2018. május 30., szerda
2018. május 26., szombat
ADATVÉDELEM
Adatkezelési
tájékoztató
Bevezetés
A Kacsacsőrű Művészeti Nonprofit Kft./KV
Társulat elkötelezett a
személyes adatok védelme
mellett. A Kft. adatvédelmi, illetve adatkezelési gyakorlatáról
jelen tájékoztató nyújt információt. Személyes
adatainak megadásával Ön
beleegyezését adja ahhoz,
hogy a Kft. ezen
adatokat a jelen
adatvédelmi tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően kezelje
és felhasználja. Adatvédelemmel kapcsolatos
kérdéseivel, kérjük, forduljon
hozzánk: muvtitkarkvt@gmail.com e-mail címen.
Adatgyűjtés
A látogatóknak
semmilyen személyes adatot
nem kell megadniuk
a honlap nyilvánosan hozzáférhető részein. Kizárólag
olyan személyes adatokat gyűjtünk, amelyeket a honlapunkra látogatva kifejezetten
és önként adtak
meg.
A honlapunkon keresztül nem gyűjtünk
különleges személyes adatokat.
Az adatok felhasználása
A látogató
által megadott személyes adatokat kizárólag arra a célra használjuk fel,
amelyre azt a látogató az
adatgyűjtéskor megadta. Személyes
adatait arra használhatjuk
fel, hogy a Kft. tevékenységéről, eseményeiről
(előadásairól és programjairól) és egyéb, az
Ön számára érdekes
információról tájékoztatást küldjünk
Önnek.
Honlapunkon
nem gyűjtünk személyes azonosításra alkalmas információkat abból a célból, hogy
azt fogyasztói marketing érdekében harmadik személyek részére átadjuk vagy
eladjuk, illetve harmadik személyek nevében levelet küldjünk.
Adatkezelő
Ezen honlap
üzemeltetője a Kacsacsőrű Művészeti Nonprofti Kft. (székhelye: 1147 Budapest, Lőcsei
út 76/B adószám: 14677414-1-42), a honlapon keresztül
gyűjtött személyes adatokat az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénnyel
összhangban kezeli.
Az adatok harmadik felekkel történő megosztása
Az adatok harmadik felekkel történő megosztása
Tudatában
vagyunk annak, hogy
az Ön adatai
értéket képviselnek és mindent megteszünk annak érdekében, hogy azokat
adatkezelésünk során megvédjük.
A velünk
közölt személyes adatokat továbbíthatjuk a Kft. adatait feldolgozó
információtechnológiai,
identitáskezelési,
webhely-üzemeltetési,
adatelemzési, biztonsági mentési, adatbiztonsági és
tárolási szolgáltatásokat nyújtó
harmadik feleknek. Előfordulhat, hogy az Ön személyes
adatait az illetősége
szerintitől eltérő joghatóság
területén tároljuk. Ebbe beletartozhatnak az
Európai Gazdasági Térségen
kívül eső, és
a személyes adatok védelmét törvénnyel
kifejezetten nem védő
joghatóságok is. Gondoskodtunk
azonban arról, hogy ezek
az entitások az
információkat és adatokat
megfelelően védjék. Adatainak megadásával a látogató
kifejezett hozzájárulását adja
adatai ilyen jellegű
továbbításához, beleértve azok határokon átnyúló továbbítását.
A Kft.
a vonatkozó jogszabályokkal összhangban
továbbíthatja adatait a bűnüldözési hatóságoknak, szabályozó
vagy egyéb kormányzati
szerveknek vagy más harmadik félnek, amennyiben azt
számunkra törvény írja elő.
Egyéb harmadik
felekkel nem osztunk
meg másodlagos vagy
nem kapcsolódó célú információkat, kivéve,
ha ennek ellenkezőjére
az adatgyűjtéskor felhívtuk
a figyelmet. Ezekben az
esetekben is csak
akkor osztunk meg
információt, ha Ön
ehhez hozzájárulását adja.
A honlapunk
egyes linkjei olyan
weboldalakra mutathatnak, amelyeket
nem a Kft. adatvédelmi
szabályainak megfelelően
üzemeltetnek. A Kft. adatvédelmi szabályai nem irányadók azon weboldalak
tekintetében, amelyeket a
látogató a honlapunkon
megadott link segítségével
látogat meg. Honlapunk látogatóinak
javasoljuk, hogy minden esetben
olvassák el a
külső weboldalakra vonatkozó adatvédelmi
irányelveket, mielőtt az
adott weboldalon személyes
azonosításra alkalmas adatokat adnának meg.
Biztosnság
Általánosan
elfogadott technológiai és működésbiztonsági szabványokat vezettünk be annak
érdekében, hogy megakadályozzuk a
személyes azonosításra alkalmas
adatok elvesztését, módosítását,
megsemmisülését vagy az ilyen adatokkal történő visszaélést. Azonban amellett,
hogy mindent megteszünk, nem
tudunk védelmet garantálni
minden veszéllyel szemben.
A tőlünk telhető legnagyobb
mértékben gondoskodunk arról,
hogy megfelelő titoktartási kötelezettségvállalás, valamint
technikai és szervezeti biztonsági intézkedések által megakadályozzuk az információk és
adatok jogosulatlan vagy jogszerűtlen megosztását vagy feldolgozását,
véletlenszerű elvesztését, megsemmisítését vagy sérülését. Az információkhoz
csak a megfelelő jogosultsággal rendelkező, titoktartási kötelezettséget
vállaló munkatársaink férhetnek hozzá.
Információkhoz való hozzáférés
Információkhoz való hozzáférés
Amennyiben frissíteni,
helyesbíteni, módosítani szeretné
a honlapunkon keresztül
megadott személyes adatait, a muvtitkarkvt@gmail.com e-mail
címen jelezheti felénk
ez irányú kérését.
Személyes adatok
megőrzése esetén nem
vállalunk felelősséget az
adatok pontosságának folyamatos
ellenőrzéséért. Ha arról kapunk tájékoztatást, hogy a honlapunkon keresztül
közölt személyes adatokban változás
következett be, az
azonosított látogató által
megadott friss információk
alapján lehetőség szerint elvégezzük a megfelelő módosításokat.
Általános szabályként
a honlap látogatóinak
nem kell regisztrálniuk magukat
a honlapon ahhoz, hogy hozzáférjenek
annak egyes részeihez.
Ha ellenőrizni szeretné a honlapon
keresztül megadott információkat, jelezze ezt felénk a fenti e-mail címen és biztosítjuk a hozzáférést.
Adatok megőrzése
A velünk
közölt személyes adatokat csak addig őrizzük meg, amíg arra a célra, amelyre Ön
azokat megadta, szükség van, illetve amíg hozzájárulását vissza nem vonja
Coockiek és naplófájlok
A Kft. honlapját a google.com üzemelteti. A
kisméretű szöveges fájlok,
úgynevezett cookie-k, amelyek
a látogatók merevlemezén tárolódnak el, illetve a
naplófájlok tekintetében a google.com eljárásrendje az irányadó.
Módosítások
A Kft.
fenntartja a jogot,
hogy a jelen
adatvédelmi nyilatkozatot bármikor módosítsa. A nyilatkozat jelentős
módosításait honlapunkon egyértelműen jelezzük.
Terike & Irén kritika Fehér Elephant és SZINHAZ - Hajnal Márton
TERIKE ÉS IRÉN Markó Róbert KV Társulat Mozsár Műhely
Erős kezdés: az energikus, belevaló lendületű Urbanovits Krisztina elképesztő átlényegü-léssel üveges szemű, kedvesen motyogós néniként, a semmibe révedve meséli kicsiny életének eseményeit. Nagy utazások Hévízre, ínyencségek a Gerbeaud-ban, pestkörnyéki vidékiesség. Terikét más fából faragták, Száger Zsuzsanna panelfeleség, elkeseredett harcot vív az évekkel, csicsásan öltözködik, álma egy félméteres natúr/!/ műhaj. Sorsszerűen véletlen találkozásuk a cukrászdai asztalnál merész vállalkozásba torkollik.
Markó Róbert és a Társulat ötletes szövegkönyve a budapesti Belváros pontjai között moz
gatja a mindenre elszánt hölgyeket, parázs humor, életteli dialógusok, meglepő szituációk.
Kellékek vásárlása, copy szalon, fodrász-üzlet. Markó-Valentyik Anna és Némedi Árpád
jeleníti meg a környezet figurái, unatkozó metró-ellenőröktől utcai áruson át a szépségszaloni alkalmazottakig. Csúcsjelenet a fénymásoló szalon hangzavara, Terike a gépet birizgálja, a Nő a pultnál mobilon vitatkozik holmi bevásárlási problémákról, Irénke a feliratot silabizálja, majd kitépi a telefont a rikácsoló némber kezéből, stopra nyom: "Ennek a kapcsolatnak nincs jövője".
A kétdimenziós furnérlap sütemények, az utcai lámpaoszlop és minden ilyen tárgy Michac Gábor fantáziáját dicséri, a többfunkciós plexiüveges keretekhez hasonlóan. Még a Metró-lépcsőt is szellemesen ábrázolták...
A kávénénik veszélyes vizekre eveznek: adóellenőrnek adják ki magukat, "Most kéne abbahagyni"- énekli a Valentyik-Némedi pár, valami gigászi átverésre gyanakszunk. Ám az akció végcélja csak a két milliós bírság helyett kért hatvan centis natúr/!/ póthaj... Olyan kisstílű, mint ez az egész hazai kóceráj, de éppen ezért nem ítéljük el a kedves csalókat, ahogy Némedi Árpád mondja: "Megbotlottál, Terike, de azért mi szeretünk Téged!".
Száger Zsuzsanna és Urbanovits Krisztina delejes szuggesztivitással, vehemens komédiázással állítják elénk hétköznapi hősnőiket, a pompás játék a rendező Markó Róbert és a társulat ragyogó összmunkájának jóízű gyümölcse.
http://szinhaz.net/2018/07/13/hajnal-marton-nemzedekek-igenje/ HAJNAL MÁRTON: NEM(ZEDÉK)EK IGENJEKét színházi variáció a nők kétes kimenetelű forradalmára Markó Róbert rendezésében * Makrancos Kata junior – Vaskakas Bábszínház; Terike és Irén – K.V. Társulat
A kamasz lány lázad, mert nem szeretné elfogadni a szülei által sulykolt női szerepmodelleket. A középkorú nők lázadnak, mert a fiatal korukban beléjük táplált nemi elvárások „túlműködnek” már az esetükben.
Markó Róbert korábban dramaturgként és kritikusként is dolgozott, majd 2017-ben bábrendezőként végzett Csizmadia Tibor és Csató Kata osztályában. Legújabb rendezéseiben a generációs és a nemi lázadás összemosódik: két dolog, amelyek koordinációs tengelyekként jelölik ki a szereplők helyét a világban. A kérdés ebből az alapállásból az, hogy mit ábrázol az adott előadás kezdőpontként, és merre tartanak a hősök. Sajnos a szomorú válasz az utóbbi kérdésre az, hogy sehova, igaz, más-más okból.
A Makrancos Kata juniort a Vaskakas Bábszínházban mutatták be áprilisban. Ifjúsági előadás, ami nem csoda, a nemi szerepek kérdése abszolút aktuális lehet kamaszkorban. A színlap Charles és Mary Lambet jelöli meg egyik forrásként, ám az ő prózában megírt Shakespeare-meséjük inkább csak egyszerűsítve mondta újra az alapanyagot, a szembeötlőbb, meseszerű változtatásokat Nagy Orsolya író tette hozzá a mostani előadáshoz. A címhez toldott „junior” egyszerre utalhat a produkció ifjúsági voltára, az eredeti mű „megfiatalítására” és a történet középpontjába kerülő generációs problémára.
Az új verzió szerint a Cellulóz házaspár (Nagy Petra és Szúkenyik Tamás) eladósodott, ezért anyagi haszon reményében kiházasítanák a párkapcsolatoktól egyébként undorodó serdülő lányukat, Katát (Markó-Valentyik Anna). Az ifjú hősnőt több kérő sikertelen próbálkozása után végül a kamasz Petruchio (Horváth Márk) viszi magával, hogy kedvességnek beállított szadizmusával megtörje. Idáig lényegében az eredeti dráma ívét követjük, papír- és kartondíszletbe csomagolva (Horváth Márk és a rendező munkája), sok harsány, burleszkszerű poénnal. A fordulat akkor következik be, amikor Kata Petruchio takarítójának (Főglein Fruzsina) tanácsára felveszi a harcot, és Petruchio ellen saját fegyverét fordítja: túlzottan is kedvesnek és szolgálatkésznek mutatja magát, amitől a fiú összezavarodik, és a hatalmi helyzet felborul.
Ettől kezdve az eredeti szöveg újraosztásra és újraértelmezésre kerül: esetenként Kata mondja a shakespeare-i eredetiben Petruchiónak írt szövegeket, behódolása pedig ironikus lesz. Kata így nem csupán a szituáció, de a kanonikus szöveg felett is átveszi a hatalmat. A darab egyértelmű csúcspontja azonban az, amikor a pár esetében a kínzás előbb évődéssé, majd szerelemmé változik egy kedves, intim hangulatú jelenetben. Végül Kata és Petruchio – az előadás szóhasználatával élve – kölcsönösen „megszelídíti” egymást, és képesek lesznek felülemelkedni a konfliktusaikon.
Az a kisebbik probléma ezzel a koncepcióval, hogy az erejét a Shakespeare-műtől való eltérése, az eredeti kritikája, kiforgatása adja: a mű ismerete nélkül a lázadás kevésbé hat erősnek – az átlag tizennégy éves (ettől a kortól ajánlják az előadást) aligha ismeri a komédiát. Megfordítva pedig: aki jól ismeri a Makrancos recepcióját, az pontosan tudja, hogy ez a maga korában bevett téma mára már ordítóan szalonképtelen, sok újat nem lehet róla mondani ilyen szempontból egy újabb feldolgozással, feleslegesnek tűnik elővenni pusztán a kritikáért.
A nagyobbik gond, hogy Kata lázadása valójában benne marad a fennálló hatalmi struktúrában, és ezért a nemi szerepekről semmit sem tud érdemben mondani. A férfiábrázolásban ez a probléma talán még látványosabban jelenik meg, mint a női oldalon: Petruchio a felszínen határozott, versenyszellem hajtja (fogadásból hódítaná mag Katát), a valódi érzéseit magába fojtja. Takarítanak rá, mert magától rendetlen (részben ezért is kell neki feleség), ugyanakkor gazdag, hiszen ezért kaphatja meg a szüleitől Katát. Más szóval az alkotók szinte tökéletesen újrarajzolják a kultúránkból ránk maradt konzervatív férfiképet.
Ezzel együtt az eredetileg határozott Kata, akárcsak az „eredeti” Shakespeare-darabban, beleszelídül a hagyományos házasság normájába, csak éppen nem az explicit fizikai és verbális erőszak hatására változik meg, hanem – mint az előadásban többször elhangzik – a magánytól való félelem okán. Ez az összefüggés azonban csupán egy társadalmi konstrukció (ami természetesen nem azt jelenti, hogy valakit a házasság ne tehetne boldoggá), amely éppen a bevett nemi szerepekre támaszkodik (minden nő mellé kell egy férfi, és fordítva).
A férfi és a nő egyenlősége (jelentsük ki naivan) önmagában nem új üzenet, ennél sokkal árnyaltabban kéne a témához nyúlni ahhoz, hogy az egész előadás végső soron érdekes tudjon lenni, és ne csak csiricsáré megoldások – mint például Nagy Petra gigászi műmelle és viccesen mesterkélt mozgása, a színpompás jelmezek (Bobor Ági) – halmozása legyen.
Jobban és komplexebben nyúl a témájához Markó másik új rendezése, a Terike és Irén. Habár a síkokkal játszó díszletek és az énekes betétek belemagyarázhatóvá tesznek némi kapcsolatot a két előadás között, a K.V. Társulattal közösen készített produkció jelentősen eltér a fentiekben tárgyalttól. Igaz, a Mozsár Műhelyben bemutatott előadás szintén megidéz, már a címében is, egy nőábrázolás szempontjából kanonikus művet, a Thelma és Louise-t, ám végső soron az alapanyag csak kisebb részben Ridley Scott ikonikus road movie-ja, az alkotók egy valós esetből indultak ki, amelyről sokan hallhattunk.
2016-ban keringett a sajtóban, hogy két idősebb nő magát NAV-ellenőrnek kiadva próbálta megvesztegetni egy pesti fodrászüzlet tulajdonosát azért, hogy műhajhoz jussanak. Próbálkozásukat végül nem koronázta siker, a rendőrség elkapta őket. Markó a társulattal és Enyedi Évával közösen fantasztikus szöveget készített, amely egy korábbi felolvasószínházi változat után ősbemutatóként állhatott most színpadra. Az előadás mindent elér, amit csak egy ilyen valószerűtlen alapanyagból kiindulva lehetséges: a végeredmény megmarad szürreálisnak, viccesnek, ugyanakkor az előadás során maximálisan átérezzük a két főszereplő motivációit. A hétköznapi szituációk és a két, a főhősökön kívül minden más karaktert eljátszó színész (Markó-Valentyik Anna és Némedi Árpád) jól eltalált, finom túlzásokkal festik elénk Budapestet.
Hosszan lehetne méltatni a szöveget, kezdve a sziporkázó szóhasználattól az elképesztő helyzet- és karakterkomikumig, az élmény mégis a színészek tehetségének köszönhető. A K.V. Társulat két alapítója, Száger Zsuzsanna és Urbanovits Krisztina remekül kelti életre a naiv, önáltató nőket, játékukkal – a szöveghez hasonlóan – tűpontosan egyensúlyozva a túlzó és reális végletek között.
A locsi-fecsi, ötvenes Terike (Száger) hasztalan küzd a társadalmilag sugallt szépségideál eléréséért, ugyanakkor optimistán újra és újra próbálkozik, miközben ignorálja szaporodó éveiből eredő hátrányát fiatalságfetisiszta társadalmunkban. A dráma szerint „királylány-komplexusban” szenved, és feminista szempontból külön érdekes, hogy egy határozott férfi pszichológus magyarázza meg és értékeli a problémáit. A hatvanas Irén (Urbanovits) idealizálva emlékszik vissza elhunyt férjére, és az ő (valójában sosem volt) „színvonalasságához” szeretne felnőni. Mindketten mélyen magányosak, hasonlóan Katához és Petruchióhoz, akik végül a szerelemben találnak erre feloldást.
![]()
Nagy Petra a Makrancos Kata Juniorban. Fotó: Molnár György
Terike és Irén a patriarchális társadalom elvárásainak akarnak megfelelni, amikor el szeretnék lopni a fiatalkori álmokat és nőiességet megtestesítő parókát. És még ha el is buknak, erőt adnak egymásnak, és megszületik a „kis magyar valóság” kifordított girl powerje: szürreális, idétlen, de a maga ostoba módján felemelő. A kilencvenes évek a korábbiakhoz képest jelentősen enyhült feminizmusának vicces újragondolása révén (avagy tegyük Thelmát és Louise-t idősebbé) megidéződnek egy adott korosztály női tagjainak problémái, egy csoporté, amelyet legtöbbször gonosz banyaként és/vagy marginalizált szereplőként ábrázolt a nyugati kultúra. Ugyanakkor a darab nem igazán mutat alternatív nőképet, a komikum pedig kicsit elveszi a probléma (hogyan tudja magát meghatározni egy idősebb nő a mai társadalomban) élét.
Habár ezúttal az alkotóknak összejött a varázslat: egy élvezetes és feszes előadást mutattak be. Csupán egy kis makrancosság kellett volna, hogy komolyabban vegyék magukat, és távolabbra mutassanak a szerepeknél.
Mi? Markó Róbert: Terike és Irén – K. V. Társulat
Hol? Mozsár Műhely Kik? Némedi Árpád, Száger Zsuzsanna, Urbanovits Krisztina, Markó-Valentyik Anna / Dramaturg: Enyedi Éva / Díszlet, jelmez: Michac Gábor / Zenei vezető: Némedi Árpád / Rendező: Markó Róbert |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)