előadás után. (K.K.) Még mindig túl sok a telefonszám, de ha legalább egy megmarad, az is jó."

FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT HŰVÖSVÖLGYI GYERMEKOTTHONA

                          

1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 165

tel.: 394 12 11

web: http://www.hgyermekotthon.axelero.net/

küldte: Vass Marcsi igazgató helyettes

"Kiállok érted, véleményezés:

Az alábbiakban, kérésüknek megfelelően az előadást megtekintett egynéhány  növendékünk véleményét továbbítom. Az általuk leírtakat, változtatás nélkük, saját szóhasználatukat megtartva írom le. A hitelességet személyem jelentheti, ugyanis az anonimitásukat néhányan megkívánják őrizni, ezért ezt az elvet követtem mindnyájuknál.

Sz.18 éves lesz, leány: fantasztikus és tanulságos volt az előadás.Mindennapi életünket is bemutatták és azt, ha megbízunk, akkor is elárulnak. Benne van, hogy mennyi segítőkész ember van, nevelők, utas. De a család a legfontosabb! Komoly, egyben vicces is volt. nagyon megható volt, mert velem is megtörtént ez.

V.16 éves leány:szerintem nagyon élethű volt az előadás.Sok embert ismerek,akikkel ez a történet valójában igazából is megtörtént.Egyébként tetszett az előadás, tetszett benne, amit énekeltek.Egyedül csak Mario szerepe nem tetszett. mert rossz ember volt.

Sz.18 éves leány:Fantasztilus előadás volt és cicces is. Kitti naív volt ,mindent elhitt Máriónak.Nagyon megható volt, és ez velünk is megtörténhet. Tanulságos előadás volt. mindennapi életünkben is előfordul sokszor.

L. 18 éves leány: fantasztikus előadás volt a mai világról. Elég mélyen érintett a téma,ezáltal is tudtam azonosulni a darabban lévő dolgokkal. Köszönöm mindannyiunk részéről, akik megnézhessék, mert nagyon tanulságos történetet nézhettünk végig.Egyszóval, hálásan köszönöm! A színészek nagyon hitelesen adták át a dolgokat. Vicces és egyben megrázó történet jött át. Csak így tovább!

Sz.15 éves lány:nagyon tetszett, még egyszer megnézném, a humora is tetszett, jó volt a szereposztás, Marió a vagány cigány fiút nagyon jól adta vissza a srác, de mindenkire illett a szerepe. Jól bemutatta, a gyermekotthonos gyerekek, a lányok, fiúk könnyen befolyásolhatók, nem veszélynek élik meg a prostitúciót, hanem kalandnak. nem a szüleik nevelik őket, nem tanulják meg tőlük, mi a jó és mi a rossz.

An.13éves leány:teljesen igaz volt, ez megtörténhet a zacisokkal, nem zacisokkal is, a régi nevelője próbálta visszatartani, de nem hallgatott rá...ha családban nevelkedett volna, elgondolkodott volna...a szerep mindenkire pont rá illett...

Nevelő kolléganő /26éves/. :mivel a darabban nagyon sok a káromkodás, a trágár kifejezés, ezért  16-18 éves korosztálytól fölfelé ajánlaná csak a bemutatást. Viszont jól bemutatta azokat az élethelyzeteket, amekyeket  megkívánt jeleníteni. Külön tetszett, ahogyan a segítő dilemmáját megragadta,mit tehetünk, hogy jobb belátásra bírjuk... És hogy csak ennyit tehetünk... eszköztelenség, tehetetlenség ( rendőrségi bejelentésre nem történik semmi)

Marcsi igh.:

Magam is osztom a fent idézett gondozotti véleményeket: a darabot minél több helyre el kell vinni, be kell mutatni, mert nagyon jól megjeleníti azokat a traumákat, amelyeket átélnek, a szeret és kötődési hiányokból, az érzelmi kiszolgáltatottságból fakadó veszélyeket, a sodorhatóságot, a befolyásolhatóságot, az áldozattá válás lelki és fizikai gyötrelmét, kínjait .A darab jól "ismeri" azt a szociokulturális hátteret, miliőártalmakat, ahonnan ezek az egyéni és közösségi drámák indulnak,ahol keletkeznek.Az alkotók jártassága a megjelenített szubkultúrákban, a szereplők hiteles közvetítése által, teljes mértékben igazolódott, "átjött".

Mivel nem kritikus vagyok, leginkább a nézőkre tett hatást figyeltem, hiszen hitem szerint, hozzájuk van a legtöbb közöm, (s remélem őket értem a leginkább...)

Döbbenet volt látni a reakciókat, az arcok változását, a szemek párásodását, a kényelmetlen feszengést egy- egy fiatalnál, akikről tudom, számukra az eljátszott szerepek, sorsok----a sorsuk, vagy szeretteik sorsa.

Köszönjük és sok sikert kívánunk Önöknek további munkájukhoz, küldetésükhöz!

Ildikó néninek üzenem, legközelebb nyugodtan hagyja ki a minisztériumi állást- lehet, hogy kilátástalannak tűnik a küzdelem a" végeken", de, akit ilyen szeretettel fogadott a találkozásnál egy régi "gyermek", annak mindig lesz annyi muníciója, hogy akták helyett, lelkeket ....rakosgasson rendbe."

KIKÖTŐ GYERMEKOTTHON, BALATONBOGLÁR

8630 Balatonboglár, Kikötő sétány 5.

tel.: 85 550 374

web: http://kikotogyermekotthon.hu/index.php/contact

küldte: Dr. Balázsné Jarabek Katalin

Gyermekek: Nagy László, Bogdán Kriszna, Ráduly Evelin, Bapenda Mbombo Clemence

Pszichológus: Szulimán Szidónia

Igazgatóhelyettes: Dr. Balázsné Jarabek Katalin

Gyermekotthon-vezető: Bálintné Zöld Zsuzsanna

Gyermekvédelmi ügyintéző: Gothárd Katalin

Nevelők: Francz Ibolya, Sipőczné Oláh Mária, Huszkáné Papp Éva

"1. Szulimán Szidónia – pszichológus véleménye az előadásról:

Az előadás alapvetően tetszett, a témaválasztás aktuális volt, a színészek játéka lekötötte a

gyermekek figyelmét, mert ehhez a beszédstílushoz vannak hozzászokva, így szocializálódtak.

Viszont túl töménynek találtam, hiszen az idehelyezett gyermekek szinte mindegyike átélt

hasonló traumákat a családból való kiemelése előtt, ezért a darab nézése közben újra

traumatizálás következett be, melyre szerintem nem voltak kellőképpen felkészítve. Pont a sok történés miatt kevés volt a feldolgozás. Csak egy részt ragadott ki, miközben a feldobott labda rengeteg volt. Lehet, hogy könnyebb lenne a gyermekek számára feldolgozni a látottakat, ha a történet több részletben, részletenként megbeszéléssel kerülne előadásra.

2. Nagy László – növendék véleménye az előadásról:

Nagyon tetszett az előadás. Kicsit bizarr volt, de jó. Tanulságos és érdekes. A színészek egyszer sem estek ki a szerepükből, még akkor sem ha nagyon zavarták őket. Az utána lévő "játék" is tetszett. Ők se estek ki a szerepükből, még akkor sem amikor összevissza kérdeztek vagy mondtak dolgokat. Szerintem jó volt, de nem csak szerintem :D . Remélem máskor is lesz ilyen.

3. Bogdán Krisztina – növendék véleménye az előadásról:

Nagyon tetszett az előadás, jó lenne ha többször is lenne ilyen, különösen az a rész ragadott

meg, amikor a lányok a vonaton voltak és táncoltak, valamint amikor Márió megkérdezte

Fruzsinától hogy lehetek-e a pasid. Az a rész tetszett még amikor a vonaton a néni kifizette a

lányok helyjegyét hogy ne büntessék meg őket. A Szani túlságosan befolyásolható és

hiszékeny volt, és rossz volt látni hogy akit a barátnőjének tartott, csak áltatta.

4. Bapenda Mbombo Clemence – növendék

Számomra a darab nagyon felkavaró volt. Szerintem ez a történet bármelyikünkkel

megtörténhetett volna, sőt több olyan korú és lány ismerősöm is van, aki ugyanezt átélte, vagy

benne volt ugyanebben a helyzetben. Jó volt hallani hogy van segítség ha ilyen helyzetbe

kerülnénk. Nagyon életszerű volt a vonaton a kalauz megnyilvánulása a jegyek ellenőrzésénél.

Rossz volt hallani hogy milyen előítélettel rendelkezik az állami gondozottakkal és a roma

származásúakkal szemben. Ehhez hasonló helyzeteket már én is többször átéltem.

Nagyon jó és szükséges is volt az előadás utáni „játék”, amikor kérdezhettünk a forró székben ülő színészektől. Itt különösen Márió szereplése tetszett, valamint az hogy amikor befejeződött a játék, milyen gyorsan „ledobta” magáról a szerepet, teljesen kilépett belőle."

PILISI GYERMEKOTTHON

2721 Pilis, Kossuth Lajos út 31.

tel.: 29 696 123

web:

küldte: Tóthné Mátrai Edit munkatárs

„Nekem azért tetszett az előadás, mert olyan témát foglal magába, ami sajnos nagyon elterjedt. Nagyon jól felvezették a történetet, beleláthattunk abba, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha mi is ebbe a helyzetbe kerülünk. A színészek nagyon jól megvalósították a történetet. A végén, mikor volt az a rész, hogy kérdezni lehetett az egyik színésztől, ott az nem tetszett, hogy nagyon sokan nem voltak tisztában azzal, hogy valójában milyen kérdéseket kellene feltenni. Az előadás közben is olyan dolgokon nevettek, aminek elég nagy súlya van a valóságban. De persze ők értelmileg akadályozottak, de akkor is egy kicsit idegesítőnek találtam.”  (lány, 20 éves)

„Nem jól hatott rám, mert sok mindent visszaidézett. Eléggé élethű volt, és szerintem néhány embernek még rajtam kívül is megrázó volt. Milyenek emberek vannak már, úristen! Tiszta szívtelen, hogy a lányokat úgy kihasználta! Hallottam egy olyan lányról, aki itt élt, és ő is kiszökött, és úgy tudjuk, hogy ő is kurválkodik. Nem tudom igazán sajnálni, ő csinálta magának a bajt, nem gondolt a jövőjére.” (lány, 17 éves)

"Megköszönve türelmüket, intézményünk vezetője nevében, a gyermekotthon pszichológusaként szeretnék reagálni múlt szerdai előadásukra, amelyet elhoztak hozzánk. Azt hiszem, magam és részt vevő többi kollégám nevében mondhatom, hogy megrázó élményben volt részünk.  Bár gyermekotthonunkból a szökés szerencsére ritka, olyan fiatalokat mindannyian ismerünk, akikkel éveken át szakmai igyekezettel és szeretettel törődtünk, próbálva „megragasztgatni” bennük, ami „összetört”, azonban az állami gondoskodást elhagyva minden erőfeszítésünk ellenére könnyedén beszippantotta őket az oly hitelesen elénk festett, „jóakaró” közeg. Vannak, akik ezután egy életen át az elnyomott, bántalmazott partner szerepét játsszák különböző kapcsolatokban, másokat elnyelnek a drogok és a kétes pénzkereseti lehetőségek, a lopás, bűnözés, és néha – szerencsére intézményünk esetében viszonylag ritkán – akár a prostitúció. Így a vonaton utazó, segíteni akaró felnőttek tehetetlenség-érzése számunkra, az előadást néző felnőttek számára bénítóan ismerős élmény volt. Mit tudunk ajánlani, mivel tudunk érvelni a látszólag kevésbé fényes, sok nyűgöt, erőfeszítést jelentő úton maradás mellett? Mikor tettünk meg mindent a fiatalért? Ezek olyan kérdések, amelyekről fontos a közös előregondolkodás, mert ahogyan a darab is mutatta, jöhet olyan helyzet, amelyben majd csak percek állnak rendelkezésünkre, hogy hassunk, és jobb belátásra bírjunk. Különösen értékessé teszi számunkra a foglalkozáson összegyűjtött érveket, hogy maguk a fiatalok adták az ötleteket hozzá, hiszen ki tudná legjobban, mivel lehet meggyőzni őket, ha nem ők maguk?

A gyerekek reakcióit figyelve és hallgatva azt tapasztaltam, hogy bár akadtak, akik ezt a súlyos témát nem értették, vagy nem engedték magukhoz közel, a többség értette, miről szólt a darab, és azonosult a főszereplő hányattatásaival. Hiszen Marlenka/Kitty vagy Sunny életútját akár a „mi gyermekeink” történeteiből is össze lehetett volna gyúrni, és tudom, hogy sokan közülük úgy ültek ott, hogy az éhezés, a családon belül vagy azon kívül elszenvedett fizikai és szexuális bántalmazás, kihasználás, a testi-lelki összetöretés, a felnőtt világgal szembeni teljes bizalomvesztés élményét fájdalmasan közelről ismerik. Igazán azonban talán a gyermekotthoni „életérzésből” elcsent, humorral tálalt momentumok hozták legközelebb a darabot a gyerekekhez, hiszen egy-egy jellegzetes mondatban szinte mind magukra ismerhettek. A feldolgozó foglalkozáson, ahogyan én láttam, a gyerekek élvezettel és aktívan vettek részt, és a közös gyakorlatok fontos kérdéseket válaszoltak meg számukra. A visszajelzések alapján a történet sokuk érzés- és gondolatvilágát erősen megmozgatta, ezért a soron következő pszichológiai foglalkozások keretében további lehetőségük nyílik majd a látottak átbeszélésére, feldolgozására. Ennek keretében tekinthetik meg majd a fiatalok az Önöktől kapott rövid videót is - amelyet ezúton is köszönünk - , illetve írnak majd néhányan visszajelzést. A vélemények elkészítése tehát folyamatban van, de a foglalkozások ütemezéséből adódóan ezzel kapcsolatos szíves türelmüket kérjük!

Pszichológusként számomra nem csak a társulat színészi játéka volt megrendítő és hiteles, hanem a történeti szál és az „intézetis” sorsokban felbukkanó tipikus karakterek lélektani kimunkáltsága is. Ezzel kapcsolatban azonban, amennyiben elfogadnak tőlem egy visszajelzést, szeretném megemlíteni, hogy bár az előzetes tájékoztatóban volt utalás a potenciális áldozatok lehetséges lélekrajzára és múltjára, az nem derült ki egyértelműen a résztvevő gyermekeket összeválogató szakemberek számára, hogy a családon (nevelő családon) belüli fizikai és szexuális bántalmazás élethű jelenetei ilyen részletességgel szerepelnek majd a darabban. A nézőtérre így kerültek olyan fiatalok is, akik ilyen irányú, feldolgozatlan traumákkal küzdenek. Bár az előadás üzenete nekik is szólt, és az említett jelenetek történetben elfoglalt szerepe is teljesen érthető volt, ezen gyerekek esetében fontosnak tartottam volna nem csak az utólagos feldolgozást, hanem az előzetes felkészítést is (pszichológus vagy nevelő részéről), hogy a látvány ne érje őket váratlanul, és csak annyira viselje meg, amennyire elkerülhetetlen. Hiszen másképp sokkoló egy ilyen jelenet azok számára, akik empátiájuk révén azonosulnak az áldozattal, mint azok számára, akikben saját konkrét, húsba vágó emléküket idézi fel. Kérem, amennyiben van rá mód, fontolják meg, hogy a jövőben egy ezen tartalmakkal kapcsolatos figyelmeztető jelzést is beleillesztenek a tájékoztató levélbe, hogy a gyermekotthonok munkatársai a családon belül súlyosan bántalmazott gyermekek esetében megfelelő körültekintéssel járhassanak el!

Végezetül, kollégáimmal sokszor tapasztaljuk azt, amit a darab is megjelenített, hogy milyen nehéz olykor a traumatizált gyermekekkel jól „szót érteni”. A szeretett személyektől elszenvedett bántalmazás annyira összezavarja a gyermekek belső világképét, hogy a felnőtt világban gyakran ott látják az ellenséget, ahol nincs – sokszor bennünk, segítőkben is –, a valós veszélyeket ugyanakkor nem érzékelik. Azonban erről meggyőzni őket akkor, amikor a hívogatónak tűnő élet már ott kopogtat az ajtajukon a tizennyolcadik születésnap környékén, szinte lehetetlen. Szívből remélem, hogy az Önök rendkívül hiteles, megrázó előadása, és az azt követő feldolgozó foglalkozás során sok gyerekben megszületett és elraktározódott valamilyen felismerés a hasonló helyzetek veszélyeivel kapcsolatban, elültetve bennük az óvatosság magját, ami egyszer majd szükség esetén, hasonló helyzetben működésbe léphet. És talán azt is lehetővé teszi, hogy a fiatal állami gondozott lányok és fiúk ne megtiport gyermeki vágyaik beteljesülésének kulcsát lássák a nekik felkínált „lehetőségben”, hanem a veszélyforrást és a mögötte álló manipulatív, embertelen számítást, és képesek legyenek azt kimondani, hogy „Nem.”

Intézményünk vezetője nevében is nagyon köszönöm tehát hasznos, értékteremtő munkájukat, és hogy színvonalas előadásukkal megtisztelték gyermekeinket és minket! Reméljük, hogy a jövőben is lesz még alkalmunk vendégül látni Társulatukat!

További sikeres munkát és minden jót kívánva, üdvözlettel: Kollár Fanni pszichológus, Pilisi Gyermekotthon"

BMSZKI

1134 Budapest, Dózsa György út 152

tel.: 1 238 9500

web: www.bmszki.hu

küldte: Lakatos Zsuzsanna munkatárs

"Nekem nagyon tetszett az előadás! Nagyon nagy élménnyel néztük mindannyian! Jó lenne, ha itt a TEGYESZBE is előadnák ezt a darabot, mert nagyon nagy hatással lenne a lányokra! Köszönöm szépen, hogy elvittek és megnézhettem!' (SZ. SZ., lány, 17)


Nekem félig tetszett, az eleje kicsit unalmas, félig nem, de a vége jobb volt, mint az eleje, akkor is tetszett főleg, mikor Máriót ki faggattuk, és alig tudott rá választ adni, de ha újra el kéne mennem, akkor elmennék szívesen. De amúgy jó volt, főleg, ha sokáig van kimenőm.
Ja, egy 10-es skálán olyan 7-est adnék. (F.I. , lány, 14 )


Hát az előadás jó volt és érdekes. Sokat lehetett tanulni belőle. Nekem tetszett nagyon az előadás. Jó volt és vicces, főleg a Rómeó. (B. SZ., lány 14)

Sokan kábítószerhez fordulnak, hogy kibírják. A legveszélyezettebbek a gyerekek, a nők, a gyermekvédelmi intézetekben élő gyermekek. Senkinek nincs joga ahhoz, hogy azt tegye veled, amit nem szeretnél. Több évi börtönnel büntethetik. (F.K., lány, 11,5)

- Megrázó volt.
- Nem szeretnék ilyen helyzetbe kerülni.
- Olyat is megtudtam, amit nem tudtam eddig.
- Megtudtam, hogy hogy lehet segítséget kérni. (M.E., lány, 14)"

FÜZES UTCAI ROMA NEMZETISÉGI ISKOLA

Tatabánya, Füzes út 38.

tel.: 34 324 060

web: http://fuzesiskola.hu/

küldte: Pintér Béla igazgató

"Horváth Sándor osztályfőnök, 8. osztály: Az előadás olyan témákat feszegetett, mint a gyermekprostitúció, a veszélyeztetettség, kiszolgáltatottság. A gyerekek a délutáni előadáson már feszélyezettek voltak, hiszen aznap volt a Kihívás Napja és az iskolai sportnap is. Lehet, hogy ez volt az oka annak, hogy a nyitások során a kérdések és megnyilvánulások „poénosra” sikeredtek. A roma fiataloknál egyébként is probléma a korai szexualitás, sokan 14-16 évesen prostitúcióra kényszerülnek. Náluk ez komoly megélhetési forrás!!!! (Ez bármilyen durván hangzik is!)

Az előadás egyébként jól megszerkesztett, jól felépített volt.

Tanítványainkon kívül (35 fő) az előadás a vendégeknek, (mintegy 80 fő), lakásotthonos, nevelőszülőknél nevelkedő gyerekeknek is tetszett."

"A társadalmi problémákon csak akkor lehet változtatni, ha mindenki tudomást szerez róluk. Ilyen például a (akár a gyermek) prostitúció és erőszak. Ezt a Kiállok érted c. színdarab nagyon jól, valóságosan, részletesen mutatja be. Érdemes mindenkinek megnézni, vagy legalább utánanézni a témának, mert rengetegen vannak, akiknek fogalmuk sincs róla, hogy ez márpedig létezik, és, hogy ennyire durva. Persze, hogy inkább a hátrányos, szerencsétlenebb helyzetben lévő fiatalokat érinti. Elképesztő, hogy egy ember élete és észjárása gyakorlatilag attól függ, hogy hova születik, erről meg ugye nem tehet. De ha a „jobb" helyzetben lévők segítenek, tesznek érte, hogy ne történjenek meg, akkor javíthatunk az ilyen helyzeteken. A darabban is volt egy jelenet, amikor egy segíteni próbáló nő hívja a rendőrséget, de azok meg sem mozdulnak. Engem ez eléggé megdöbbentett és elszomorított. Majd én eldöntöm, hogy szerintem mi az igazi probléma, és mivel nem kell törődni? Én is sokkal szívesebben élnék a halvány rózsaszín felhőbirodalmamban görögdinnyés limonádét szürcsölgetve, de ezt addig nem szabadna megtennem amíg történnek ilyen szörnyű dolgok a világban.
Az előadás után jó sok minden járt a fejemben, ezért nagyon örülök, hogy ott maradtam az utána lévő foglalkozáson, ahol nem csak beszélgettünk a darabról és üzenetéről, de izgalmas módon át is élhettünk egy-két jelenetet."

Pátrovics Nóra, aki 14 éves, 2016 február

 Szociális szakemberként is sokszor tehetetlennek érezzük magunkat, amikor azt látjuk, hogy a tizenéves kislányok csavarognak, és felnőtt férfiak társaságában töltik a fél délutánjaikat, estéiket. Csak reménykedni tudunk, hogy nem válnak áldozattá, árucikké  amikor már  nem áll mellette a családgondozója és nem rángatja be az intézménybe bezárva az intézmény bejáratának ajtaját. 2015-ben féltucatnyi gyermekkel voltunk a Stúdió K-ban megnézni a Kiállok Érted című előadást, részt vettünk a gyermekkel a feldolgozó beszélgetésen is. Sajnálatos módon nem tudtam magammal vinni az összes érintett gyermeket, anyagi okok miatt. Mivel lehetősége az intézménynek nem volt a belépőjegyek megvásárlására, így nem láttam más lehetőséget arra, lemondtam a karácsonyi ajándékomról és a férjemtől azt kértem ajándékba, hogy vásároljon nekem pár jegyet az előadásra, a férjem megtette sőt.   Ő is csatlakozott hozzám, így tudtunk elmenni az előadásra és az előadás utáni beszélgetésre, ahol egy félmaréknyi gyermek tudott részese lenni egy olyan élménynek, ami a mai napig dolgozik bennük. Fontosnak tartom, hogy az előadást ne csak az a féltucatnyi gyermek lássa, hanem égető lenne, hogy az összes Családok Átmeneti Otthonába élő kiskamasz és nagy kamasz részese legyen a Kiállok Érted című előadásnak és a feldolgozó beszélgetésnek, annál is inkább mert ennél érthetőbb nyelvezeten senki sem tudná a figyelmüket felhívni a rájuk leselkedő veszélyre.   Örömmel vennénk, ha az előadást elhoznátok hozzánk, ahová más otthonban élő gyermeket is megtudnánk invitálni.

Lakatos Zsuzsa családgondozó, XIV. kerületi Családok Átmeneti Otthona

„A közelmúltban a Bohócok a Láthatáron Csoport és a K.V. Társulat a SZÉRA-val kapcsolatban álló fiatalok számára is bemutatta a Kiállok érted! című interaktív színházi előadást, amely a téma aktualitásának és az előadóművészek hitelességének köszönhetően mélyen megérintette a nézőközönséget. Az előadást és az ahhoz kapcsolódó feldolgozó programot követően megkérdeztük a fiatalokat arról, hogy milyen hatással volt rájuk a darab.

Íme néhány a válaszok közül:
- "Nagyon felkavaró volt, lelkileg nagyon megérintett! Marlenka élete néhány ismerősöm révén ismerős nekem is.
- "Felkavaró volt az előadás, napokig gondolkoztam rajta, mert egy ismerősöm révén személyesen is érintve vagyok. Azért is hasznos volt, mert felhívta a fiatalok figyelmét arra, hogy van más kiút is a jobb életre, mint Kitti útja."
- "llyen előadásra bármikor elmennék, minden ismerősömnek elmeséltem."

...és, hogy mi volt számukra a tanulság, mit üzennének Sunny-nak, az előadás főszereplőjének?
- "Ne legyen buta, ne ugorjon bele bármibe, még ha a "legjobb" barátnője mondja is!"
- "Ne higgyen vakon a barátainak!" 
- "Maradjon otthon, tanuljon, és adjon időt magának arra, hogy egy rendes sráccal megismerkedjen!"
- "Ne legyen hiszékeny, becsülje meg azt, ahol van!"

Mindnyájan úgy éreztük tehát, hogy értékes tapasztalatokkal és tanulságokkal gazdagodtunk, amelyekért ez úton is szeretnénk köszönetet mondani a Bohócok a Láthatáron Csoportnak és a K.V. Társulatnak!

Külön köszönjük az együttműködést és a segítséget a Fióka Család és Gyermekjóléti Központnak, valamint az Újpalotai Család- és Gyermekjóléti Központnak!”

Kelemen Gábor. szociális munkás, SZERA

Vélemények a „Családon belüli erőszak, és annak következményei” témájú előadásról.

Viktor, 15 éves:

Beszéltünk az előadás témájáról a csoportban, hogy tudjuk, miről is lesz szó. Kicsit duzzogva indultam el, mert azt gondoltam, megint valami kötelező program…

Még én is meglepődtem, hogy egyre jobban érdekelt az egész téma. Valóságos helyzeteket láttunk, amiket filmből is, meg máshonnan is ismerek. Azt vettem észre, hogy van véleményem, először magamban, aztán ki is mertem mondani. A körülöttem élő, vagy a csoportban lakó lányok viselkedése, szavai, stílusa jött elő. Jó volt, élethű volt az egész. Ami érdekes volt még, hogy inkább mi fiúk szóltunk hozzá, a lányok csak vihogtak, először. A segítségkérés, hogy kijöjjön az ember egy ilyen helyzetből, itt is arról szólt, hogy kell valaki az életben, akiben megbízunk. Ez elég nehéz, de nem lehetetlen.

A végén a megbeszélés izgalmas volt, mert feladatot is kaptunk, hogy mi hogyan oldanánk meg a helyzetet. Legközelebb, ha lesz ilyen, már szívesebben megyek.

Olivér, 15 éves:

Én sem indultam szívesen, mert azt gondoltam, ez inkább lányoknak kell. Aztán egyre jobban beleéltem magam a szituba. Voltak lányok a csoportban, akik ilyenek voltak, ugyanígy járhattak volna, meg így is járt némelyik. Az nekem is feltűnt, hogy az elején bekiabálások voltak, aztán a fiúk mondták el a véleményüket, vagy kérdeztek, a lányok meg, mintha nem is róluk szólt volna, úgy viselkedtek. Nem gondoltam, hogy ilyen jó lesz ez az előadás. Amikor csoportban dolgoztunk, az is tetszett.

Bianka,16 éves:

Én azért nem szóltam bele, meg nem mondtam ki, amit gondoltam az eseményekről, mert ha szóltam volna, a fiúk biztos azt hitték volna, hogy én is voltam már ilyen rosszban. Van olyan lány, aki így járt az ismerőseim közül. Tényleg fontos, hogy legyen kitől segítséget kérni, de én inkább magam próbálom megoldani a dolgaimat, mert eddig nem nagyon tudott senki segíteni. Azt jó volt látni, hogy más is lehet rossz helyzetben, nem csak mi. Engem nagyon bántott, amit azzal a lánnyal csináltak otthon. Azért hitte el a másik lánynak, hogy segít rajta, mert bízott benne. Lehetne még ilyen előadás, de csak lányoknak is, hogy a fiúk ne hallják, mert utána gúnyolódnak.

Kísérő nevelő:

Az induláskor még nekem is voltak fenntartásaim, hogy vajon szerencsés-e sebeket feltépni, szembesíteni a gyerekeket az esetleg átélt traumákkal. Vajon tudjuk-e majd kezelni a látottak következményeit…

A hozzászólásaik, vélemény nyilvánításaik, az aktív részvételük meggyőzött arról, hogy nagyszerű gondolat volt ennek a témának a bemutatása, velük együtt történő feldolgozása. Meggyőződhettek arról a gyerekek, még ha nem is mondták ki, hogy nem csak az ő életükben, múltjukban vannak ilyen sérelmek, fájdalmak.

Jó gondolat volt, hogy nem egy egyszerű előadással, nem filmvetítéssel, hanem életszerűen mutatták be az őket érintő problémákat.

A gyerekek is utaltak már rá, hogy érdemes lenne csak lányoknak is külön, hasonló előadásokat tartani. Talán ott bátrabban, őszintébben mernének véleményt nyilvánítani, esetleg olyan gondolatok, történések is felszínre kerülnének, amik nagyon mélyen, elrejtve dolgoznak bennük. Igazolást nyert, hogy igényük van a meghallgatásra, a történeteik feldolgozására.

Köszönjük a lehetőséget: A Késmárki utcai Lakásotthon lakói, 2016 december

Aga Gyerekotthon Bp., 2017. január

Köszönjük, hogy ott lehettünk. Ez nem csak üres mondatok. Éppen ellenkezőleg, hiszen a darabban szereplő téma bármilyen döntési mechanizmusra érthető, hiszen minden kérdésben hasonlóan működnek gyerekek és felnőttek egyaránt. Legközelebb kisebbeket is elszeretnék vinni, éppen a sokrétűség miatt, hiszen nem csak prostitúcióra, hanem bármi másra is rávehetik őket "nagyon jó barátok". Úgy láttam, hogy akik ott voltak nekik nagyon jól átment a lényeg. Szerintem szívesen beszélgetnek felnőttekkel, csak nehezen nyílnak meg. De a darab erre a nyitásra nagyon jó volt.

                                                          

                                                                                   Király Zsuzsa nevelő

Aga Gyerekotthon Bp., 2017. január

A gyerekek azt mondták, hogy „Gabi néni, végre egy jó színházban voltunk. Mer’ ez tényleg nagyon jó volt!”

                                                                                   Gyuris Gabriella ig. h.