2016. május 31., kedd

Kovács Bálint írása az ORIGO-n a Kiállok érted-ről

http://www.origo.hu/kultura/egyfelvonas/20160406-gyermekprostitucio-szinhaz-nevelointezet-kiallok-erted-arvaalom.html

Tízből tíz lány veszélyeztetett, hetet el is adnak prostinak
Kovács BálintKOVÁCS BÁLINT2016.04.11. 18:19
Ez a cikk 300 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kamaszlány elszökik az intézetből, várja őt a nagyvilág és a pultosmunka Hollandiában – de már a tizenévesek is pontosan tudják, az ilyen utak nem a diszkóba, hanem a bordélyba vezetnek. A gyermekkorukban megerőszakolt, később a gyermekotthonból elcsábított, kurvának eladott lányok története a világ egyik legnagyobb tabutémája. Most mégis két színházi előadás is foglalkozik vele.
 „Alexandra vagyok, tizenhét éves. Az egész itt kezdődött tavaly, a nyíregyi pályaudvaron. Egy idősebb barátnőmmel szálltam fel az IC-re, a Kittyvel. Előtte egy szobában laktunk az otthonban, de ő lelépett. Aztán amikor tizenhat voltam, visszajött értem. Azt mondta, segít. Kihúz a retekből. Egy percet nem gondolkodtam. Kiszöktem az otthonból, hogy menjek vele Hollandiába. Azt mondta, a faszija bevisz minket egy ilyen puccos elit diszkóba pultozni. Senkinek nem szóltam, hogy lelépek. Igaz, senki le se szarta.”
Ez nem a valóság. Csak színház: így kezdődik a Kiállok érted című előadás, a K.V. Társulat és a Bohócok a Láthatáron közös produkciója Sunnyról és Kittyről, a két nevelőintézetben felnőtt kamasz cigány lányról. Az egyikük már korábban kiment a lehetőségek hazájába, Hollandiába, a másik most követi. Pultozni. 
És hiába hallja meg a vonaton egy nála kicsit kevésbé naiv asszony, hiába találkoznak a lányok Kitty korábbi nevelőjével, aki azóta már a minisztériumban dolgozik, senki nem tud mit tenni. Miután az előadás véget ér, tudjuk: Sunny hamarosan munkába áll, de nem lesz sem diszkó, sem pult, csak egy piros lámpa, egy kirakat és egy koszos ágy. És napi néhány tucat férfi. 
Ez a rendszer úgy szar, ahogy van” – ez már nemcsak a Romankovics Edit által rendezett előadásban hangzik el, de az abban bemutatott helyzetre (is) reagálva mondta egy pszichológus a Kiállok érted alkotóinak, amikor egy gyermekotthonban kutattak az előadásra készülve. Március 31-én konferenciát is rendeztek a színháziak kezdeményezésére, a téma szakértői, kutatói és az érintett hatóságok meghívásával. 


Ez nem a valóság – Jaskó Bálint és Háda Fruzsina az előadásban
Forrás: Tóth Artin
Mert persze, hogy a színház mégiscsak a valóságot mutatja meg, elsősorban gyerekotthonokban felnövekvő kamaszoknak és gyerekeknek. A Stúdió K-ban, a művelt, budapesti közönség számára 14 év a korhatár, az érintett helyeken 12 évesek már megnézhetik a bemutatót. Itt kezdődik ugyanis az érintettség. 
Hát kurva lesz!
Amikor az egyik szabolcsi intézet lakói nézték meg az előadást, a minden alkalmat követő feldolgozó foglalkozás elején az alkotók megkérdezték a gyerekeket: szerintük mi lesz a pultozni induló lánnyal? „Hát kurva lesz!” – vágták rá kórusban. „Kenték-vágták a témát” – mondja Feuer Yvette, a Bohócok a Láthatáron egyik alapítója, színész-drámapedagógus, az előadás szereplője. 
Részlet a Kiállok érted című előadásból
Nem csoda: „Az állami gondozott gyerekek közül tízből tíz lány veszélyeztetett, tízből hetet el is adnak prostituáltnak. A gyerekprostituáltak 80 százalékát szexuálisan zaklatták tízéves kora előtt, a felnőttek 40 százaléka pedig gyerekként kezdte” – sorolja a statisztikákat Balogh Felícia, a projekt szakmai vezetője, a Névtelen Utak Alapítvány munkatársaA prostitúció a gyermekvédelem felvevőpiaca, remény pedig nem nagyon van. „Itt nincsenek látványos eredmények, se happy endek. Jó, ha elérjük, hogy a gyerek ne legyen tetves” – mondta egy otthon munkatársa a kutatás készítése során. 
A kutatás
Balogh Felícia öt éve dolgozik együtt gyermekotthonokkal, nem reprezentatív kutatása egyrészt az intézetekben végzett kérdőíves felmérések kiértékelésére, másrészt a személyes történetekre, harmadrészt az otthonok saját jelentéseire, valamint a Központi Statisztikai Hivatal állami gondoskodásról szóló felmérésére és az Anthropolis Egyesület Modernkori rabszolgaság című kézikönyvére támaszkodik. A Névtelen Utak alapítvány a nemzetközi szinten több mint 20 éve működő Servants Anonymous Foundation franchise program modelljét alkalmazza a munkája során, az alapítvány célcsoportjába tartozó nők helyzetének és életsorsának megváltoztatása érdekében. Az alapítvány célja az érintett nők személyes felépülése, a társadalomba való visszailleszkedés segítése, támogatása és az, hogy egyetlen leánygyermeknek és nőnek se legyen sorsa a rabszolgaság, a kihasználtság.
A színháziakból és civilekből álló alkotócsoport az előadás létrehozására készülve épp azt akarta felmérni, vajon miért van ez így. Mi kell ahhoz, hogy valaki számára egyenes út vezessen az otthon kapujától a piros lámpás negyedig, vagy még rosszabb esetben a főút széléig? 

Ráadásul a szakmai vezető hozzáteszi: „Azokban a megyékben, ahol a leginkább súlyos a helyzet – a nemzetközi hatóságok Magyarországra visszaérkező bejelentései alapján Borsod, Szabolcs és Baranya megyéből indul el a legtöbb magyar prostituált –, korántsem azt jelenti a prostitúció, mint amit a pesti értelmiség ismer a jól megcsinált honlapokkal, amelyek szinte csak tartalmukban különböznek a pizzarendelő site-októl, a bordélyként használt lakásokkal, a tizenötezres tarifával. 
Ott egy gázpalackért eladnak egy lányt, vagy egy zacskó chipsért mehet az aktusEgész más a prostitúció szerkezete, és az emberi jogokért való küzdelem is mást jelent, mint Pesten, a polgári közegben. Itt arról szól a vita, dolgozzon-e a nő, vagy inkább gyereket szüljön, ott pedig olyasmikről, mint hogy kényszerítheti-e a lányt szexre a barátja, ha neki nincs kedve hozzá. Találkoztunk olyan esettel, amikor egy tinilány teherbe esett a barátjától, és meg akarta tartani a babát. A barátja ezt nem szerette volna, ezért kiverte a hasából a magzatot. Aztán a pár együtt maradt, mintha mi sem történt volna.” 
Ne legyél áldozat! – az alkotók prevenciós kisfilmje az előadás mellé 
Épp ezért az okok megértéséhez nem csak olyasmiket érdemes vizsgálni, mint a mélyszegénység, a gyerekkorban történt szexuális zaklatás és az, hogy az érintetteket jellemzően még soha nem szerette senki, soha nem voltak olyan közegben, ahol fontosnak érezhették magukat, így a későbbi stricik, a „loverboyok” könnyen el tudják csábítani őket pusztán azzal, hogy törődnek a lányokkal. 
De ha valaki tényleg eredményt akar elérni, mindennél mélyebbről kell kezdenie: „Amíg valaki úgy tekint magára, hogy vele bármit meg lehet tenni, mert úgy sincs beleszólása, addig a prostitúció súlya nem lesz a helyén kezelve, addig nem gondol arra, mennyi lelki sérüléssel járhat az ilyesmi. Először azt kell megértetni vele, hogy ő is ér annyit, mint más, hogy mondhat nemet, és hogy neki is van emberi méltósága”  magyarázza Balogh Felícia, aki öt éve foglalkozik intézeti gyerekekkel. 
Feuer Yvette hozzáteszi: a gyerekkori nemi erőszak hatására a lányok sokszor már nem is a sajátjukként tekintenek a testükre, elidegenednek tőle. Az előadásra való felkészülés során beszámoltak nekik olyan esetekről is, amikor a kislányokat már előre kinézték az emberkereskedők, és épp azért erőszakolták meg őket még kisgyerekként, hogy később egyszerűbben menjen a „rábeszélés”. 
Jaskó Bálint, Urbanovits Krisztina és Feuer Yvette az előadás próbáján
Forrás: Stúdió K Színház
A meggyőzés technikái között egyfajta sajátos uzsorarendszer is szerepel: amikor a mélyszegénységben élő családnak nagy szüksége lenne pénzre – például, mert a komoly betegség közben nem tudják megvenni az antibiotikumot –, előbb segítenek, majd később elkezdik pedzegetni: vissza kéne adni a pénzt kamatostul, de megoldjuk magunk között, elrendezzük, egy kicsit elvisszük a kislányt”. És amíg minderről nem folyik diskurzus, addig a helyzeten még nehezebb változtatni. 

Nincs visszaút
A gyermekotthonok sokszor nyitottak, azaz egyrészt könnyű elszökni, másrészt, ha vissza is küldenek valakit, másnap újra megszökhet, harmadrészt pedig a loverboyok is könnyen kapcsolatba léphetnek a lányokkal. „A gyerekotthonok dolgozói vagy tehetetlenek, vagy a hosszú évek alatt már kiégtek. Sokan nem is tudják, hogy léteznek alapítványok, amelyek a megelőzéssel vagy a rehabilitációval foglalkoznak” – mondja Balogh. 
Ezt az Origo kérdésére L. Ritók Nóra, az ország egyik leghátrányosabb térségében működő Igazgyöngy Alapítvány igazgatója is megerősíti: „Nálunk is kerültek be azért lányok, mert erősen ki voltak téve a prostitúció kockázatának, és az állami gondozási rendszer nem tudta megállítani ezt a folyamatot. Ehhez nagyon átgondolt, alapos stratégiára és gondos, szakember-ellátottságú rendszerre lenne szükség. Az állami gondozási rendszerben ez nincs meg, így a bekerülő gyerekeket nem képesek megfelelően kezelni. A bekerülő gyerekek problémáihoz sokkal több pszichológusi segítségre lenne szükség, a traumáikat nem dolgozzák fel, azokra még több rakódik, így később óhatatlanul félrecsúszik az életük. A rendszer tehetetlen, nem tud választ adni a traumatizált gyerekek problémáira, a nyomorúság kényszerére, ami olyan útra visz el, ahonnan nincs visszaút.” 


L. Ritók Nóra – aki éppen egy külföldről hazatért prostituált abortuszkérelme ügyében próbált segíteni beszélgetésünk előtt – beszámol az Origónak arról is: volt olyan eset, amikor egy intézetből elszökött gyerek hónapokig kóborolt anélkül, hogy a hatóságok tudtak volna a hollétéről, aztán, amikor előkerült, megfürdött, ruhát cserélt, majd újra eltűnt. Hozzáteszi: ha egy lánynak már van múltja a prostitúcióban, a strici mindig megtalálja a módját, hogy újra elszöktesse az otthonbólakárhová is helyezik át. 
A rendőrség nemigen tud segíteni, mert eltűnés miatt nyomozni csak 24 óra után lehet, ennyi idő alatt pedig aki akar, már rég Hollandiában „pultozik”, ráadásul a rendőrség prioritási listáján előrébb vannak a rablások vagy a még komolyabb ügyek. És akkor az esetleg érintett rendőrökről – akikről nem egy beszámolót hallani – még nem is beszéltünk. Erre Németh Ágnes ezredes, az ORFK bűnmegelőzési osztályának vezetője annyit mond az előadásról szervezett, március végi konferencián: a kötelékben több tízezer rendőr dolgozik, és ők „elég pontosan reprezentálják a társadalmat”. 


Egyébként a rendőrség prostitúció gyanúja miatt hivatalból nem indíthat eljárást, feljelentés kell hozzá, de – így Németh – problémát jelent, hogy „a feljelentések olyankor érkeznek, ha a lány összevész a stricijével, és miután kibékültek, rendre visszavonják azokat”. 
Nem létező gyermekprostitúció
L. Ritók Nóra hozzáteszi: „Arra nem tudok választ adni, milyen arányban prostituálódnak a gyerekek, de a szakemberekkel konzultálva az ország minden területéről hallunk ilyen tapasztalatokat. Az országban ma egy sikerkommunikációra épülő rendszer működik, ahol a rendszeren belül dolgozók nem beszélnek a problémákról, a hibákról. Ez áthat mindent, így az intézményvezetők sem számolnak be a negatív tapasztalatokról. Mindenki félti az állását, senki nem meri azt mondani, hogy ez a rendszer így nem oldja meg a problémákat.” 
Mindeközben állami szinten sem feltétlenül a legjobban kezelik a kérdést. Nincs a civilek között senki, aki ne emlegetné felháborodottan a témáról szólva Pintér Sándor belügyminiszter 2010-es nyilatkozatát: ő akkor közölte, Magyarországon nem létezik gyermekprostitúció, az elvétve előforduló esetekben pedig a gyerekek önként választják. 
Sajnos egyre több lány anyagi haszonszerzési szándékkal, önként árulja a testét” – mondta. 
Állami szinten sem kezelik a legjobban a kérdést



Forrás: Tóth Artin
Dr. Nagy-Megyery Linda, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Gyermekjogi Osztályának munkatársa arról számolt be a konferencián, hogy amikor 2014-ben a témát próbálták kutatni, a megkeresett hivatalok vagy csak szóban nyilatkoztak, mert írásba semmit nem mertek adni, vagy egyszerűen azt mondták, nem találkoztak ilyesmivel. 
Szabó Máté, az akkori ombudsman vizsgálati jelentésében olvasható, hogy a gyermekprostitúcióval, vagy annak gyanújával csaknem minden fellépni hivatott szerv találkozott márMivel azonban a jelenség a legtöbb esetben rejtve marad, az esetek valódi számát nem lehet meghatározni. A biztos megállapította: az intézkedő rendőrök elkövetőként és nem áldozatként tekintenek a gyermekekre. Mindezek miatt felkérték az emberi erőforrás minisztert, segítsen abban, hogy a helyzetben változás történjen. 
Csakis a színtiszta igazat
Kiállok érted című színházi előadáshoz nem is csak azért kellett óvatosan közelíteni, mert kényes tabutémáról van szó. „Hogyan csináljunk olyan előadást erről a témáról úgy, hogy az esetleg érintett néző ne kapjon sokkot, ne traumatizálódjon újra? Hiszen, ha valaki az arcába kap egy jelenetet, amiben brutálisan megerőszakolnak egy gyereket, azzal lehet, hogy benyomunk nála egy gombot, és ezt aztán nem tudjuk kezelni, mivel nem vagyunk pszichológusok. Komolyan vettük, hogy semmiképp se csússzunk át pszichodrámába, mert ahhoz nincs képzettségünk” – emlékszik vissza Feuer Yvette. 


Alkotmányos visszásságok – Jaskó Bálint és Háda Fruzsina az előadásban
Forrás: Tóth Artin
És részben pont emiatt az óvatosság miatt lett nagyszerű az előadás. Mert az alkotók így tökéletesen megtalálták azt a mezsgyét, amin a nagyon is konkrét események és a rendszerkritika bár egyértelműen és érthetően jelenik meg, mégsem válik egy cseppet sem didaktikussá: a realista cselekményt ábrázolásában ugyanis többszörösen elemelik. 
Egyrészt Kitty – és vele együtt ezernyi intézeti lány – élettörténete a színpadon egy Marlenka nevű lányról szóló gyerekmeseként hangzik el. Másrészt soha nem Marlenkát bántják, hanem mindig a nála lévő cserepes virágról tépnek le leveleket, azt pofozzák meg, vagy az adott ponton annak törik össze a cserepét. És a nézők mindig, minden életkorban megértik, mit jelképez a növény. 
Részlet az előadásból
Az előadást az alkotók csak az azt követő feldolgozó foglalkozással tekintik teljesnek. Ennek egyik része, hogy a stricit játszó Jaskó Bálint beül az úgynevezett „hot seat”-be, forró székbe, azaz a színész karakterben marad, bármit lehet tőle kérdezni, de neki ezúttal csakis a színtiszta igazat szabad felelnie. A módszer hatásosságát jelzi, hogy volt eset, amikor a gyerekek a beszélgetés végén meg akarták verni a színészt„Ez egyébként nagyon jó, mert azt jelzi, a fiúk meg akarják védeni a lányokat” – lelkesedik Száger Zsuzsanna színésznő, hozzátéve, fontos a férfiakhoz, fiúkhoz is eljuttatni a témát. Igaz, ami igaz: a konferencián is csak két-három férfi vendég volt jelen. 
Jellemző, hogy a gyerekek általában képtelenek elhinni, amikor Jaskó Bálint a szituációs játék során bevallja: igazából egyáltalán nem volt szerelmes Kittybe. 
A foglalkozás ugyanakkor nem szólhat csakis az ellenérvekről: ha egyszer ennyi lány érintett, muszáj foglalkozni azzal is, milyen érvek szólnak számukra a szökés mellett. „Fontos, hogy megfogalmazzák a vágyaikat, hogy tudjanak reflektálni magukra. A rettenetes nyomor és kilátástalanság miatt sokan egyszerűen törlik az agyukból, hogy mivel jár a prostitúció. Pedig valahol biztosan van róla tudomásuk, hiszen maguk is láttak lányokat, akik végigmentek ezen. De a saját eset mindig más: amikor ők – akik soha életükben nem éreztek még kötődést senkihez – hiszik el, hogy valaki szereti őket, nagyon nehéz kívülről nézni a dolgot” – fogalmaz Balogh Felícia. 

Kevesen tudnak beszélni róla – Háda Fruzsina és Kőszegi Judit az előadás próbáján
Forrás: Stúdió K
A loverboyok, stricik bevett stratégiája, hogy eleinte többet, szebbet, jobbat adnak a lányoknak, hogy továbbadják a pozitív élményt a többieknek – aztán amikor a lány rájön, hogy már nincs kiút, amikor már jönnek a betegségek, a bántalmazások, addigra úgyis eltűnik szem elől. Kevesen vannak, akik egyáltalán túlélik a tapasztalatokat, és ha ki is tudnak mászni belőle, még kevesebben vannak olyan lelkiállapotban, hogy beszélni is tudjanak róla. 
„Az a lényeg, hogy minél több helyen beszéljenek a témáról. Akkor talán változhat valami” – mondja Feuer Yvette. A Kiállok érted című előadást játsszák otthonokban, a Stúdió K-ban, és szeretnék elvinni „elit” gimnáziumokba is, hogy „a polgári közegnek is legyen köze ahhoz a világhoz, amihez egyébként nincsen”.
Árvaálom
És a Kiállok érted nem is az egyetlen előadás, ami erről a témáról született: a Trafóban nemrég mutatták be Árvaálom címen Schermann Márta rendezését. A dokumentumszínházi műfajban régóta otthonosan mozgó alkotó a speciális – drogfüggő gyerekeket nevelő – Esztergomi Gyermekotthon munkatársaival és lakóival dolgozott együtt több mint egy éven keresztül, drámajátékokkal, színházi gyakorlatokkal.

„A dokumentumszínház akkor a legérdekesebb, ha a résztvevők saját magukról, a saját problémáikról mesélnek. Ugyanakkor ez ebben a helyzetben nem jöhetett szóba: egyrészt ők kiskorúak, tehát az enyém a teljes felelősség, másrészt az előadásban elhangzottaknak nyoma marad még akkorra is, amikor ők már felnőttek” – mondja Schermann.
Így az Árvaálom című, a Trafóban látható előadásban a problémáikról, életükről szóló jelenetekkel, dalokkal részt vesznek a gyerekek is, de a vázát annak a rengeteg interjúnak az anyaga jelenti, amit Schermann prostituáltakkal készített. A főszereplő profi színész: Lázár Kati mondja el monológszerűen egy prostituált – önmagán persze túlmutató – élettörténetét. 

„A világ két legnagyobb tabutémája a családon belüli erőszak és a gyermekek elleni szexuális abúzus. A bulvárhíreken kívül ezekről kevés információ kerül be a köztudatba, arról nem is beszélve, milyen tájékozatlanok és érzéketlenek a politikusok. Súlya van annak, amit ők mondanak, úgyhogy amennyire az erőmből telik, szeretném felvenni a kesztyűt, és velük szemben valós információkat eljuttatni az emberekhez” – mondja Schermann. 
„Nincs ember, aki most meg tudná mondani, mit ért el egyrészt az intézet, másrészt esetleg az Árvaálomban való részvétel: látom bennük a törekvést, az akaratot a változásra. De hamarosan elhagyják az intézetet, és többen olyan ártó közegbe kerülnek vissza, ahonnan jöttek. A csoport legfiatalabb tagja 14, a legidősebb 18 éves: ha kilépnek az otthonból, olyan döntéseket kell meghozniuk, amikre sok szociális hálóval, családdal, lakással rendelkező felnőtt sem képes. És azt várjuk el az ilyen háttérrel érkező gyerekektől, hogy nekik sikerüljön.” 


Schermann hozzáteszi: volt olyan emberi jogi aktivista, aki nem is értette igazán a problémafelvetést, mondván, prostitúció mindig is volt, mindig is lesz. „Én viszont azt gondolom: kétszáz évvel ezelőtt még sehol nem szavazhattak a nők, és nálunk előbb volt állatvédelmi törvény, mint gyerekvédelmi. Az, hogy valami rossz régóta létezik, még nem jelenti azt, hogy örökké léteznie is kell.” 

A Kiállok érted legközelebb április 12-én látható a Stúdió K Színházban. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése